Ifjak Kalauza 1./13./4. ~ a négy nagy: pokol ~ s megállítani már nem tudja.

 

IV Articulus

Negyedik rosz. származván az ifiuság vétkeitöl.

az emberek közöt való vétkeknek el áradása

Ez a rosz mindgyárt eleinte hihetetlennek láttzik néked lenni. de azt világosan meg látod. tsak egy kevesé gondolkodgyál arrol;

S látni fogja hogy a 

bűne sebesen 

gyors széltől szítva - mint a 

futótűz lángja

megállíthatatlanul..., 

halad tova 

s megállítani már 

nem tudja. 

Mert elöször. ha az igaz, a mint azt meg mutattuk., hogy nehezen hagyák el az ifiuságnak rosz erkölcseit., abbol következik., hogy egy nagy része a meg romlásnak, amelyet látunk az emberekben, attol a meg romlástol jö, a melyben töltötték ifiuságokot.

Az is bizonyos. hogy arosz ifiakbol rosz atyák lesznek. és hogy az rosz életü atyák. rosz erkölcsüeké tészik gyermekeket, mint hogy ifiuságokban arendeletlenségben éltenek, és hogy nem igyekeztenek a magok meg jobbitásokon, azért keveset is gondolnak azal hogy a gyermekek Isten félök legyenek. és igy a meg romlás el terjed, és az atyákrol, a fiakra szál.

Hogy ha ez a mondás igaznak találtatik. az ifiaknak nagyobrésziben, még annál inkáb ki tettzik azokban, a kik a tanulásra hivatattak.; akik felöl el mondhatni igazságal, hogy azö rosz életektöl. származnak töbire a vilagban a vétkek, és a rendeletlenségek, az oka ennek a, hogy ök mennek fel. mind az egyházi, mind a világi hivatalokra, és rend szerént, azokban ahivatalokban. azon hajlandoságok. és szokások szerént viselik magokot. mint a melyeket vettek magokban ifiuságokban, mikor pediglen roszul viszik végben hivatallyoknak köteleségit. a rosz nem marad meg tsak rajtok. hanem mind azokra is el terjed, a kiknek töllök kel venni az intést. és a neveltetést, és nem hogy ezeknek a jó erkölcsre valo példakot adnának, de még ezeket is rosz erkölcsök követöjivé teszik.

Egy szoval azt akarom mondani., hogy a rosz erkölcsü tanulok, az anyaszent egyházban rosz papok lesznek. tudatlanok. az Istennek. és az anyaszent egyházának haszontalanok., és gyakorta botránkoztatok, a kik beneficiumokot birnak, heverök. fösvények. mértékletlenek., alkalmatlanok apapi hivatalok végben vitelére, azokot roszul vivén végben, a hivek üdveséginek nagy kárávál, a Nemesek közöt, kevély nemes emberek. veszekedök. szemtelenek, káromkodok. szabad életüek., a birák közöt, gyenge birók, személy valogatok, a kik igaságtalanságot tesznek a pénzért. becsületért, a félelemért. tudatlanságbol. vagy hirtelenkedésböl, a melyel itél, a prokátorok közöt, ravasz versengö. tsalárd., az ilyen három, vagy négy, féle személyeknek meg romlásokbol származnak a népeknek meg vesztegetése. és a rosz erkölcsöknek el áradása, és igazan el lehet mondani. hogy a tanuloknak rosz élettyektöl származnak nagyob részint a rosz erkölcsök. és a rendeletlenségek a világban

Oh. kedves fiam. gondolkodgyál jól ezekröl a négy articulusokrol., mentöl nagyob dolgokot látz azokban., annál inkáb szükséges hogy mind magad, és mind azok, a kik veled egy idösüek. ajó erkölcsre adgyad magadot ifiuságodban.

Ifjak Kalauza 1./13./3. ~ a négy nagy: ítélet ~ 'Istent tisztelnék - ők a hazának szolgálnának'

 

Tizen harmadik Rész

Hogy mitsoda nagy roszak következnek az

ifiuságnak rosz életéböl

A többi közöt aleg nagyobik rosz az, a melyröl ide fellyeb szollottunk, a mely nem más hanem az üdveségnek el vesztése, és a kárhozat amelyben esnek sokan az ifiuságnak vétkiért,. abizonyos, hogy az akori tett vétkek, sokaknak, eredendö okai lesznek örökös nyomoruságoknak., de még azon kivül, vannák még sokak mások is. a melyek egy eredetböl jönek, a melyeket jó hogy meg tudgyad kedves fiam, ugy hogy azokot meg üsmervén, inkáb irtozál az óktól, mely azokot szerzi

III. Articulus

A harmadik rosz. a sok szép reménségeknek

el vesztése.

