Ifjak Kalauza 1./13./2. ~ a négy nagy: mennyország

 

Tizen harmadik Rész

Hogy mitsoda nagy roszak következnek az

ifiuságnak rosz életéböl

A többi közöt aleg nagyobik rosz az, a melyröl ide fellyeb szollottunk, a mely nem más hanem az üdveségnek el vesztése, és a kárhozat amelyben esnek sokan az ifiuságnak vétkiért,. abizonyos, hogy az akori tett vétkek, sokaknak, eredendö okai lesznek örökös nyomoruságoknak., de még azon kivül, vannák még sokak mások is. a melyek egy eredetböl jönek, a melyeket jó hogy meg tudgyad kedves fiam, ugy hogy azokot meg üsmervén, inkáb irtozál az óktól, mely azokot szerzi

II Articulus

A második rosz, a mely az ifiuságban tett vétkekért

vagyon; az elmének meg vakulása,

és a vétekben valo meg keményedés.

 

Gonoszság mindig hibás

érték választás 

a "rossz pontból" indítás

(megátalkodás)

szellemi sötétséget

belső elmevakságot...

 

a "lazaság" szintúgy a 

gondolkodó ész

zavarát okozza: hát

sirassad a jó 

barátot! - így mondja a 

bölcs: mert a lelki szeme 

fényét elvesztette: 

s nincs is már senki se 

hogy visszahozza.

 a vágyott mennyországot 

- üdvösséget - a 

szárnyalás képességét

 - a világosságot.

A Testi halál. nem egyedül valo., senem leg keserveseb büntetése az ifiuság vétkeinek, a mely halált okoznak azok a vétkek a léleknek. a belsö vakságért, és aroszban valo meg keményedésért. a melyben vetik ötet, nem ritkában történik meg, és ez, sokal veszedelmeseb, [88] és keserveseb, a meg holt embert sirasad mondgya abölcs, mert el vesztette a világosagot; de siratni kel a bünöst, mert el vesztette az értelmét. és a bölcseségét. egy halotért. tsak hét napig kel keseregni, az az. kevés ideig. de abünöst siratni kel egész életében. mert ugyan is. hogy lehet köny hullatás. és keserüség nélkül nézni, azt a nagy és oly közönséges veszedelmet. amelyet látunk sok ifiakban. akiket az ifiuságoknak vetke. rettentö meg keményedésre vezeti., a mely öket minden meg tartozkodás nélkül arosz erkölcsben veti., minden nap láthatni olyanokot, és az olyanoknak számok hihetetlen kik minek utánna. el töltötték volna az elsö ifiuságokot a véteknek rendeletlenségiben, fö képen atisztátalan vétekben, hogy az után el idegenednek az üdveségtöl; meg vakulnak a magok saját jóvókban a roszban meg keményednek., aleg üdveségesebb intéseket meg vetik, meg nevetik mind azokot ajokot a melyeket láttyák hogy mások tselekeszik: és nem lévén más gondolattyok. hanem tsak a magok gyönyörusége, és hogy kövessék minden indulatit meg romlot hajlandoságoknak. igy is fussanak mint vakok veszedelmekre, nem lévén semmi olyan. a mi öket meg tartoztathasa, oh'fiam. nem siralomra melto roszé ez, ? de adna Isten hogy olyan közönséges ne volna mint a mitsoda nagy, szent Agoston ezt igen meg probalta volt a maga személyében, a mint ezt maga mondgya gyonásiban, a hol olyan szokal panaszolkodik nyomoruságárol; a melyek a leg keményeb szivet is meg hathattyák., és a melyek meg érdemlik hogy itt egészen ki tétessenek, hogy azokbol meg lássák az ifiak, mint kel tartaniok az ifiuság béli vétkektöl. a melyek oly nyomoruságos dolgokot okoznak.

