Ifjak Kalauza 1./2./1. ~ Boldogabbnak tartotta magát azért, hogy az anyaszentegyház tagja volt, mint sem azért hogy nagy császár volt e földön.

 

Második Rész

A kereszttség kegyelmére valo hivatásrol. és annak köteleségeiröl

Hogy ha. az a nemesi vég amelyért az Isten teremtet tégedet. oly igen kötelez az ö szolgálattyára, nem aláb valo képen kötelez arra. a mód, a melyet adot hogy el érhesed azt a boldog véget, az a mód pedig nem más, hanem az a nagy kegyelem: a melyet tett veled, hogy akeresztyénségre hivut., és hogy ki vett tégedet a kereszttség által. abbol aveszedelemböl,. a melyben volt az egész emberi nemzet a vétekért.

Erre kel fiam igen figyelmezned; hogy meg foghassad ennek ameg betsülhetetlen jó tételnek nagyságát. igen szükséges azt meg üsmérni iffiu korodban azért hogy el kerülhesed a keresztyének rend szerént valo veszedelmit, akiknek leg nagyob része nem tudgya tellyeségel., hogy mitsoda a keresztyénség; se azokot a nagy dolgokot, amelyekre kötelez ez a név. ezis az oka, hogy ellenkezö életet elnek. ezel arendel

Kérlek azért az Isten nevére., olvasad figyelmeteségel ezt a részt, a melyet két árticulusra osztottam.

Elsö Articulus

A keresztyéni rendnek nagyságárol.

és a kegyelemröl a melyet az Isten

teszen azal. a kit arra a rendre. hi.

Fiam keresztyén vagy az Isten kegyelméböl. de tudodé jól. hogy mitsoda a, és hogy mi vagy ugy mint keresztyén? legy figyelmeteségel. és tanuld meg azokot a nagy kegyelmeket, a melyeket az Isten tett veled kereszttséged napján.

[11] A kereszttség által, meg mosogatattál az eredendö bünböl a kristus vérinek érdemi által, ki vétettél. abbol aközönségesen valo átokbol, amelyben eset az egész emberi nemzet avétekért., és meg szabaditattál az ördög hatalmábol, az Isten fiává lettél, és ate meg váltodnak [12] tanitványa. az Isten Atyádá let, akristus mesteredé; és például életednek, az anyaszent egyház anyádá, az angyalok gondviselöid, a szentek éretted esedeznek, az Isten templomává lettél, a ki is benned lakozik kegyelme által, örököse vagy az ö örökös országának, tagjává lettél akristusnak, és az ö anyaszent egyházának., a melyen kivül nintsen üdveség., és abban az anyaszentegyházban., a kristus hitének vilagoságával világositatol mostanában., az ö tudományára tanitatol., azö testével, és drága vérivel tápláltatol., az ö kegyelmével segitetel., és az üdveségedre minden szükséges modok meg adattak., oh' Istenem. mitsoda nagy méltoságu akeresztyéni rend; mitsoda hálá adást adcz az Istennek fiam, aki te veled illyen nagy kegyelmeségeket tett.

Hogy meg foghasad annak nagyságát., vigyáz ezekre.

[13] 1. Az Isten nem tartozot néked ezel a kegyelemmel. a tsak tisztán az ö irgalmasága, és nagy josága. a melyekel volt hozád, nem az igazság tselekedetiböl, mondgya az apostol sz pál. melyeket mi tselekedtünk, hanem az ö irgalmasága szerént üdvezitet minket, az ujonnan születésnek feredöje és a szent leleknek meg ujitása által. kit ki öntet mi reánk böségesen a mi urunk Jesus kristusunk által. tit. 3. 5.

2 A nelkül a kegyelem nélkül, amelyet az Isten tett veled soha sem üdvezülhetnél; mivel nintsen üdveség hit nélkül, és a közönséges keresztyéni valláson kivül, hová lennél ha az Isten nem tette volna veled ezt az irgalmaságot

