"Más a divat mostanában, Lydus!" / Ifjak Kalauza 1./4. ~ még nincs a lélek sötét éjszakája:

   Negyedik Rész "A második fok arra készteti a lelket, hogy szüntelenül keresse az Istent. Ezen a fokon a lélek minden dologban és min...

2026/09/08

"Más a divat mostanában, Lydus!" / Ifjak Kalauza 1./4. ~ még nincs a lélek sötét éjszakája:

 


 Negyedik Rész


"A második fok arra készteti a lelket, hogy szüntelenül keresse az Istent. Ezen a fokon a lélek minden dologban és minden ráháruló feladatban már tudatosan kedvesét keresi, róla beszél, neki cselekszik..." 

( Edith Stein, A kereszt tudománya, 117 )


Hogy az Isten különösön szereti az ifiakot,

és hogy örömest mutattya hozájok kegyelmit.


Többet is mondok fiam. mivel az Isten nem tsak azt kivánnya hogy ifiuságodban szolgályad, de még különös szeretettel is szeret téged., és hogy abban az idöben. örömesteb adgya néked több kegyelmit mint sem másban., azért hogy segittsen szolgálatyában, és hogy abban jobban meg maradhas, ez az igazság nem aláb valo erejü az elöbbeninél, eszerént mutatom azt meg.


A meditáció is 

könnyebben megy - 

még nincs a lélek sötét 

éjszakája: 

"A szellem éjszakája halálos szorongattatásaiban úgy kiégnek a tökéletlenségek, mint ahogy a tűzben, a fából előbb kiszárad minden nedvesség, hogy utána elégjen a lángokban. A szeretet az a tűz, amiről a Sötét Éjszaka Dala második sora mondja: "mikor szerelmem izzó lángra lobbant". " 

( Edit Stein, A kereszt tudománya, 109 )

az

apa sem terhelné még 

gyermekét ha látja nincs 

még ereje elég - s 

nincs erős 'megszokása'.


Az Isten leg inkáb három féle személyeket segit örömest kegyelmivel; agyengéket, az együgyüeket tudniillik, azokot, kik aroszat nem anyira üsmérik. és az alázatosokot, az gyengéket, mert azokban tettzik ki inkáb kegyelme, az együgyüeket, mert nem anyira üsmervén aroszat, nem is gátollyák meg anyira az Isten kegyelmét, a ki meg nem veti az együgyüt mondgya az irás. és nem segiti a gonoszt, az alázatosokot, mert a kevélység meg gátolván az Isten kegyelmét, ellenben az alázatoság azt el nyeri, mert az Isten ellene áll akevélyeknek, és kegyelmét adgya az alázatosoknak


Altruista  jószívű 

faj vagyunk: 

ezért mind a

kedvencünk ki csak gyenge 

- együgyű.


Ez aharom tulajdonság. rend szerént fel találtatik az ifiuságban, a kiis gyengéb nem tsak testében, hanem elméjiben is., az ö elméje nem lévén még meg erösitve az üsmerettség. és aproba által, se az akarattya nem elegendö álhatatos az olyan dolgok ellen., a melyek ellenkezö gondolatot adhatnak néki azö jovával., együgyüsége is több vagyon nékie, nem lévén anyi üsmerettsége aroszban, se anyi külömböztetése, mint az idösüeknek. alázatosága is több vagyon nékie. mert készeb is az engedelmeségre., és szó fogadásra. és ha a kevélység fel találtatik, a mint az igen meg vagyon az ifiu elmékben, az a mód nélkül valo meg romlotságtol vagyon.,


Belátja és megérti: 

mindig használja: 

kész engedelmességre - 

nem kerülhetnek bajba 

- veszélybe. 


A kevélység..., rossz irány: 

gőg rossz út - egyik 

sem hajt együttérzésre - 

"mit kicsinyekkel 

eggyel is tettetek" - Az 

Istennel sem jutsz így 

egyetértésre.