A testnek tisztátalan kivánsága, és ifiuságomnak forradása. olyan ködöt botsátnak vala az elmémre. a mely nagy homályoságal tölti vala ezt bé, és meg nem engedé hogy meg külömböztesse a tiszteletes szeretetnek tisztaságát, a szemérmetlen szeretetnek setéttségitöl., mind ezek fel háborodásokot indittanak vala bennem, az én gyenge ifiuságomot minden féle rosz kivánságoknak meredék helyére viszik vala, és azt, a vétkeknek melységiben merittik vala

És az után hozá tészi. hogy a szemérmetlen szeretetnek tisztátalan indulattya olyan volt. mint alántz. a melyel meg volt lántzolva, és annak a szüntelen valo zörgése., annyira meg süketitte volt ötet belsö képen, hogy nem halhatta azt a mi ötet jóra intette., valamint a meg lántzolt oktalan állat, a ki lántzának zörgése miat. nem halhattya a zörgést. mellyet körülötte tesznek, de még ez a mondása is figyelmeteségre való. hogy az a sükettség az ö kevélységének büntetésire valo volt. a melyel. el távozik vala az Istentöl, az Isten is el ereszti vala ötet. tisztátalan kivánságit követni

Imé kedves fiam. mire vezetik az embert az ifiuságnak vétkei. és a melyre. vezetni fognak minden bizonyal a tiéid is hogy ha azokot tellyeségel. és jó idején el nem hagyod.

Ifjak Kalauza 1./13./1. ~ a négy nagy: halál

 

Tizen harmadik Rész

Hogy mitsoda nagy roszak következnek az

ifiuságnak rosz életéböl

A többi közöt aleg nagyobik rosz az, a melyröl ide fellyeb szollottunk, a mely nem más hanem az üdveségnek el vesztése, és a kárhozat amelyben esnek sokan az ifiuságnak vétkiért,. abizonyos, hogy az akori tett vétkek, sokaknak, eredendö okai lesznek örökös nyomoruságoknak., de még azon kivül, vannák még sokak mások is. a melyek egy eredetböl jönek, a melyeket jó hogy meg tudgyad kedves fiam, ugy hogy azokot meg üsmervén, inkáb irtozál az óktól, mely azokot szerzi

I Articulus.

Az elsö roszrol., mely a halál., a melyet az

ifiusagnak vétkei okozák idö elöt sokaknak

Leg elsöben is az elöre valo halalt teszem fel., a melyben esnek sok számu ifiak vétkeknek büntetésiért.

Ezel nem azt akarom mondani hogy mind azok a kik szép virágzo idejekben halnak meg, avétkeknek büntetésiért halnának meg, sem azt. hogy mind azok kik a vétket követik ifiuságokban., hogy elöre valo halálal. büntetödnek meg.

I.

A halál mint jutalom!

Azt jól tudom, hogy ajók némelykor ifiuságokban meg halnak, és hogy az a halál. az ö jó [82] erkölcsökért valo jutalom. és az Isten hozájok valo szeretetinek jele. valamint az irás mondgya a bölcseség könyvében. Ha az igaz elöre valo halálal meg hal. abban meg talállya nyugodalmát és üdveségit. az ö jó erkölcse kedvesé tette ötet Isten elöt, és szeretetit is meg nyerte néki. és azt kegyelmit hogy ki vétesék evilágbol ahol a bünösök közöt élt. az Isten idején magához vette, ne hogy a meg romlás az elméjiben szivárkozván. az ö lelkét meg ne tsallyák evilági hejában valoságok. és gyönyörüségek., melyek az embereket meg tsallyák. és szeretetik vélek, az olyan dolgokot, a melyek leg inkáb ellenkeznek üdveségekel.

Kisgyerekkoromban a 

nagyapám háza 

mellett egy lány lakott: egy

tiszta és okos 

lélek - kerékpáros 

kiránuláson egy autó 

elütötte őket

Placens Deo factus est dilectus et vivens inter peccatores translatus est.

...meghaltak - a nagyanyám 

szerint: jó volt 

- ezért magával vitte 

Isten. Magához

ragadta, hogy álnokság 

többé ne árthasson az

 értelmének

Raptus est, ne malitia mutaret intellectum eius, aut ne fictio deciperet animam illius.