3. Nem tette ezt a kegyelmet annyi sok millium emberekel, kik a hitetlen országokban élnek. tudatlanságban. és avétekben, sem annyi eretnekekel., kik noha meg légyenek keresztelve valamint magad. atévelygésben élnek,. és el távozva a közönséges anyaszent egyháznak igaz [14] hititöl. a ki is az igazság oszlopa, és erös támasza miért nem vagy te azok közül valo., ? miért teremtet az Isten tégedet keresztyén országban. és nem azokot ? és aközönséges anyaszent egyháznak kebelében, ahol az Isteni titkokrol oktattattál., és az üdveségedhez valo szükséges dolgokrol., mitsoda boldogság a nékünk fiam. hogy az Istennek oly nagy jóságát vettük. Beati sumus ó Israel; quia quae Deo placent manifesta sunt nobis. oh! mely boldogok [15] vagyunk az Isten irgalmaságabol., amelyel az Isteni titkoknak. és imádando akarattyának üsméritire hivut minket., ezt a kegyelmit nem tette az egész világal, és miért tette azt inkáb mivelünk mint se másokal. ? oh. kedves fiam hogy ne szeretnök mi azt az Istent. aki minket annyira szeretet. szent Agoston azt mondgya Theodosius császár felöl. hogy boldogabnak tartotta magát azért. hogy az anyaszent egyház tagja volt, mint sem azért hogy nagy császár volt e földön, fiam ez a nagy ember. tudta meg betsülni akeresztyénségnek kegyelmét. avaloságos erdeme szerént

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. I./ 1,22-24 ~ A szelíd és türelmes - ő majd hamar örülhet.

 

Μακρόθυµος

( 1,22-24 )

Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya. A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része. Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja.

Οὐ δυνήσεται θυµὸς ἄδικος δικαιωθῆναι· ἡ γὰρ ῥοπὴ τοῦ θυµοῦ αὐτοῦ πτῶσις αὐτῷ. ἕως καιροῦ ἀνθέξεται µακρόθυµος, καὶ ὕστερον αὐτῷ ἀναδώσει εὐφροσύνη· ἕως καιροῦ κρύψει τοὺς λόγους αὐτοῦ, καὶ χεί η πο ῶν ἐκδιηγήσεται σύνεσιν αὐτοῦ. 

Az önző embernél nincs 

nagyvonalúbb - a 

haragosnál erősebb 

magára marad

mindkettő - boldogulnia 

egyedül kell.

Οὐ δυνήσεται θυµὸς ἄδικος δικαιωθῆναι· ἡ γὰρ ῥοπὴ τοῦ θυµοῦ αὐτοῦ πτῶσις αὐτῷ.

A szelíd és türelmes 

halk szavú - csendes 

ember viszont közkedvelt 

ha szenved is az 

rövid életű - ő majd 

hamar örülhet.

ἕως καιροῦ ἀνθέξεται µακρόθυµος, καὶ ὕστερον αὐτῷ ἀναδώσει εὐφροσύνη· ἕως καιροῦ κρύψει τοὺς λόγους αὐτοῦ, 

A másik szavainak 

jelentősége 

övéihez képest mind

eltörpülnek.

καὶ χεί η πο ῶν ἐκδιηγήσεται σύνεσιν αὐτοῦ. 

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. I./ 1,11-20 ~ Φόβος κυρίου ( Enlightenment / Visio Dei, Visio Beatifica / Διαφώτισις ) II. ~ Igazi bódhiszattva ( mert kicsinek is örül ) sohasem lesz szomorú.

 

Διαφώτισις II.

( 1,11-20 )

Az Úrnak félelme tisztesség, dicsőség, csupa vidámság és ünnepi koszorú. Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet. Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve nézik. A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a hűek. Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is. A bölcsesség telje az Úrnak félelme, gyümölcsei egészen megittasítanak. Megtölti házukat csupa drágasággal,szép alkotásaival a csűrjük megtelik. A legfőbb bölcsesség az Úrnak félelme:békét s egészséget teremt maga körül. Látta, megszámlálta: okosságot ad és érteni tudást,s dicsővé teszi, aki ragaszkodik hozzá. A bölcsesség gyökere az Úrnak félelme, az ágai pedig napok sokasága. 

