A filozófia kórusa ( χορωδία της φιλοσοφίας ) 100. ~ "Ne lankadjatok, éjjelnappal kutassatok, míg meg nem találjátok a tisztító Rejtélyeket!!" / "Ne félj!"

 "Mondjatok le az egész világról és egész anyagáról!"

 

 

 "Amikor a Megváltó ezeket mondta tanítványainak, András lépett elő, és így szólt: 

 - Uram, ne haragudj rám, hanem szánj meg, és nyilvánítsd meg nekem az ige titkát, amelyet megkérdezek tőled; mert nehéz volt nekem, és nem értettem. 

A Megváltó pedig felelt neki, és így szólt: 

- Kérdezz, amit akarsz, és én nyíltan nyilatkozom neked, példázatok nélkül. 

András pedig felelt és ezt mondta: 

- Uram, meg vagyok lepődve és nagyon csodálkozom, hogyan fogják ennek a világnak emberei ennek az anyagnak a testében - ha elhagyják ezt a világot - bevándorolni azokat a mennyboltokat, és átmenni mindezeken, bemenni az archonok és Urak és minden Istenség és minden nagy Láthatatlan és középen lévő közé, hogyan mennek be az egész jobb oldalon lévő helyre és a világosságteremtmények nagyjai közé, és öröklik a világosságbirodalmat. Ez a folyamat, Uram, nehéz nekem. 

Amikor András ezeket mondta, megmozdult a Megváltó szelleme, és így kiáltott fel: 

 - Meddig viseljelek el titeket? Meddig foglak kibírni titeket? Még mindig nem értettétek meg, és még mindig tudatlanok vagytok? Nem ismeritek-e fel és nem értitek-e, hogy ti és minden angyal és minden arkangyal és az Istenek és az Urak és minden archon és minden nagy Láthatatlan és minden középről való és a jobb oldali helyről valók és a világosságteremtmények nagyjai egész fényességükkel, hogy mindannyian ugyanabból a tésztából gyúrattatok, ugyanabból az anyagból vagytok, lényegben ugyanazok, s hogy mind ugyanaz a keverék vagytok? 

És az Első Rejtély parancsára hajtatott iga alá a keverék, hogy a világosságteremtés minden nagyja és egész fényességük megtisztítsa magát és megtisztuljon a keveredéstől. 

De nem maguktól tisztították meg magukat, hanem az egyetlen és Kimondhatatlan parancsára [kényszerítő gazdálkodása miatt]. 

És egyáltalán nem szenvedtek, és nem változtatták a területüket, nem is törték magukat, nem öntötték magukat különböző formákba [testekbe], sem nem voltak valamelyest is szorult helyzetben. 

Nos, különösen 

ti vagytok a fénykincs élesztője, és 

ti vagytok a jobb oldali terület élesztője, és 

ti vagytok a középsők területének erjesztője, és 

ti vagytok minden Láthatatlan és minden archon erjesztője, szóval 

ti vagytok mindnek az élesztője. És 

ti voltatok nagy szenvedéseknek és nagy hátráltatásoknak kitéve a különböző testekbe való átöntéskor [átültetéskor] ezen a világon.

És mindezen szenvedés után saját magatokkal küzdöttetek és harcoltatok, hogy feloldozzátok magatokat az egész világ alól, vagyis lemondjatok a benne lévő anyagról. 

És nem lankadtatok a keresésben, míg meg nem találjátok a világosságbirodalom minden Rejtélyét, melyek megtisztítottak titeket, kristálytiszta, teljesen megtisztult világossággá tettek titeket és megtisztult világosság lettetek. 

Ezért mondtam egykor nektek, hogy keressetek, és találtok. 

Most azt mondtam nektek: 

Keressétek a világosság Rejtélyeit, melyek megtisztítják az anyag testét, és ragyogóan tiszta és teljesen megtisztult világossággá teszik. 

Bizonv mondom nektek: Az emberi nemért törtem magamat, mivelhogy anyagi, hogy elhozzam neki a világosság minden Rejtélyét, hogy mindenkit megtisztítsak; mert egész anyaguk anyagának élesztői. 

Máskülönben az egész emberi nemből egyetlen lelket sem lehetne megmenteni, s nem örökölhetnék a világosságországot, ha nem hoztam volna el nekik a tisztító Rejtélyeket.