Ebböl következik világosan, hogy az Isten aki kedvesen mutattya jósagát azokhoz, akiknek arra leg több szükségek vagyon., a midön ahoz érdemetleneké nem teszik magokot., örömel közli kegyelmit az ifiakal, adván nékik gyakorta jó gondolatokot, és jó kivánsagokot ajó erkölcsre, és azokhoz valo szükséges segittségit adgya nékik, értem olyan formán. hogy ha rendeletlen életekel azokot meg nem gátolyák, és érdemetleneké nem teszik magokot jóságihoz. meg rontván idejeknek ártatlanságát, elméjeknek gonoszságával. és vétkek sokaságával


Ennek az igazságnak meg bizonyitására nem kel más bizonyság, hanem a minden napi proba, amely világosan azt meg mutattya; oh fiam menyin vannak olyanok. akik ki kelvén az ifiuságbol. nagy változást tapasztalnak magokban. nem érezvén az után magokban az Istennek anyi kegyelmét mint a menyit vesznek vala ifiu korokban. akoron a szent sugarlások gyakraban valának. ajó gondolatok, és a kivánságok bövebbek, aroszat igen gyülölték, ajó nálok kedves volt. ajó erkölcs édes, és könyü.


De mostanában láttyák hogy mind ezek meg változtak; a sugarlások ritkábak, avétket nem anyira gyülölik, az áitatoságok meg hült, és némelykor el is alut., a mely szomoru változásért., [21] keseregnek az el mult idön, és az elvesztet kegyelmeken. mondván jóbnak ezeket a szavait. kitsoda adhattya azt meg nékem. hogy meg láthasam az el mult idöt. és hogy viszá térhesek arra az álapotra a melyben voltam ifiusagomban, a midön az Isten velem volt. kegyelmének szüntelenvalo segittségivel.


[22] Szent Agoston igen szomoruán tapasztalá magában ezt aváltozást. a mint ezt meg valya gyonásiban. azt mondgya tehát. hogy ifiu korában betegségben esvén. nagy buzgoságal kivánta a kereszttséget, a melyet el halasztatták véle. bizonyos okokbol. és hogy meg más betegségben esvén harmintz esztendös korában, akereszttségröl akor már nem gondolkodék., oh' fiam adgya Isten hogy soha meg ne probállyad ezt a változást, és ne legyen okod az el mult idöért valo keserüségre., mint sokaknak vagyon. akik is meg mutattyák magokban hogy az Isten gyakorta kedvez kegyelmivel az ifiaknak, és hogy meg vonnya azt azoktol, kik azal viszá élnek.


De ha még más valoságos bizonyságot kivánsz az ifiakhoz valo szeretetiröl az Istennek, visgáld meg, hogy mit tselekedet az Isten Fia ez iránt, a midön még evilágon volt., azon kivül hogy magais kisdedé akart lenni, és által menni agyermekségnek. és az ifiuságnak gradusin., noha attol meg menthette volna magát. és egész ember lehetet volna egyszers mind; menyiszér [23] nem mutatá meg a gyermekekhez valo szeretetit, ? az Evangyélium sok helyt mondgya. hogy magához hitta a gyermekeket, parantsolta hogy hagyák hozája menni a gyermekeknek: meg feddé azokot kik nem engedék hogy hozája menyenek, hogy övék volna amenyeknek országa. tsudálatos joságal meg öleli vala öket, és tsak akor küldötte el öket magátol. minek utanna reájok tette volna kezeit. és meg áldotta volna öket.


Az ö leg nevezeteseb gyogyitási az iffiakon volt. ilyen volt annak a királynak a fia, a már [24] haldoklot sz. janosnál. a 4 részben; egy meg más akit az ördög gyöttröt. sz. math. 17 resziben. a százados szolgája. a kananéabéli aszonynak a leánya.

A három halottak közül. akiket fel támasztot, a ketteje igen ifiu volt. a jairus leánya. naim városában az özvegy aszony fia, a harmadik lázár. aki nem vala igen idös, atizen két apostol közöt, szent jánost leg inkáb szerette. aki is leg iffiab volt.

Egy szoval, mi bizonyithattya jobban meg a kristusnak az ifiakhoz valo szeretetét, mint ez a két dolog.