Φόβος κυρίου δόξα καὶ καύχηµα καὶ εὐφροσύνη καὶ στέφανος ἀγα ιάµατος. φόβος κυρίου τέρψει καρδίαν καὶ δώσει εὐφροσύνην καὶ χαρὰν καὶ µακροηµέρευσιν. τῷ φοβουµένῳ τὸν κύριον εὖ ἔσται ἐπ’ ἐσχάτων, καὶ ἐν ἡµέρᾳ τελευτῆς αὐτοῦ εὐλογηθήσεται. Ἀρχὴ σοφίας φοβεῖσθαι τὸν κύριον, καὶ µετὰ πιστῶν ἐν µήτρᾳ συνεκτίσθη αὐτοῖς. µετὰ ἀνθρώπων θεµέλιον αἰῶνος ἐνόσσευσεν καὶ µετὰ τοῦ σπέρµατος αὐτῶν ἐµπιστευθήσεται. πλησµονὴ σοφίας φοβεῖσθαι τὸν κύριον καὶ µεθύσκει αὐτοὺς ἀπὸ τῶν καρπῶν αὐτῆς· πάντα τὸν οἶκον αὐτῶν ἐµπλήσει ἐπιθυµηµάτων καὶ τὰ ἀποδοχεῖα ἀπὸ τῶν γενηµάτων αὐτῆς. στέφανος σοφίας φόβος κυρίου ἀναθά ων εἰρήνην καὶ ὑγίειαν ἰάσεως. καὶ εἶδεν καὶ ἐξηρίθµησεν αὐτήν, ἐπιστήµην καὶ γνῶσιν συνέσεως ἐξώµβρησεν καὶ δόξαν κρατούντων αὐτῆς ἀνύψωσεν. ῥίζα σοφίας φοβεῖσθαι τὸν κύριον, καὶ οἱ κλάδοι αὐτῆς µακροηµέρευσις. 

A hit: φόβος κυρίου 

nagy tisztesség és 

dicsőség volna? csupa

vidámság és sok 

ünnepi koszorú? 

Φόβος κυρίου δόξα καὶ καύχηµα καὶ εὐφροσύνη καὶ στέφανος ἀγα ιάµατος. 

- az

szomorúság, sok bánat 

- háború.

S hogy felüdíti a 

szívet, ujjongó 

örömet ad s hosszú 

életet?

φόβος κυρίου τέρψει καρδίαν καὶ δώσει εὐφροσύνην καὶ χαρὰν καὶ µακροηµέρευσιν. 

Jó véget ér, aki az 

Urat tiszteli? 

halálának a napján 

irigykedve nézik?

τῷ φοβουµένῳ τὸν κύριον εὖ ἔσται ἐπ’ ἐσχάτων, καὶ ἐν ἡµέρᾳ τελευτῆς αὐτοῦ εὐλογηθήσεται.

 - inkább vágyva: mikor nem 

lesz már ( végre ) minden "normális 

ember" útjába'.

A bölcsesség kezdete 

az Úr félelme; 

már az anyjuk méhében 

kapják a hűek, 

Ἀρχὴ σοφίας φοβεῖσθαι τὸν κύριον, καὶ µετὰ πιστῶν ἐν µήτρᾳ συνεκτίσθη αὐτοῖς.

a bódhiszattvák - szentek: 

a beérkezettek és 

újraszületettek - a 

szeretetből fogadalmat tettek:

"Az élőlények száma 

végtelen, fogadom, 

hogy mind megszabadítom."

A hit : Úrnak félelme 

φόβος κυρίου 

tisztesség, dicsőség és 

csupa vidámság 

és ünnepi ( tövis ) koszorú. 

Φόβος κυρίου δόξα καὶ καύχηµα καὶ εὐφροσύνη καὶ 

ἀκάνθινος 

στέφανος ἀγα ιάµατος.

Igazi bódhiszattva 

( mert kicsinek is örül )

sohasem lesz szomorú.

"Más a divat mostanában, Lydus!" I./1. ~ Snowflakes, lázadásra fel!

"Miféle isten az a Cseppentettmézűcsók?"

πολλὰ τὰ δεινὰ κοὐδὲν ἀνθρώπου δεινότερον πέλει· τοῦτο καὶ πολιοῦ πέραν πόντου χειμερίῳ νότῳ χωρεῖ, περιβρυχίοισιν

περῶν ὑπ᾽ οἴδμασιν, θεῶν τε τὰν ὑπερτάταν, Γᾶν ἄφθιτον, ἀκαμάταν, ἀποτρύεται, 0ἰλλομένων ἀρότρων ἔτος εἰς ἔτος,

ἱππείῳ γένει πολεύων. κουφονόων τε φῦλον ὀρνίθων ἀμφιβαλὼν ἄγει καὶ θηρῶν ἀγρίων ἔθνη πόντου τ᾽ εἰναλίαν φύσιν σπείραισι δικτυοκλώστοις, περιφραδὴς ἀνήρ· κρατεῖ δὲ μηχαναῖς ἀγραύλου