 

 Mert a világosságteremtéseknek nem kellenek Rejtélyek, mert tiszták. 

De az emberi nemnek kellenek, mert mindannyian anvag-erjesztők [élesztők]. 

Ezért mondtam egykor nektek, hogy nem az egészségesnek kell az orvos, hanem a betegnek. 

Vagyis a világosságtól lévőknek nem kellenek a Rejtélyek; mert ők megtisztult világosságok. 

Hanem az emberi nemnek kellenek; mert ez [az emberi nem] az anyag élesztője. 

 

 Hirdessétek ki tehát az egész emberi nemnek: Ne lankadjatok, éjjelnappal kutassatok, míg meg nem találjátok a tisztító Rejtélyeket! 

És hirdessétek az embereknek: Mondjatok le az egész világról és a benne lévő minden anyagról! 

Mert aki a világon ennek anyagát vásárolja és árulja, ebből eszik és iszik, és aki ennek gondjaiban és gubancaiban él, az tetézett anyagához még több anyagot gyűjt, mivel ez az egész világ és minden ebben lévő és ennek minden köteléke anyagi erjesztő. 

És mindenkitől számon kérik majd a tisztaságát. 

Ezért mondtam nektek egykor, hogy mondjatok le az egész világról és egész anyagáról, nehogy még több anyagot gyűjtsetek a már bennetek lévő anyagotokhoz! 

 

És mondjátok meg nekik: Abba ne hagyjátok a keresést éjjel-nappal, s ne nyugodjatok, míg meg nem találjátok a tisztító Rejtélyeket, melyek megtisztítanak és ragyogó világossággá tesznek titeket, hogy felmentek és öröklitek az Én világosságbirodalmamat. 

Tehát, András, te és testvéreid, tanítványtársaid lemondásaitok és szenvedéseitek miatt, amiket mindenütt eltűrtetek, meg a változásaitok miatt minden helyen, és a különböző testekbe való átültetésetek és szorongattatottságotok miatt mindezek után megkaptátok a tisztító Rejtélyeket, s így tiszta, nagyon megtisztult világossággá váltatok. 

Ezért felszálltok és behatoltok minden nagy világosságteremtés területére, és örökké királyok lesztek a világosságbirodalomban. 

Ha aztán elhagyjátok a testet és felszálltok és eléritek az archonok területét, akkor minden archon elszégyelli magát, mert ti az ő anyaguk élesztője vagytok, s mindnyájuknál tisztább világosság lettetek. Ha pedig eléritek a nagy Láthatatlanok területét és a középsők területét meg a jobb oldaliak területét és minden nagy világosság-kisugárzás területét, akkor mind nagyon tisztelni fognak titeket, mivel ti vagytok az ő anyaguk erjesztője, és mindegyiknél tisztább világosság lettetek. 

És minden hely himnuszt kezd énekelni nektek, míg el nem juttok az Én birodalmam területére. 

Ez a felelet a kérdésetekre. 

Nos, András, a hitetlenségben és tudatlanságban vagy-e még? 

Amikor a Megváltó ezeket mondta, András világosan tudta - nem csak ő, hanem minden tanítvány tudta pontosan -, hogy örökölni fogja a világosságbirodalmat. 

Mindannyian egyszerre vetették magukat Jézus lábai elé, és sírva könyörögtek a Megváltónak a következő szavakkal: 

- Uram, bocsásd meg testvérünknek a tudatlanság bűnét! 

A Megváltó felelt és így szólt: 

- Megbocsátok és meg fogok bocsátani. Azért küldött engem az Első Rejtély, hogy mindenkinek megbocsássam a bűnöket." ( Pistis Sophia, 100. fejezet )

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-lxxx-xli.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/egyszeru-pszichologiai-iranyu.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/szivuk-hamu-eletuk-sar.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/what-is-love-viii-god-is-communication.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/erzekeny-planta-kert-i-szeparany.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/antiszomatogen-azaz-nem-testi-eredetu.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/xi-esszenusok-kulonuljetek-el-iv.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/harmadik-szabaly-ne-felj.html

 

"- Megbocsátok és meg fogok bocsátani. Azért küldött engem az Első Rejtély, hogy mindenkinek megbocsássam a bűnöket."

