.jpeg)
Tizen egyedik Rész
A fellyeb mondot dolgokrol valo példák
Legelöbször azokrol. a kik meg tértek. az ifiuságnak
rosz erkölcsiböl., de igen nagy bajal.
Mindegyik főbűn
kizárja a gyógyulást
"tolle lege" - de
mit? csak ami megnyugtat
megadja a 'nézd nincs semmi baj'
visszaigazolást.
De kell hogy legyen
"tövis a sarkadban"
külső és belső
- mester, apa vagy anya
- élők vagy halott bölcsek: jaj csak
el ne hagyd az olvasást!
Példákat tanulsz
jó mintázatokat szép
gondolatokat
fürge fordulatokat:
folytathatsz így élet tengerén
- viharba is -
vitorlázást.
...nem futsz zátonyra
- sosem. Elkerülöd a
"hajótörést"
a
gyors pusztulást.
Szent Ágoston Cicerót olvasott - de ki adta kezébe, hogy jutott eszébe - hogy tetszhetett neki - hogy férkőzött hozzá - hogy jutott a szívébe?
Ez Isten gyermekeinek - az elhívás - a legnagyobb rejtélye.
Hogy ha az okoság világosan meg bizonyittya ezt az igazságot, amint mar azt meg mutattuk, a minden napi proba nékünk azt még bizonyosabbá tészi. az olyan példákal, a melyek ritkák. az olyanokrol., akiket az Isten irgalmasága, különös kegyelemböl. meg téritette. az ifiuságnak rosz erkölcsiböl, Meg elégszem tehát egy igen fö példával. a melyet elödben adom. és a mely a szent Agoston példája. Ennek a szentnek személyiben oly nevezetes példánk vagyon. a melynél a régiek közöt nagyobat nem találhatunk arra. hogy meg mutathasuk mitsoda nehéz el hagyni. az ifiuságban bé vett rosz erkölcsöket. egyebet néked arrol nem mondok. hanem tsak a mit maga mond a gyonásiban. az Isten sugarlásabol, hogy az ifiak mindnyájan meg tanullyák, mint kel tartaniok az ifiuságoknak vétkitöl; azért hogy el kerüllyék a veszedelmet a melyben ö eset volt, és hogy meg elözék a hajo törést, a melyre az ö ifiuságának rosz élete. vezette volna bizonyosan., hogy ha az Isten. az ö irgalmaságának tsudájával attol meg nem mentette volna., a melyet nem tselekedet anyi sokakal.
[61] Azt mondgya leg elöbször hogy gyermek korában minden rosz hajlandoságok meg voltanak benne. az engedetlenség. hazugság, reszttség. a játékhoz, és más gyönyörüségekhez valo szeretet., a jó dolgokot nem kedvelette., és nagy gyorsaságal tanulta meg mind azt valami ellenkezet atisztaságal. és a jó szokásal., tsak épen a játekot szerette, a munkát kerülte, tsak az ártalmas dolgokot akarta meg tanulni., e szerént töltötte idejét. tizen hat esztendös koráig.
Ezeket az elsö hajlandoságokot, amint emeg történik rend szerént, még nagyob rendeletlenségek követék. A tizen hat esztendöt el érvén. az ö elméje. a mely nem volt meg zabolázva azokban az elsö indulatokban, mind azokra a rosz erkölcsökre vezetó ötet, a [62] melyekre az ö ideje alkalmatosá tehette ötet azt maga mondgya nagy keserüségel, hogy a rosz kivánság. és a tisztátalan indulatok oly erösen el foglalák az ö szivét, hogy a tisztátalan vétekben meriték ötet anyira, hogy azt kinem mondhatni. ugy hogy, se az Isteni félelem., se az annyának bölcs intési, se a rosz tselekedetért valo gyalázat, se semi más egyéb okok meg nem tartoztathaták. abban az elsö rendeletlenségiben, de söt még oly igen ineg romlot állapotra ment volt., nem hogy avétket szégyenlette volna, de még azért pirult. hogy nem volt mindeneknél roszab erkölcsü, és azt ugy tekintette mint roszat, hogy mások ártatlannak tartották. a midön olyanokot látot., kik ditsekedtek rosz erkölcsökben
Ezt a rosz életet akor kezdé. amidon az iskolábol viszá tért volt az Attya házához. ahol egész esztendeig marada. az után viszá küldék Carthágoban hogy el végezné a tanulását. és ót is követé azon életét, tizen kilencz esztendös koráig
Arra reá vigyáz fiam, hogy a szent Agoston akorikorában valo meg romlásának, négy, vagy öt oka vagyon.