θηρὸς ὀρεσσιβάτα, λασιαύχενά θ᾽ ἵππον ὀχμάζεται ἀμφὶ λόφον ζυγῷ οὔρειόν τ᾽ ἀκμῆτα ταῦρον. καὶ φθέγμα καὶ ἀνεμόεν φρόνημα καὶ ἀστυνόμους ὀργὰς ἐδιδάξατο καὶ δυσαύλων πάγων ὑπαίθρεια καὶ δύσομβρα φεύγειν βέλη παντοπόρος· ἄπορος ἐπ᾽ οὐδὲν ἔρχεται τὸ μέλλον· Ἅιδα μόνον φεῦξιν οὐκ ἐπάξεται· νόσων δ᾽ ἀμηχάνων φυγὰς ξυμπέφρασται. σοφόν τι τὸ μηχανόεν τέχνας ὑπὲρ ἐλπίδ᾽ ἔχων τοτὲ μὲν κακόν, ἄλλοτ᾽ ἐπ᾽ ἐσθλὸν ἕρπει.

νόμους παρείρων χθονὸς θεῶν τ᾽ ἔνορκον δίκαν ὑψίπολις· ἄπολις ὅτῳ τὸ μὴ καλὸν ξύνεστι τόλμας χάριν. μήτ᾽ ἐμοὶ παρέστιος

γένοιτο μήτ᾽ ἴσον φρονῶν ὃς τάδ᾽ ἔρδοι.

( ΣΟΦΟΚΛΗΣ 69. – Ἀντιγόνη 332-375 )

Snowflakes, lázadásra fel:

Ily nemes lélek mint a tiéd, nem rendeltethetik olyan alávaló, és veszendő dolgokra: mivel a gyönyörűség keserűségé változik, a gazdagságok elvesznek..., a dicsőség elmúlik. Ezért hogy sokáig maradj a földön - a boldogságodat: Őt keresd. És ez életen kívül többet ne kívánj. Ha ez nem így lesz, semmi különbség nincsen közötted, és az oktalan állatok között. Az a nemes lélek, a melyet az Isten adott néked, és amelyet felékesített értelemmel, akarattal és elmével; és aki minden ismerettségre alkalmatos, nem mutatja-e meg néked, hogy feljebb való végre teremtettél, csak a magad formája, az egyenes tested, a fent való fejed, a szemeid az ég felé fordulva, ez a forma ellenkezik az oktalan állatokéval, nem mutatja-e meg neked, hogy nem a földért teremtettél?

Az ógörög nyelv 

előre figyelmeztet:

emberek vagytok: 

"csodás", 

ahogy hibásan 

a δεινόν-t 

( fordítani )

szokás.

Ki nem ügyel teljes 

figyelemmel 

magára 

könnyen válhat 

belőle δεινός 

αντροπος: egész világ 

csúfjára.

Nem gondolkodva legkisebbet is aról a nagy szerencséről, a melyre született..., ugyanis siralomra méltó dolog, hogy az emberek, akik amenynek fiai, akik arra rendeltettek Istentől, hogy ott uralkodjanak véle együtt örökké, mégis oly igen el felejtik azt a boldog véget amelyért teremtettek, és minden kedveket a földi dolgokban vetvén, nyomorultul meg fosztják magukat attól az örökös boldogságtól, a melyet az ő teremptőjük készített nekik mennyben.

Erre való nézve - kedves fiam - akarva téged arra inteni, hogy még ifjú korodban kapcsoljad magadat a jó erkölcshöz; mindenek előtt azt adom elődben hogy te mi vagy, és hogy mi végre teremtettél, azért hogy fel ébreszelek abból a feledékenységből, amely oly közönséges, és oly veszedelmes az embereknek. Úgy hogy ismervén utolsó végedet, buzgósággal sóhajtozál az után, és hogy még idején azon légy minden tehettségedel., hogy azt elérhessed.

gyenge palánta 

- gyenge: 

már ezer szállal 

gyökerezve e 

világba:

- fegyelmeznie 

kell: az "ifjú korodban 

kapcsoljad magadot a 

jó erkölcshöz" - míg 

önmagát nem 

találja.