 

Πίστις Σοφία 74. ~ "És fénykoszorú lett az ő fején." / "Előre nézzetek hát, csak a fénybe!" IX. / "...visszanyeri saját erejét, és a Létezőkkel együtt himnuszt zeng Atyjának." V.

 "És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből."

 

 

"Amikor az Első Rejtély ezeket mondta, így szólt a tanítványaihoz: 

  - Aki ezeknek a dolgoknak a jelentését megértette, az lépjen elő, és mondja meg nyíltan.   

Ekkor újra Mária lépett elő, és így szólt:  

- Uram, PISTIS SOPHIÁNAK e himnuszát illetően a te világosságerőd egykor Dávid által prófétált: 

1. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.  

2. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. 

3. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. 

4. Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.    

5. Aki jóval tölti be a te lelkedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé. A sas is a magasban lakik, mint a Láthatatlanok. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a SOPHIA fel fog ragyogni, mint a Láthatatlanok a magasságban, amilyen ő is volt kezdetben.  

Amikor az Első Rejtély ezeket hallotta Máriától, azt mondta: 

  - Nagyszerű, Mária, áldott vagy te!  

Ezután az Első Rejtély folytatta beszédét, és ezt mondta a tanítványoknak: 

  - Fogtam a PISTIS SOPHIÁT, és felvezettem egy olyan területre, mely a tizenharmadik eon alatt terül el. 

És a világosságnak egy új Rejtélyét adtam neki, mely nem az ő eonjától, nem a Láthatatlanok területéről való.  

Továbbá adtam neki egy világossághimnuszt, hogy az eonok archonjai mostantól kezdve ne árthassanak neki. És ott helyeztem el őt, amíg utána nem megyek, hogy felvigyem magasabb helyére.  

Úgy történt, hogy amikor erre a területre vittem, újra ezt a himnuszt mondta: 

1. Tele bizalommal hittem a világosságban, és ő emlékezett rám és meghallgatta dicsérő énekemet.  

2. Erőmet a káoszból és az egész anyag legalsó sötétségéből felvezette, és felemelt engem. Egy magasabb és biztos eonba vitt. Arra az útra vezetett, mely az én területemre visz.  

3. És új Rejtélyt adott nekem, mely nem az én eonomtól való. És világossághimnuszt adott nekem. Most, ó, Világosság, minden archon látni fogja, mit cselekedtél velem, félni fognak és hisznek majd a világosságban.  

Ezt a himnuszt mondta tehát PISTIS SOPHIA, és örült, hogy kiemeltetett a káoszból és a tizenharmadik eon alatti területekre vezették. 

Nos, akinek az értelme kész megérteni PISTIS SOPHIA himnuszának gondolatát, az lépjen elő és mutassa meg.  

András lépett elő, és így szólt:  

- Uram, erről prófétált egykor a te világosságerőd a 40. zsoltárban Dávid által:  

1. Türelmesen vártam az Urat, és hozzám hajolt és meghallgatta a kiáltásomat. 

2. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.  

3. És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét. Sokan fogják látni, és megfélemlenek, és bíznak az Úrban.  

Amikor András előadta PISTIS SOPHIA gondolatát, azt mondta neki az Első Rejtély: 

  - Kitűnő, András, te áldott!" ( Pistis Sophia, 74. fejezet )

 

"És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből."

 

Πίστις Σοφία 56. ~ "Az átkot szerette - jöjjön el reá!" / Ezért rátok száll minden igaz vér." / "Kígyók, viperák fajzata! Hogy is kerülhetnétek el a kárhozat büntetését?"

 "Sötétbe burkolta magát, mint valami köpenybe. És a sötétség áthatotta a testét mint a víz, és belefolyt minden erejébe, mint az olaj." II.

 

András lépett elő, így szólván:

 - Uram és Megváltóm, a PISTIS SOPHIA által hirdetett bűnbánathoz hasonlóan prófétált Dávid a te világosságerőd ösztönzésére a 109. zsoltárban:

1. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!

2. Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyílt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek ellenem.

3. És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.

4. Szeretetemért hálaként megrágalmaznak; én pedig csupa ima vagyok.

5. Rosszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.

6. Állíts föléjük gonoszt, és vádló álljon az ő jobb kezük felől.

7. Mikor törvénykeznek, mint gonosz jöjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.

8. Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el!

9. Fiai legyenek árvákká, és a felesége özveggyé!

10. És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeken csavarogjanak!

11. Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el a szerzeményét!

12. Senki se mutasson kegyelmet iránta, és ne legyen, aki könyörüljön az ő árváin!

13. Vesszen ki az ő magva, és nemzedékének neve töröltessék el!

14. Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyáinak bűne el ne töröltessék!

15. Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezete is vesszen ki e földről.

16. Mert nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon, és a szegény és nyomorult embert és a megkeseredett szívűt halálra üldözte.

17. Az átkot szerette - jöjjön el reá! Nem volt kedve az áldáshoz - maradjon az távol őtőle!

18. Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.

19. Legyen az néki palástul, amelybe beburkolódzik, és övül, mellyel mindenkor övezze magát.

20. Ez legyen jutalmuk az Úrtól az én vádolóimnak, és akik rosszat beszélnek az én lelkemre.

21. De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy' jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!

22. Mert szegény és nyomorult vagyok én, és a szívem is megsebesíttetett énbennem.

23. Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.

24. Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott az olaj miatt.

25. Sőt gyalázatossá lettem előttük; ha látnak engem, fejüket csóválják.

26. Segíts meg engem, Uram Istenem; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!

27. Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram! Ez tehát a tizenkettedik esdeklő ének megoldása, amelyet PISTIS SOPHIA a káoszban hangoztatott." ( Pistis Sophia, 56. fejezet )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lxxi-xxviii-22.html

Ez az átok nem védelmezi őket..., nem ad nekik erőt - inkább felfedi gyengeségeiket. 

 

¹³Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt. Magatok nem mentek be, s akik be szeretnének jutni, azokat meg nem engeditek be.  

¹⁴Jaj nektek, írástudók és képmutató farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek és árvák vagyonát. Közben nagyokat imádkoztok, ezért nagyobb ítélet vár rátok.  

¹⁵Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bejártok tengert és szárazföldet, hogy egyetlen áttérőt szerezzetek, s ha sikerül, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.  

¹⁶Jaj nektek, vak vezetők! Azt mondjátok, hogy ha valaki a templomra esküszik, nem érvényes, de ha a templom aranyára, akkor az kötelezi. 

¹⁷Esztelenek és vakok! Hát mi több, az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat?  

¹⁸Ugyanígy: Ha valaki az oltárra esküszik, az nem érvényes, de ha a rajta levő áldozati ajándékra esküszik, az kötelezi. 

¹⁹Ti vakok! Hát mi több, az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot?  

²⁰Aki az oltárra esküszik, rá esküszik és mindenre, ami csak rajta van.  

²¹Aki a templomra esküszik, rá esküszik, s arra, aki benne lakik.  

²²Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik és arra, aki rajta ül.  

²³Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Mentából, kaporból és köményből tizedet adtok, közben ami fontosabb a törvényben, az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget elhanyagoljátok. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni.  

²⁴Ti vak vezetők! A szúnyogot kiszűritek, a tevét meg lenyelitek.  

²⁵Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Tisztára mossátok a pohárnak és a tálnak a külsejét, belül azonban tele vagytok rablással és mértéktelenséggel.  

²⁶Te vak farizeus! Előbb belül tisztítsd ki a poharat és a tálat, akkor majd kívül is tiszta lesz.   

²⁷Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a halottak csontjaival s mindenféle undoksággal. 

²⁸Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.

²⁹Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! A prófétáknak sírboltot építtek, az igazak síremlékeit feldíszítitek,  

³⁰s azt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem lettünk volna részesek, mint ők, a próféták vére ontásában.  

³¹Ezzel magatok is megvalljátok, hogy a próféták gyilkosainak vagytok a fiai.  

³²Töltsétek csak be atyáitok mértékét!  

³³Kígyók, viperák fajzata! Hogy is kerülhetnétek el a kárhozat büntetését?  

³⁴Nos, prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok. Közülük némelyeket megöltök és keresztre feszíttek, másokat megostoroztok a zsinagógában és városról városra üldöztök.  

³⁵Ezért rátok száll minden igaz vér, amelyet a földön kiontottak, az igaz Ábel vérétől egészen Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár közt öltetek meg.  

³⁶Bizony mondom, ezek mind utolérik ezt a nemzedéket." ( Mt 23, 13-36 ) 

 

"Legyen az néki palástul, amelybe beburkolódzik, és övül, mellyel mindenkor övezze magát."