εὐάρεστος θεῷ γενόµενος ἠγαπήθη καὶ ζῶν µεταξὺ ἁµαρτωλῶν µετετέθη· ἡρπάγη, µὴ κακία ἀ άξῃ σύνεσιν αὐτοῦ ἢ δόλος ἀπατήσῃ ψυχὴν αὐτοῦ· 

(...)

ἀρεστὴ γὰρ ἦν κυρίῳ ἡ ψυχὴ αὐτοῦ, διὰ τοῦτο ἔσπευσεν ἐκ µέσου πονηρίας· οἱ δὲ λαοὶ ἰδόντες καὶ µὴ νοήσαντες µηδὲ θέντες ἐπὶ διανοίᾳ τὸ τοιοῦτο,

https://boatswain2.blogspot.com/2026/04/410-11-jo-volt-ezert-magaval-vitte-az.html

II. 

Az élet mint büntetés!

Tudom azt is hogy vannak olyan bünösök kik sokáig élnek, és akik meg öregesznek az ifiuságokban vet rosz erkölcsökben. hasonlok ahoz. akit daniel eszerént nevezi. Inveterate dierum malorum ( Dániel 13:52 ) olyan bünösök, akiknek öregségek. tsak a rosz napokbol áll. a kinek hoszu életét, a mint abölcs mondgya, kárhoztatni fogja az igaznak idején valo halála. a ki ifiuságában holt meg, mert ez oly kévés ideig valo életével meg nyerte amenyet, és a bünösnek hoszu élete nem egyébre szolgált, hanem hogy vétkit szaporittsa. és nevellye kárhozattyát.

"SZÓKRATÉSZ

Ellenkezőleg kell azonban eljárnunk, ha ellenségünknek vagy másvalakinek kárt akarunk okozni. Csak attól óvakodjunk, hogy az ne okozzon nekünk; egyébként, ha ellenségünk másvalaki ellen követ el jogtalanságot, minden módon, szóval, tettel azon kell lennünk, hogy ne bűnhődjék, s meg ne jelenjen a bíró előtt. Ha pedig mégis megjelenne, azon kell ügyeskednünk, hogy fölmentsék és ne bűnhődjék. Ha sok a rablott aranya, vissza ne adja, hanem hadd pazarolja el magára és övéire jogtalanul és istentelenül; ha halálos vétket követett el, hadd kerülje el a halált, ha lehet, örökre; legyen mint gonosz ember halhatatlan, vagy legalább hurcolja jó hosszan életét.

( Teljes morális megsemmisítés... )

Íme, Pólosz, mire látom én hasznosnak a szónoklást. Aki nem akar elkövetni jogtalanságot, annak nemigen van rá szüksége. Az előbb mondottak után egyáltalán alig van rá szükség.

KALLIKÉSZ

Mondd csak, Khairephón, komolyan beszél Szókratész vagy csak tréfálkozik?

KHAIREPHÓN

Úgy látom, meggyőződésből beszél; de legjobb lesz, ha megkérdezed őt magát.

KALLIKLÉSZ

Az egekre is! Nagyon szívesen. Mondd csak, Szókratész, tréfára vegyük vagy komolyan értsük-e szavaidat? Mert ha komolyan kell értenünk, s az igazat mondod, akkor mi, emberek, felfordult világban élünk, s mindenben az ellenkezőjét tesszük annak, amit kell. ( Μά τους θεούς, άλλ' επιθυμώ νά τον ερωτήσω. Πές μου, Σωκράτη, ποιον άπό τά δύο νά δποθέσωμεν, δτι σπουδαιολογεΐς ή δτι αστειεύεσαι ; Διότι άν μέν σπουδαιολογς, καί àt συμβαίνη αυτά που λέγεις νά είναι άληθη, άλλο τι συμβαίνει ή ό βίος ημών τών ανθρώπων Ιχει άνατραπή καί πράττομεν, ώς φαίνεται, λως τά εναντία' άπό δσα πρέπει )" ( Platón, Gorgiász, 480a - 556c , 554-556 )

https://boatswain69.blogspot.com/2023/09/iii-az-igazsagtalansag-nyavajaja.html

III.