σοφόν τι τὸ μαχανόεν τέχνας ὑπὲρ ἐλπίδ᾽ ἔχων τοτὲ μὲν κακόν, ἄλλοτ᾽ ἐπ᾽ ἐσθλὸν ἕρπει, νόμους περαίνων χθονὸς

θεῶν τ᾽ ἔνορκον δίκαν·0ὑψίπολις· ἄπολις ὅτῳ τὸ μὴ καλὸν

ξύνεστι τόλμας χάριν. μήτ᾽ ἐμοὶ παρέστιος γένοιτο μήτ᾽ ἴσον φρονῶν ὃς τάδ᾽ ἔρδοι.

"De az embernél nincs semmi csodálatosabb.

(...)

de hazátlan,

Akinek jó, ami nem szép.

Tűzhelyemnél nincs helye.

Ne ossza meg tervét sem az velem, ki így cselekszik." 

( Szophoklész, Antigoné )

"Sok szörnyű csodafajzat van, s köztük az ember a legszörnyebb." 

( Szophoklész, Antigoné, Ratkó József fordítása )

"Rettenetes a világ és az ember! Nem tagadom, hogy

Gyáván kerteltem sokat és ellankadt a lélek.

Nem hallgathatok én. Költő vagyok és szavaimra

Bár nem hallgat a föld, mint egykor Orfeuszéra,

Itt az idő már tenni tanúságot a világról

S vallani ellene." 

( Vas István, Tanulság )

Míg életerőben és

testben is 

erős 

a legfontosabb 

lenne 

jó szokások - a 

testi fegyelem 

sürgős 

kialakítása: 

Si dixeris te non multa posse pati, quomodo tunc sustinebis ignem purgatorii?

hogy 

legyen hova költözzön 

az ősök 

szelleme:

tanúságot tenni a 

világról: S 

vallani - ha kell kiállni 

ellene. 

Rajta!

siessetek míg van még 

idő veletek 

erő és akarat mert

ἄπολις ὅτῳ τὸ μὴ καλὸν ξύνεστι τόλμας χάριν. μήτ᾽ ἐμοὶ παρέστιος γένοιτο μήτ᾽ ἴσον φρονῶν ὃς τάδ᾽ ἔρδοι.

Akinek jó, ami nem szép.

Tűzhelyemnél nincs 

helye.

Magatok övezitek - 

magatokat 

de 

rövidesen nyugvóba 

fordul a 

nap. 

"Sok szörnyű csodafajzat 

van, 

s köztük az ember 

'csoda' helyett a 

legszörnyebb 

maradhat."

Ifjak Kalauza I./1. ~ "Mi közöd néked a földhöz, te aki azt vallod, hogy az égből jöttél, amidőn azt mondod: "Mi Atyánk ki vagy a menyekben"?

 

 az Ifjak Kalauza

a Keresztyéni

Áitatoságban

ELSÖ KÖNYV

Hogy mitsoda okok, és indulatok köteledzik az embereket arra.

hogy a jó erkölcsre adgyák magokat ifiuságokban.

Elsö Rész

Hogy mitsoda végre teremtetet az ember.

Mindenek felet azt leg szükségeseb az embernek meg tudni, hogy mi végre vagyon evilágban; ezt is kel leg elöbször meg tanulni, mert okos teremtet állat lévén az utolso végre kel néki munkálodni, a melyben boldogságát találhasa, arra a végre pedig nem munkálodhatik. hogy ha arrol olyan üsmerettsége nem lészen. a mely néki arra kivánságot adgyon., és amely fel gerjesze arra. hogy minden modot keresen annak el érésére, egy olyan ember aki a maga utolso végit nem üsméri, nem külömb az oktalan állatnál. mert tsak ajelen valokot tekinti. a testi, és a láthato dolgokot. valamint az oktalan állatok. és ebben ö, annál is nyomorultab azoknál, hogy azok magokhoz valo boldogságokot találnak a testi dolgokban, ö pediglen nem hogy nyugodalmat találhatna azokban. hanem tsak nyughatatlanságot, és véghetetlen nyomoruságot talál.

Ennek az utolso végnek tudatlanságabol származik az emberek életének minden rendeletlensége. és meg romlása. mert nem üsmervén az ö menyei eredeteket, sem azt az Isteni, és nemesi véget, a melyre teremtöjök rendelte öket, meg elégesznek hogy ezen halando életnek jovait birhasak. nem emelvén fellyeb se gondolattyokot, se kivánságokot, ugy élnek eföldön, mint ha tsak a földért teremtettek volna.