[63] 1. A henyélés, a melyben tölté a tizen hatodik esztendejét az Attya házánál. az iskolábol valo viszá térésekor. a mely idö igen veszedelmes az ifiaknak. a mint meg fogjuk mondani.
[64] 2. A kevés vigyazás. a melyel volt az Attya az ö szokásihoz. a ki is nem igen figyelmezet arra. hogy fia az Isteni félelemben menyen elé. hanem arra hogy tudos. és ékesen szólló legyen, valamint sok atyák tselekesznek.
[65] 3. hogy meg vetette az annya oktatásit a ki is üsmervén fiának elméjit, szüntelen arra inté, hogy a tisztátalanságnak rendeletlenségit el kerülné. de tsak haszontalan volt
[66] 4. A véle valo egy idösüeknek példájok anyira meg rontották volt elméjit. hogy azon igyekezet. hogy még roszab erkölcsü lehesen. mint sem volt. azért, hogy inkáb hasonlithason hozájok, és a midön látá hogy atöbbi meg haladnák agonoszságban, ollyan gonoszságot talált fel. a melyet nem tselekedte volt. tartván attol. hogy annál is inkáb meg ne vettetnék atöbbitöl, mert ugy tettzet. hogy tisztáb volt. és nem olyan rosz erkolcsü mint atöbi.
[67] 5. A nagy szabadság. a melyet aszüléi adtanak néki a játékra, és más mulattságokra, a mint maga is mondgya,
Mind ezek az okok arosz erkölcsben veték ötet, és abban arendeletlenségben tarták három esztendeig. az után holmi jó indulatok magában téritték. és meg üsmérteték véle nyomoru állapottyát., it meg láthatod fiam, mitsoda nehéz az ifiuságnak rosz erköltsiböl ki térni
Tizen kilentz esztendös levén erösen kezde gondolkodni üdveségéröl, a mely gondolatot az Isten adá néki, a Cicero könyvének olvasásaval, a mely könyvet nevezik Hortensiusnak. melyben, a bölcseségre valo intések vannak
[68] Ennek a könyvnek olvasása, amint maga mondgya, meg valtoztatá elméjit, és hajlandoságit, a gondolatit az Istenhez forditatá. és kivánságit meg változtatá. meg kezdé vetni az ideig valo jokot, és az élet gyönyörüségit. és nagy kivánságal kezdé ohajtani abölcseségnek szépségit. A mint, el is kezdette volt már, a rosz erkölcsöt el hagyni, és az Istenhez térni nagy buzgoságal. ki ne hitte volna bizonyoson. hogy ezeket ajó indulatokot a valoságos meg térés ne kövesse, ? De oh ! fiam, mit nem tselekedhetik az ifiuságban vett rosz szokás. ? A rosz erkölcs, és az ifiuságának rendeletlen hajlandosági anyira meg akadályozák a meg téresire valo jó indulatokot, hogy azokot haszontalanoká tevék. Az ö meg rögzöt szokásinak terhe anyira le veté ötet az elöbeni állapottyában, hogy ugyan ót is marada tizen kilentz esztendös korátol fogva, harmintz esztendös koráig. Es ahárom esztendö alat valo bé vet rosz erkölcsök. tizen kettöig uralkodának benne., a melyekben nem tsak az elsö rendeletlenségit követé, de még nagyobakban is esék, az tisztátalanság gyakorta atévelygésre és a vakságra vezetvén az embert,. a manikéusok eretnekségiben veté ötet, amelyben kilentz esztendeig marada, és az eretnekség mellet, ágyast tarto is volt, mind addig még meg nem tért.
A midön a harmintz esztendöt el éré, akor valojában kezdék gondolkodni meg téréséröl., valamint ezt maga le irja a hatodik könyvben. tizen egyedik részben. de fiam halgassad mely nehezen vitte azt végben.
