Negyedik Rész
"A második fok arra készteti a lelket, hogy szüntelenül keresse az Istent. Ezen a fokon a lélek minden dologban és minden ráháruló feladatban már tudatosan kedvesét keresi, róla beszél, neki cselekszik..."
( Edith Stein, A kereszt tudománya, 117 )
Hogy az Isten különösön szereti az ifiakot,
és hogy örömest mutattya hozájok kegyelmit.
Többet is mondok fiam. mivel az Isten nem tsak azt kivánnya hogy ifiuságodban szolgályad, de még különös szeretettel is szeret téged., és hogy abban az idöben. örömesteb adgya néked több kegyelmit mint sem másban., azért hogy segittsen szolgálatyában, és hogy abban jobban meg maradhas, ez az igazság nem aláb valo erejü az elöbbeninél, eszerént mutatom azt meg.
A meditáció is
könnyebben megy -
még nincs a lélek sötét
éjszakája:
"A szellem éjszakája halálos szorongattatásaiban úgy kiégnek a tökéletlenségek, mint ahogy a tűzben, a fából előbb kiszárad minden nedvesség, hogy utána elégjen a lángokban. A szeretet az a tűz, amiről a Sötét Éjszaka Dala második sora mondja: "mikor szerelmem izzó lángra lobbant". "
( Edit Stein, A kereszt tudománya, 109 )
az
apa sem terhelné még
gyermekét ha látja nincs
még ereje elég - s
nincs erős 'megszokása'.
Az Isten leg inkáb három féle személyeket segit örömest kegyelmivel; agyengéket, az együgyüeket tudniillik, azokot, kik aroszat nem anyira üsmérik. és az alázatosokot, az gyengéket, mert azokban tettzik ki inkáb kegyelme, az együgyüeket, mert nem anyira üsmervén aroszat, nem is gátollyák meg anyira az Isten kegyelmét, a ki meg nem veti az együgyüt mondgya az irás. és nem segiti a gonoszt, az alázatosokot, mert a kevélység meg gátolván az Isten kegyelmét, ellenben az alázatoság azt el nyeri, mert az Isten ellene áll akevélyeknek, és kegyelmét adgya az alázatosoknak
Altruista jószívű
faj vagyunk:
ezért mind a
kedvencünk ki csak gyenge
- együgyű.
Ez aharom tulajdonság. rend szerént fel találtatik az ifiuságban, a kiis gyengéb nem tsak testében, hanem elméjiben is., az ö elméje nem lévén még meg erösitve az üsmerettség. és aproba által, se az akarattya nem elegendö álhatatos az olyan dolgok ellen., a melyek ellenkezö gondolatot adhatnak néki azö jovával., együgyüsége is több vagyon nékie, nem lévén anyi üsmerettsége aroszban, se anyi külömböztetése, mint az idösüeknek. alázatosága is több vagyon nékie. mert készeb is az engedelmeségre., és szó fogadásra. és ha a kevélység fel találtatik, a mint az igen meg vagyon az ifiu elmékben, az a mód nélkül valo meg romlotságtol vagyon.,
Belátja és megérti:
mindig használja:
kész engedelmességre -
nem kerülhetnek bajba
- veszélybe.
A kevélység..., rossz irány:
gőg rossz út - egyik
sem hajt együttérzésre -
"mit kicsinyekkel
eggyel is tettetek" - Az
Istennel sem jutsz így
egyetértésre.
Ebböl következik világosan, hogy az Isten aki kedvesen mutattya jósagát azokhoz, akiknek arra leg több szükségek vagyon., a midön ahoz érdemetleneké nem teszik magokot., örömel közli kegyelmit az ifiakal, adván nékik gyakorta jó gondolatokot, és jó kivánsagokot ajó erkölcsre, és azokhoz valo szükséges segittségit adgya nékik, értem olyan formán. hogy ha rendeletlen életekel azokot meg nem gátolyák, és érdemetleneké nem teszik magokot jóságihoz. meg rontván idejeknek ártatlanságát, elméjeknek gonoszságával. és vétkek sokaságával
Ennek az igazságnak meg bizonyitására nem kel más bizonyság, hanem a minden napi proba, amely világosan azt meg mutattya; oh fiam menyin vannak olyanok. akik ki kelvén az ifiuságbol. nagy változást tapasztalnak magokban. nem érezvén az után magokban az Istennek anyi kegyelmét mint a menyit vesznek vala ifiu korokban. akoron a szent sugarlások gyakraban valának. ajó gondolatok, és a kivánságok bövebbek, aroszat igen gyülölték, ajó nálok kedves volt. ajó erkölcs édes, és könyü.
De mostanában láttyák hogy mind ezek meg változtak; a sugarlások ritkábak, avétket nem anyira gyülölik, az áitatoságok meg hült, és némelykor el is alut., a mely szomoru változásért., [21] keseregnek az el mult idön, és az elvesztet kegyelmeken. mondván jóbnak ezeket a szavait. kitsoda adhattya azt meg nékem. hogy meg láthasam az el mult idöt. és hogy viszá térhesek arra az álapotra a melyben voltam ifiusagomban, a midön az Isten velem volt. kegyelmének szüntelenvalo segittségivel.
[22] Szent Agoston igen szomoruán tapasztalá magában ezt aváltozást. a mint ezt meg valya gyonásiban. azt mondgya tehát. hogy ifiu korában betegségben esvén. nagy buzgoságal kivánta a kereszttséget, a melyet el halasztatták véle. bizonyos okokbol. és hogy meg más betegségben esvén harmintz esztendös korában, akereszttségröl akor már nem gondolkodék., oh' fiam adgya Isten hogy soha meg ne probállyad ezt a változást, és ne legyen okod az el mult idöért valo keserüségre., mint sokaknak vagyon. akik is meg mutattyák magokban hogy az Isten gyakorta kedvez kegyelmivel az ifiaknak, és hogy meg vonnya azt azoktol, kik azal viszá élnek.
De ha még más valoságos bizonyságot kivánsz az ifiakhoz valo szeretetiröl az Istennek, visgáld meg, hogy mit tselekedet az Isten Fia ez iránt, a midön még evilágon volt., azon kivül hogy magais kisdedé akart lenni, és által menni agyermekségnek. és az ifiuságnak gradusin., noha attol meg menthette volna magát. és egész ember lehetet volna egyszers mind; menyiszér [23] nem mutatá meg a gyermekekhez valo szeretetit, ? az Evangyélium sok helyt mondgya. hogy magához hitta a gyermekeket, parantsolta hogy hagyák hozája menni a gyermekeknek: meg feddé azokot kik nem engedék hogy hozája menyenek, hogy övék volna amenyeknek országa. tsudálatos joságal meg öleli vala öket, és tsak akor küldötte el öket magátol. minek utanna reájok tette volna kezeit. és meg áldotta volna öket.
Az ö leg nevezeteseb gyogyitási az iffiakon volt. ilyen volt annak a királynak a fia, a már [24] haldoklot sz. janosnál. a 4 részben; egy meg más akit az ördög gyöttröt. sz. math. 17 resziben. a százados szolgája. a kananéabéli aszonynak a leánya.
.jpeg)
.jpeg)