Halál mint büntetés!

De azt is el mondhatom valoságal, hogy sok ifiak halnak meg rosz életeknek büntetésiért. és agyakorta meg történik hogy az ifiuságnak vétkei az idején valo halálnak ókai. erröl az irás igen sok példát ád elé. és a minden napi proba ezt meg mutattya nyilvánságosan

Jób azt mondgya agonosz felöl, hogy el vész, minek elötte az ö napjainak száma bé tellyesednék. és ollyan lesz. a meg sértet szöllö gerezd. az elsö virágjában. és mint a virágját el hányo olaj fa.

A bűnös minden nap kínokban gyötrődik, a rövid időben, mely a zsarnoknak jut. Ijesztő hangokat hallanak fülei, pusztulás támadhat rá még békében is. Sötétségből nem mer fénybe menekülni, hisz ki van szemelve, kard fogja megölni. Sorsa, hogy keselyűk falják fel a testét, jól tudja, hogy pusztulás fenyegeti. A sötétség napja félelmet kelt benne,és erőt vesz rajta nyomorúság, ínség. Megragadják, mint egy harcratermett király, merthogy Isten ellen emelte a kezét, s szembe mert szegülni a Mindenhatóval. Kemény nyakkal rohant harcolni ellene és pajzsának szilárd domborulatával. Csupa zsír borítja egész ábrázatát, hájas kövérség tölti ki ágyékát. Romba dőlt városok lettek lakásává, lakhatatlan házakban talált menedéket. Amit épített magának, az mind összedőlt. Nem lesz soká gazdag, vagyona ingatag, és nem vet többé árnyékot a földre. Az égető hőség leperzseli sarját, és a viharos szél letépi virágát. Ne reméljen sokat magas növésétől, minden szerzeménye csak megcsalja. Már időnap előtt elszárad indája,és az ágai többé nem zöldülnek ki. Mint tőke, ledobja a savanyú fürtöt,eldobja virágát, akár az olajfa. Terméketlen marad gonoszoknak törzse,a jogtalanság sátrát megemészti a tűz. Azok, akik nyomorúságot fogannak, csupa bajt szülnek, és csak hazugság születik ölükből.

Salamon azt mongya, hogy a gonosznak esztendeji meg röviditetnek. és agonosz olyan lészen. mint a szélvész. a mely hamar el mulik

A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz. A gonoszt utoléri, amitől retteg, amit az igazak kívánnak, az osztályrészük lesz. Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre biztos lábon áll az igaz. Mint az ecet a fognak, és a füst a szemnek, olyan a lusta azoknak, akik küldik. Az Úr félelme nyújtja az életet, a gonosz évei megrövidülnek.  

Meg másut arra int hogy a vétekre ne ad magadot ne hogy az idöd elöt legyen halálod. az az. hogy hamaréb. mint sem természet szerent kellene lenni. azt is ohajttya igasságos neheztelésböl, hogy a gonosznak soha semmi jovai ne legyenek, hogy az ö napjai rövidek legyenek: és hogy mind azok akik nem tisztelik az Istennek felséges voltát. a ki mindent lát. és akik nem félik ötet meg bántani, tsak addig tarttsanak mint az árnyék, a mely el vész egy szem pillantás alat. A szent irásnak ezek a szavai világosak. és ezeknek bé tellyesedések még nyilvánságosabak

Ne légy szerfölött gonosz, és ne légy esztelen! Mire való volna időnap előtt meghalni? 

 

Ha el akar veszteni 
gonosszá tesz vagy 
elveszi eszed..., halál 
mindkettőnek vége 
-  (így) 
végül is 'egyremegy'.