[69] Ezen elsö gondolattya után, még továb marada két esztendönél azon rendeletlenségiben, halogatván mindenkor a mint maga mondgya. az Istenhez valo meg térésit, hogy ö benne kerese a kegyelemnek életét. és nem tekinté a keserves halált melyet magának ád vala gonosz életével., sok idö kivántaték néki arra, hogy meg gyogyithasa a maga értelmét a tévelygésekböl, melyek az elöbbeni életétöl maradtanak volt, és hogy azt meg gyöze. a meg térésnek szükséges voltárol. a mint ezt le irja a hetedik könyvben.
Az ö értelme meg volt gyözetve, de az akarat nem akará még magát meg adni. avétkes szokások anyira el foglalták volt a szivét, hogy a meg téréstöl ugy tartot. mint valamely nagy rosztol., valamint maga mondgya. ki kelleték gyomlálni egy más után azokot a rosz erkölcsöket, a nagyra vágyást, a fösvénységet. és a tisztátalanságot, az ö lelke meg tisztittatot volt már. a nagyra vágyásbol. és a fösvénységböl, de az a nyomorult tisztátalanság még ellene állot
[70] oly igen uralkodot rajta az a tisztátalanság, hogy lehetetlennek is tartotta attol valo meg szabadulását: tartván nagy nyomoruságnak meg menekedésit azoktol az utálatos kivanságoktol, a melyek kezdeti minden nyomoruságoknak
Végtire, az ö meg térésinek akadállya olyan nagy volt. hogy sok viaskodási után melyeket szenvedet lelkében tizen négy, vagy tizen öt esztendö alat, az ö szent anyának. szorgalmatosági, könyörgési, köny hullatási után, a ki mindenüt kisérte ötet. mind földön mind vizen. Carthagobol romában, romábol milánumban, tsak hogy ötet rendeletlenségiböl ki vehese. és az Istennek meg nyerhese, és azt el mondhatni hogy az anyának is tartozik üdveségiért Isten után. az ö jó akaroinak intések után, a nagy szent Ambrusal valo sok [71] tanátskozási után. akegyelemnek sok belsö indulati után, az ö meg térése tsuda által ment végben a midön egyszer nagy viaskodásban let volna a termeszet. és a kegyelem közöt, az égböl szozatot hallot a mely néki azt mondotta. Tolle lege. tolle lege. ved fel és olvasad; parantsolván néki a szozat. hogy nyisa fel az uj testamentum könyvét mely mellette volt, szent Agoston vévé akönyvet. meg nyittá. és szent pálnak ezekre a szavairatalála, a melyek által a [72] szent lélek munkálodván benne., vég képen meg tére. Non in Comessationibus et ebrietatibus, non in Cubilibus, et impudicitiis, non in Contentione et aemulatione, sed induimini Dominum Jesum Christum. et Carnis Curam ne feceritis in desideriis. oh ! Istenem. leheté a, hogy a léleknek meg terése olyan nehéz légyen ? és hogy az ifiuságban vett rosz erkölcsök anyi bajban, és anyi orvoságokban kerüllyenek annak. a ki azokbol meg akar gyogyittatni.
De emég mind nem elég fiam. szent Agoston tellyeségel meg térvén nem menekedet volt még meg az elöbbeni akadályoktol.; mert noha viszá nem tért is soha meg térése után az elöbeniekre, söt még igen kemény penitentziát tartot, szent. és Angyali életet élt. mind azon [73] által. sokáig érzette magaban az igen nagy, és gyakorta valo kisérteteket, a melyeket ifiuságának régi szokási okozták, a melyek néki sok bajt adtanak. és vigyazni kelletet magára, hogy magát a szenttségben meg tarthasa. a mint ezt maga le irja a gyonásiban. lib 10. Cap. 30. és a többiben a hol szol. a sok féle kisértetekröl, a melyek háborgatták.
oh ! fiam. olvasd el egy nehányszor ezt a példát, visgáld meg figyelmeteségel. annak minden részeit. és tekinsd meg, hogy mire mehet az ifiuságnak rosz erkölcse, a midön annak idején ellene nem állanak. kerüld el a veszedelmet., a melyben ez a szent volt. és a melyben sokan abban el vesznek minden nap.