Elöször azt erösiti nékünk. hogy valamit a kisdedekért tselekesznek, olyan mint ha ö érette [25] magáért tselekedték volna, a ki bé fogad egy ilyen kisdedet az én nevemben, engem fogad bé.

Másodszor, az a rettentö fenyegetés, a melyel fenyegeti azokot kik meg botránkoztattyák az [26] ifiakot tudni illik, kik vétekben ejtik. A ki pedig meg bottránkoztat egyet akisdedek közül. kik én bennem hisznek, hasznosb annak hogy egy malom kö kötessék anyakára. és atenger melységiben el meritessék. nem elegendö nagy jeleé e. a kristus ifiakhoz valo nagy szeretetének, mivel oly nagy buzgoságal. és nehezségel. vagyon azok ellen, kik el akarják forditani öket szolgáláttyátol, Imé kedves fiam ezek a nagy bizonyságok az Isten szeretetinek a melyel vagyon ifiuságodhoz, ebben bizonyos lévén., lehetneé meg tagadnod tölle szeretetedet és szolgálatodot melyeket kiván tölled. ilyen korodban, minden bizonyal nem lehet, hogy ha tsak rettentö háláadatlan nem akarsz lenni. és hameg nem akarod ötet boszontani., a mint ezt meg mutatom néked.




Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. II. ( πειρασµός ) / 2,12-14 ~ Jaj neked te bizonytan alak

 


οὐαὶ καρδίᾳ παρειµένῃ, ὅτι οὐ πιστεύει·


Jaj a gyáváknak és a tétováknak, jaj a bűnösnek, aki kettős játékot űz. Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem talál oltalmat. Jaj neked, ingatag, állhatatlan ember: mit teszel majd, hogyha meglátogat az Úr?

Οὐαὶ καρδίαις δειλαῖς καὶ χερσὶν παρειµέναις καὶ ἁµαρτωλῷ ἐπιβαίνοντι ἐπὶ δύο τρίβους. οὐαὶ καρδίᾳ παρειµένῃ, ὅτι οὐ πιστεύει· διὰ τοῦτο οὐ σκεπασθήσεται. οὐαὶ ὑµῖν τοῖς ἀπολωλεκόσιν τὴν ὑποµονήν· καὶ τί ποιήσετε ὅταν ἐπισκέπτηται ὁ κύριος; 


Jaj neked mert gyáva vagy 

jaj tétováknak - 

határozott parancs kell 

a bizonytalankodó 

kéznek-lábnak.

Οὐαὶ καρδίαις δειλαῖς καὶ χερσὶν παρειµέναις καὶ ἁµαρτωλῷ ἐπιβαίνοντι ἐπὶ δύο τρίβους.


Jaj a bűnösöknek is 

kétszínűeknek 

is mind - árván maradnak 

- elveszítik a védő

csoportjaikat.

Οὐαὶ καρδίαις δειλαῖς καὶ χερσὶν παρειµέναις καὶ ἁµαρτωλῷ ἐπιβαίνοντι ἐπὶ δύο τρίβους.


A szívtelent s kinek 

nincsen már hite 

megtépi minden vihar 

leveszi Isten 

kezét róla: - nem lesz 

fedél felette.

οὐαὶ καρδίᾳ παρειµένῃ, ὅτι οὐ πιστεύει· διὰ τοῦτο οὐ σκεπασθήσεται. 


Jaj neked te bizonytan 

alak: ha majd az 

Úr - ítélni jön - kérdez 

hogyan véded majd 

magad.

οὐαὶ ὑµῖν τοῖς ἀπολωλεκόσιν τὴν ὑποµονήν· καὶ τί ποιήσετε ὅταν ἐπισκέπτηται ὁ κύριος; 




2026/09/05

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. II. ( πειρασµός ) / 2,6-11 ; 2,15-18 ~ Könyörületessége vár és az öröm karjai közt:

 

ἐµπεσούµεθα εἰς χεῖρας κυρίου 

( 2,6-11; 2,15-18 )


Bízzál az Istenben: gondodat viseli,járj egyenes úton és reménykedj benne.Akik Istent félitek, várjátok kegyelmét,ne hagyjátok el, nehogy elessetek.Akik Istent félitek, benne reméljetek,akkor nem marad el a jutalmatok.Akik Istent félitek, jókat reméljetek,szüntelen örömet és irgalmasságot.Nézzétek a letűnt nemzedékek sorát:melyik szégyenült meg, ha Istenben bízott?Az állhatatosak közül kit hagyott el?S kinek feje fölött nézett el, ha hívta?Mert jóságos az Isten és fölötte irgalmas,megbocsátja a bűnt és segít a balsorsban.