 

https://boatswain2.blogspot.com/2026/06/714-halal-mindkettonek-vege.html 

De ha szinte más bizonyságunk nem volna is erröl az igazságrol, a példák a melyeket látunk minden nap, láthato képen meg mutattyák, menyi ifiakot látunk meg halni. vagy abetegségben, vagy aveszekedés miat, vagy a hadakban, vagy a vizben, vagy egyeb veszedelmes, és véletlen szerentsétlenségekben.mind az illyen halálok az Isten haragjának erejétöl vannak, az olyan ifiak ellen, akik meg vetik az ö kegyelmét., és akik nem akarják ötet olyan idöben szolgálni, a melyben arra leg kötelesebbek. oh fiam tarts attol hogy az illyen büntetés reád ne essék.

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. 5./1. ~ „Ki parancsol nekem?”

 

Τίς µε δυναστεύσει; 

„Olyan nagy Isten 

Ki parancsol nekem? 

Τίς µε δυναστεύσει; 

el sose késsen

Ki parancsol nekem?

Τίς µε δυναστεύσει; 

várjon türelmesen 

rám ha vétkezetem

szeret - nem fog ő 

bántani - de minden 

bűnömet el kell 

mindig neki nézni. 

Tengernyi hibám

következményeit 

csak "elsimítni" 

- elintézni.

Ὁ οἰκτιρµὸς αὐτοῦ πολύς, τὸ πλῆθος τῶν ἁµαρτιῶν µου ἐξιλάσεται· 

 

Sose hagyatkozz a vagyonodra, s ne mondd hetvenkedve: elég javam van. Ne kívánság és vagyon szabja meg utadat, a szívednek ösztönös vágyait ne kövesd. Ne kérdezd hencegve: „Ki parancsol nekem?” Mert az Úr nem késik, hogy észre térítsen. Ne mondd: „Vétkeztem és mi bántódás ért?” Mert az Isten tovább bírja kitartással. És a bocsánatot ne vedd oly biztosra, ahogy bűnt bűnre halmozz annak tudatában. Ne mondd: „Olyan nagy az Isten irgalma, hogy tengernyi bűnöm is elnézi.” Igaz, hogy irgalmas, de ha kell, haragszik, és a bűnös ellen fordul indulata. Halogatás nélkül térj hát az Úrhoz, megtérésed napját ne halaszd későbbre, mert az Úr haragja váratlanul kitör, és elragad az ítélet napján. Ne hagyatkozz csalfán szerzett kincseidre, a haragnak napján nem veszed hasznukat.

Μὴ ἔπεχε ἐπὶ τοῖς χρήµασίν σου καὶ µὴ εἴπῃς Αὐτάρκη µοί ἐστιν. µὴ ἐξακολούθει τῇ ψυχῇ σου καὶ τῇ ἰσχύι σου πορεύεσθαι ἐν ἐπιθυµίαις καρδίας σου· καὶ µὴ εἴπῃς Τίς µε δυναστεύσει; ὁ γὰρ κύριος ἐκδικῶν ἐκδικήσει. µὴ εἴπῃς Ἥµαρτον, καὶ τί µοι ἐγένετο; ὁ γὰρ κύριός ἐστιν µακρόθυµος. περὶ ἐξιλασµοῦ µὴ ἄφοβος γίνου προσθεῖναι ἁµαρτίαν ἐφ’ ἁµαρτίαις· καὶ µὴ εἴπῃς Ὁ οἰκτιρµὸς αὐτοῦ πολύς, τὸ πλῆθος τῶν ἁµαρτιῶν µου ἐξιλάσεται· ἔ εος γὰρ καὶ ὀργὴ παρ’ αὐτῷ, καὶ ἐπὶ ἁµαρτωλοὺς καταπαύσει ὁ θυµὸς αὐτοῦ. µὴ ἀνάµενε ἐπιστρέψαι πρὸς κύριον καὶ µὴ ὑπερβά ου ἡµέραν ἐξ ἡµέρας· ἐξάπινα γὰρ ἐξελεύσεται ὀργὴ κυρίου, καὶ ἐν καιρῷ ἐκδικήσεως ἐξολῇ. Μὴ ἔπεχε ἐπὶ χρήµασιν ἀδίκοις· οὐδὲν γὰρ ὠφελήσει σε ἐν ἡµέρᾳ ἐπαγωγῆς.