"Azt mondjuk tehát, hogy mindennek az oka, ami minden fölött áll, sem a lényegnek, sem az életnek, sem az értelemnek, sem a szellemnek nincs híjával, s nem is test, sem formája, sem alakja, sem minősége, sem mennyisége, sem terjedelme nincs. Nem foglal el helyet, nem látható, nincs érzékelő tapintása, se nem érzékel, se nem érzékelhető. Rendezetlenség és zavar nincs benne, anyagi szenvedélyek sem nyugtalanítják, nem is erőtlen, érzékelhető események nem akadályozzák. A fénynek nincsen szűkében, változást nem ismer, sem romlást, sem felosztást, sem hiányt, sem lefolyást, s az érzékelhető dolgok semmilyen más sajátságával nem azonos, s nem is birtokol ilyet. Ismét felfelé haladva azt mondjuk, hogy nem is lélek, nem is szellem. Sem képzelete, sem vélekedése, sem értelme, sem gondolkozása nincsen. Nem is értelem vagy gondolkodás, de nem is mondható ki, és nem is gondolható el. Nem is szám, nem is rend, nem is nagyság, nem is kicsiség, egyenlőség vagy különbözőség, hasonlóság vagy eltérés. Se nem áll, se nem mozog, se nyugalomban nincs, hatalommal nem rendelkezik, se maga nem hatalom. Nem is fény, nem is él, nem is élet, nem is lényeg, nem is örökkévalóság, nem is idő. Gondolkodással nem érhető el, nem tudás, nem is igazság, nem is uralom, nem is bölcsesség, nem is egy, nem is egység nem is istenség, nem is jóság, nem is szellem - ahogyan mi a szellemet megismerjük -, nem is fiúság, nem is atyaság, nem is valami más azok közül a dolgok közül, melyek számunkra vagy bármely más létező számára megismerhetők. Nem a nem létező dolgok közül való, nem is a létezők közül és sem a létezők nem ismerik meg Őt úgy, amint van, sem Ő nem ismeri meg a létezőket úgy, amint vannak. Sem értelme nincs, sem neve sem megismerése. Nem sötétség, és nem is fény. Nem tévedés, és nem igazság. Nincs rávonatkozó állítás sem tagadás; amikor az utána következőkről állítunk vagy tagadunk valamit, akkor őt nem állítjuk és nem is tagadjuk, mert minden állításon felül áll, mint minden dolog tökéletes és egyetlen oka, s minden tagadáson fölül áll, mint a mindentől teljesen függetlennek a meghaladása és mindenen túli." ( Dionüsziosz Areopagitész: Misztikus teológia, II-III., 263-265 )
"Mélyen a hegyekben megkongatják a templom nagyharangját. Hallod, ahogy visszhangzik a hajnali levegőben, és minden gondolat eltűnik a tudatodból. Semmi sincs, ami te lennél - és semmi sincs, ami nem te lennél. Csak a harang szól, betöltve a világmindenséget. Jön a tavasz. Látod a virágok duzzadó bimbóját, a röpködő pillangókat. Hallgatod a madarak dalát, és beszívod a meleg levegőt. A tudatod csak a tavasz. Semmi az egész. Elmész megnézni a Niagarát és hajóra szállsz, hogy a vízesés belsejébe juss. A víz lezúdul előtted, körülötted és benned - s hirtelen elkiáltod magad: ÁÁÁÁÁÁ! Mindezen tapasztalások során a külső és a belső eggyé vált. Ez a zen tudat. Az igazi természetben nincsenek ellentétek. Szó és beszéd fölösleges. Gondolkodás nélkül minden dolog pontosan olyan, amilyen. Az igazság éppen ilyen. Akkor miért használunk szavakat? Miért írtuk meg ezt a könyvet? A keleti orvoslás szerint, amilyen természetű a betegség, olyan természetű az orvosság is. A legtöbb ember nagyon ragaszkodik a szavakhoz. Így ezt a betegséget szavakkal gyógyítjuk.
A legtöbb embernek hamis képe van a világról. Nem úgy látják, ahogy van; nem fogják föl az igazságot. Mi a jó? Mi a rossz? Ki tesz jót, ki tesz rosszat? Minden erejükkel ragaszkodnak véleményükhöz. De mindenki más véleményen van. Milyen alapon jelented ki, hogy a te véleményed helyes és mindenki másé helytelen? Ez tévedés. Ha meg akarod érteni az igazságot, akkor ne ragaszkodj a helyzetedhez, a körülményeidhez és a véleményeidhez. Akkor a tudatod gondolkodás előtti tudattá válik. A „gondolkodás előtti" a tiszta tudat, amelyben nincs külső és nincs belső. Éppen ilyen. Az „éppen ilyen" az igazság. Egy kiváló tanító mondta: Ha túl akarsz jutni ezen a kapun, ne engedj a gondolatnak. Ez azt jelenti, hogyha gondolkodsz, nem érted meg a zent. Ha megőrzöd a gondolkodás előtti tudatot, megvalósítod a zen-tudatot. Egy másik zen mester így mondta: A Buddha minden tanítása csak gondolkodásod igazítása. Ha már elvágtál minden gondolatot, mire jók a Buddha szavai? A Szív Szútra azt mondja: ,,A forma üresség, az üresség forma." Ez azt jelenti, hogy „nincs üresség, nincs forma". Ennek az igazi jelentése pedig ez: ,,A forma forma, az üresség üresség." Ha gondolkodsz, nem érted meg ezeket a szavakat. Ha nem gondolkodsz, az éppen ilyen a buddha természet. Mi a buddha-természet? Mélyen a hegyekben megkongatják a templom nagyharangját. Az igazság éppen ilyen." ( Szung Szán, Hamut a Buddhára, Előszó )
"Nincs húr… A hangszer néma."
"Egy rendszer akkor van befejezve, ha visszatér a kiindulópontjába..." ( Schelling )
"Semmi. Semmi. Semmi. Semmi." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, Első könyv, 107-108 )
"Az ürességgel kapcsolatban, melynek oly nagy fontosságot tulajdonítanak, az a véleményem az, hogy nem létezik, sohasem létezett, és nem is fog létezni." ( Hermész Triszmegisztosz, Értekezés a beavatásokról, avagy Aszklépiosz, 81 )
 |
| "Bólogatok: igen! Micsoda megtiszteltetés!" |