πίστευσον αὐτῷ, καὶ ἀντιλήµψεταί σου· εὔθυνον τὰς ὁδούς σου καὶ ἔ πισον ἐπ’ αὐτόν. Οἱ φοβούµενοι τὸν κύριον, ἀναµείνατε τὸ ἔ εος αὐτοῦ καὶ µὴ ἐκκλίνητε, ἵνα µὴ πέσητε. 8οἱ φοβούµενοι κύριον, πιστεύσατε αὐτῷ, καὶ οὐ µὴ πταίσῃ ὁ µισθὸς ὑµῶν. οἱ φοβούµενοι κύριον, ἐλπίσατε εἰς ἀγαθὰ καὶ εἰς εὐφροσύνην αἰῶνος καὶ ἔ εος. ἐµβλέψατε εἰς ἀρχαίας γενεὰς καὶ ἴδετε· τίς ἐνεπίστευσεν κυρίῳ καὶ κατῃσχύνθη; ἢ τίς ἐνέµεινεν τῷ φόβῳ αὐτοῦ καὶ ἐγκατελείφθη; ἢ τίς ἐπεκαλέσατο αὐτόν, καὶ ὑπερεῖδεν αὐτόν; διότι οἰκτίρµων καὶ ἐλεήµων ὁ κύριος καὶ ἀφίησιν ἁµαρτίας καὶ σῴζει ἐν καιρῷ θλίψεως. 

Akik az Urat félik, hallgatnak szavára, s az útjain járnak, akik őt szeretik. Akik félik az Urat, keresik a kedvét, és akik szeretik, törvényében élnek. Akik az Urat félik, kitárják szívüket,s rábízzák magukat igaz alázattal. Vessük magunkat Isten karjaiba, ne kerüljünk az emberek kezébe, mert amilyen nagy ő, éppoly nagy irgalma.

οἱ φοβούµενοι κύριον οὐκ ἀπειθήσουσιν ῥηµάτων αὐτοῦ, καὶ οἱ ἀγαπῶντες αὐτὸν συντηρήσουσιν τὰς ὁδοὺς αὐτοῦ. οἱ φοβούµενοι κύριον ζητήσουσιν εὐδοκίαν αὐτοῦ, καὶ οἱ ἀγαπῶντες αὐτὸν ἐµπλησθήσονται τοῦ νόµου. οἱ φοβούµενοι κύριον ἑτοιµάσουσιν καρδίας αὐτῶν καὶ ἐνώπιον αὐτοῦ ταπεινώσουσιν τὰς ψυχὰς αὐτῶν. ἐµπεσούµεθα εἰς χεῖρας κυρίου καὶ οὐκ εἰς χεῖρας ἀνθρώπων· ὡς γὰρ ἡ µεγαλωσύνη αὐτοῦ, οὕτως καὶ τὸ ἔ εος αὐτοῦ. 


Könyörületessége

vár és az öröm 

karjai közt: 

οἱ φοβούµενοι κύριον, ἐλπίσατε εἰς ἀγαθὰ καὶ εἰς εὐφροσύνην αἰῶνος καὶ ἔ εος.

- inkább még 

haragja is - az 

is jobb mint élet - ez az 

ítélet; jaj csak ne essek 

az emberek kezébe.

ἐµπεσούµεθα εἰς χεῖρας κυρίου καὶ οὐκ εἰς χεῖρας ἀνθρώπων· ὡς γὰρ ἡ µεγαλωσύνη αὐτοῦ, οὕτως καὶ τὸ ἔ εος αὐτοῦ.