Ez arosz igen láthato. nintsen is szüksége más bizonyságra, hanem tsak arra, a mit az iránt látunk minden nap, menyi ifiakot látunk olyanokot, kik nagy reménségeket adnak elméjeknek szép tulajdonságival kik magokot alkalmatosoká tehetnék valamely nagy hivatalokra, a melyekben az Isten tiszteltetnék., és a hazának szolgálhatnának., menyit látunk mondom olyanokot, akik valamely jónak el kezdésekor. magokot el vesztik., és akik meg bomolván ifiuságokban., alkalmatlanoká teszik magokot a nagy dolgokra, a melyekre ugy tettzik hogy születtek volt menyin vannak, kik minden szép tulajdonságokal haszontalanoká és tunyáká lésznek. egész életekben hasonlok lévén az olyan fákhoz., a melyek tavaszal. rakva lévén virágokal, egy hó harmat azokot gyümölcsteleneké tészi egész esztendö által.

kettőt 'tészen fel'. - egyik 

szorgos munkán áll 

- magukat alkalmassá 

hivatalokra, 

 és ha üdvösségre

 méltatlanná nem teszik. 

ez min múlik? az 

'ifiuságnak

 jó életin' - e 

másik.

A 'jó élet' - Istennek 

és hazának is 

tetszik: 'Istent tisztelnék - 

ők a hazának 

szolgálnának' észben meg 

nem bomolván: kik a jót 

jól is teszik.

minden virágukat a 

rossz erkölcsön ők 

elvesztették - jaj! Jaj!: Mit 

cselekedtél! csak

 bolondságokat tettél!

A törvény megszegése 

 

"arcvesztéssel" jár 

nem kivétel ez 

alól senki - sem 

pór sem a király. 

 

hivatalod már 

nem áll - elvetett 

az úr téged: mert 

megszegted szavát. 

 

Ezt a roszat nem tsak azokban lehet látni a kik az ifiuságnak vétkeivel. életeket rövidittik, nem is tsak azokban, akiket ugyan azon vétkek a meg keményedésre viszik. a melyröl mar szólóttunk; de a gyakorta meg történik még azokban is. akik meg térnek az ifiuságnak elsö rendeletlenségiböl mert el vesztvén haszontalanul az életnek leg drágáb idejét, magokot alkalmatlanoká tették mindenre, és haszontalanoká a jóra., vagy ha egészen el nem vesztették is az idöt. de érdemetleneké tették magokot, ifiuságoknak vétkiért. a hivatalokra. a melyekre alkalmatosak voltak, és a melyekre az Isten rendelte volt öket.

fiam vigyáz jól erre, és hogy ezt jól meg érthesed. egy nagy igazságra tekints, a melyet jól meg kel tartanod, Az a, hogy az Isten a maga rendelésiböl, az ifiakot külömb, külömb féle hivatalokra rendelte, a melyekben. azt akarja. hogy az ö szolgálattyában. és az üdveségekben foglallyák magokot. ez a rendelés két dolgot tészen fel magában. az elsö az. hogy ha magokot alkalmatosoká tészik ahivatalokra. a második, hogy ha az üdveségre magokot méltatlanoká nem teszik. az elsö a munkán áll. és a második az ifiuságnak jó életin. ebböl a következik, hogy ha az ifiak nem munkálodnak azon, hogy magokot alkalmatosoká tegyék arra, a mire az Isten rendelte., vagy ha azon munkálodván. ifiuságokban roszul élnek. el nem fogják érni azokot a hivatalokot, a melyeket az Isten. elsö szándékában. nékik rendelte volt; vagy ha el érik is, a magok hittségek vezeti öket arra. hogy vakmerö képen adgyák magokot olyan állapotra a melyek öket meg haladgyák., és olyan köteleségekre, a melyeket soha végben nem viszik, köteleség. a mely öket a kárhozatnak tsak nem el kerülhetetlen veszedelmére teszi,, ezt igen gyakorta láthatni az egyházi rendben, ugy az igaság szolgáltató rendében is

Ezt az igazságot a szent irás meg bizonyittya. a midön az Isten meg igéré Davidnak. és az ö [92] maradékinak. az Izrael országát., azt olyan ók alat igéré, hogy ö, és a maradéki az Isten törvényét meg tartanák.

[93] Egy nehány idövel annak elötte, az Isten el vette volt apapságot a fö pap Héli familiájábol. azért mert a fiai. vétkekért, arra méltatlanok voltanak; noha az elsö szándékában, ennek a familiának rendelte volt apapságot örökösön. de tsak olyan ók alat, ha az ur parantsolatiban járnak., ezek a szók vilagosak a királyok 1 könyv. 2 rész

Az Istennek ez iránt valo tselekedete, még nyilvánságosaban ki tettzik Saulban. az Izrael elsö királyában, az Isten nékie, és az ö familiájának adtavolt ezt az országot: de olyan ók alat hogy meg tarttya parantsolatit; de ugy történék hogy ez a fejedelem, két nagy fö dolgokban az Isten parantsolati ellen tselekedék, a melyekért el véteték tölle az ország,

Leg elöbször, a midön táborban lévén, az ellenség szorongatni kezdé, ö pediglen áldozatot tétetet. meg nem várván arra samuel profétát, aki nékie meg mondotta volt. hogy semmit addig ne tselekednék még viszá nem térne, az áldozatot alig kezdék el. hogy a proféta el érkezék, a ki is mondá Saulnak. Mit tselekedtél. bolondságot tselekedtél., meg nem tartottad ate urad Istened parantsolattyát; ha ezt avétket nem tselekedted volna, az Isten örökösen meg [94] erösitette volna ate királyságodot, de semmi képen az országod többé fent nem áll.

A második, a midön az Ámálécitákot meg gyözvén, a királyokot meg nem öleté, és meg tartá a sok nyert csordákot és nyájakot, és minden gazdagságokot, az Isten parantsolattya ellen., a ki meg parantsolta volt hogy semit életben ne hagyon. és mindent tüz, és vas által el veszesen; samuel hozája menvén. meg feddé engedetlenségiröl, mondván hogy többé nem lenne Izraelnek királya, mert mint hogy meg vetetted az Isten szavát. meg vetet az ur téged hogy ne [95] légy király

Tanuld meg fiam ezekböl apéldákbol, hogy az Isten némelykor az embereket olyan hivatalokra rendeli, a melyeket vétkek miat el nem érhetik, vagy ha el érik is. azokban sokáig nem maradhatnak, abban bizonyos légy. hogy ha ifiuságodban rosz életet élsz. attol igen tarthatz, hogy az Isten el ne vessen attol állapottol. a melyet néked szánt volt, és hogy soha. elé ne meny. valamely hasznos állapotra ha az Istent nem akarod szolgálni ifiuságodban, az Isten is, azt a kegyelmeségit nem mutattya hozád, hogy valamire fel emelyen a midön az ember kort el éred, és hogy érdemes lehess hivatalodhoz

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. 5./2. ~ Ne hagyd magad suttogónak nevezni

Μὴ κληθῇς ψίθυρος

Ne rostálj bármi szélben, s ne járj minden úton,[a kétszínű bűnös szokott így tenni. Maradj meg szilárdan meggyőződésednél, és a beszéded legyen egyértelmű. Amikor hallgatásról van szó, légy fürge, s csak megfontoltan adj feleletet. Hogyha tudsz valamit, adj választ társadnak, ha nem tudsz valamit, akkor fogd be a szádat. Dicsőség s gyalázat forrása a beszéd, a nyelv végzetévé válhat az embernek. Nehogy kétféleképpen szóló embernek mondjanak, vagy fondorlatos, üres fecsegőnek! Mert hogyha gyalázat a tolvajnak bére, kemény ítélet vár a kétfélén beszélőre is. Ne hibázz kicsiben és ne vétkezz nagyban, és ne válj barátból soha ellenséggé. Ahogy a rossz hírnév szégyen és gyalázat, az a sorsa a kétféleképp beszélő bűnösnek is.

 

Gyalázat a tolvajnak 

bére - és kemény 

ítélet vár kétfélén 

beszélőre. 

 

 Ne 

hagyd magad suttogónak 

nevezni, és ne engedd 

 

nyelved gonosz mód lesben 

állni - cselt vetni.

 

Szégyen a kétszínűség: 

árnyékként borul 

a képmutató álnok 

 életére.

Μὴ κληθῇς ψίθυρος καὶ τῇ γλώσσῃ σου µὴ ἐνέδρευε ἐπὶ γὰρ τῷ κλέπτῃ ἐστὶν αἰσχύνη καὶ κατάγνωσις πονηρὰ ἐπὶ διγλώσσου.  

µὴ λίκµα ἐν παντὶ ἀνέµῳ καὶ µὴ πορεύου ἐν πάσῃ ἀτραπῷ· οὕτως ὁ ἁµαρτωλὸς ὁ δίγλωσσος. ἴσθι ἐστηριγµένος ἐν συνέσει σου, καὶ εἷς ἔστω σου ὁ λόγος. Γίνου ταχὺς ἐν ἀκροάσει σου καὶ ἐν µακροθυµίᾳ φθέ ου ἀπόκρισιν. εἰ ἔστιν σοι σύνεσις, ἀποκρίθητι τῷ πλησίον· εἰ δὲ µή, ἡ χείρ σου ἔστω ἐπὶ τῷ στόµατί σου. δόξα καὶ ἀτιµία ἐν λαλιᾷ, καὶ γλῶσσα ἀνθρώπου πτῶσις αὐτῷ. Μὴ κληθῇς ψίθυρος καὶ τῇ γλώσσῃ σου µὴ ἐνέδρευε ἐπὶ γὰρ τῷ κλέπτῃ ἐστὶν αἰσχύνη καὶ κατάγνωσις πονηρὰ ἐπὶ διγλώσσου. ἐν µεγάλῳ καὶ ἐν µικρῷ µὴ ἀγνόει καὶ ἀντὶ φί ου µὴ γίνου ἐχθρός· ὄνοµα γὰρ πονηρὸν αἰσχύνην καὶ ὄνειδος κληρονοµήσει· οὕτως ὁ ἁµαρτωλὸς ὁ δίγλωσσος.