Es mint hogy a szánakodásra méltó dolog volna, hogy ha egy olyan gyermek a ki királyi vérböl születet, és arra rendeltetett hogy még a királyi páltzát hordoza. a pásztorok közöt tudatlanságban neveltetvén fel, tsak egyedül azal meg elégednék hogy veritékivel kerese szegényül életét. nem gondolkodván leg kisebet is arol a nagy szerentséröl. a melyre születet, ugyan is siralomra méltó dolog. hogy az emberek, a kik amenynek fiai, akik arra rendeltettek Istentöl, hogy ót uralkodgyanak véle együt örökké, még is oly igen el felejtik azt a boldog véget amelyért teremptettek, és minden kedveket a földi dolgokban vetvén, nyomorultul meg foszttyák magokot attol az örökös boldogságtol., a melyet az ö teremptöjök készitet nékik menyben.

Erre valo nézve kedves fiam akarván tegedet arra inteni, hogy még iffiu korodban kaptsollyad magadot ajó erkölcshöz; mindenek elöt azt adom elödben hogy te mi vagy, és hogy mi végre teremptettél, azért hogy fel ébreszelek abbol a feledékenységböl. a mely oly közönséges, és oly veszedelmes az embereknek, ugy hogy üsmervén utolso végedet., buzgoságal suhajtozál az után, és hogy még idején azon légy minden tehettségedel., hogy azt el érhesed

Légy figyelmeteségel kedves fiam, és visgáld meg ezt ahárom dolgot, hogy mi vagy. hogy kitsoda az, aki tégedet azá alkotot ami vagy, és miért teremptet

Elöször, ember vagy, az az, hogy fel vagy ékesitve értelemel és okoságal., olyan testböl állasz, amelynek alkotmánya tsudálatos, és olyan okos, és értelmes lélekböl, mely az Isten képére teremtetett, leg tekélleteseb is vagy minden láthato teremtet állatoknál.

Masodszor, nem te voltál magadnak alkatoja. mivel a lehetetlen. hanem mástol vetted mind azt. ami vagy, és kitöl vetted azt. hanem attol. aki a menyet és a földet teremtette., és aki kezdője mindennek, ugyan öis formálta testedet, az anyádnak méhiben, és teremtette lelkedet hatalmával, te egy Istennek vagy munkája, egy Isten ate Atyád, és a földön lévö atyádon kivül, vagyon olyan más Atyád a menyben, akinek magadal tartozol egészen,

Harmadszor de miért teremtet az Isten tégedet? vigyáz erre fiam, mondám hogy miért, és mitsoda végre gondolod hogy evilágra hozot az Isten? azérté hogy eleget tévén az érzékenységeknek, agyönyörüségekben ély hogy joszágokot gyüjcs, hogy ditsöséget. és hirt, nevet, szerezhes az emberek közöt., ? éppen nem ezekért., oly nemes lélek mint a tiéd, nem rendeltethetik olyan alá valo, és veszendö dolgokra: mivel agyönyörüség keserüségé változik, a gazdagságok el vesznek., a ditsöség el mulik. hát azérté hogy sokáig maradgy aföldön aboldogságodot ót keresed. és ez életen kivül többet ne kivány. ha ez ugy vagyon, semmi külömbség nintsen közötted, és az oktalan állatok közöt., az a nemes lélek, a melyet az Isten adot néked, és amelyet fel ékesitette értelemel. akaratal. és elmével. és a ki minden üsmerettségre alkalmatos, nem mutattyaé meg néked. hogy fellyeb valo végre teremtettél, tsak a magad formája, az egyenes tested, a fent valo fejed, a szemeid az ég felé fordulva, :(ez a forma ellenkezik az oktalan állatokéval.:) nem mutattyaé meg néked, hogy nem a földért teremtettél.

4] Pronaque Cum Spectent animalia caetera

        terram.

os homini dedit Coelumque tueri.

Jussit, et erectos ad sidera tollere vultus.

Az oktalan állatok a földért teremtettek. ót vagyon az ö boldogságok. ugyan ezért is mást nem tekintenek tsak a földet, de te kedves fiam, amenyért teremtettél. ugyan ót ate lako helyed. ugyan onnét is eredtél: ate lelked menyböl jöt, viszáis kel oda térni.

De mit látz amenyben olyat, a mi tégedet boldogá tehesen. ? valyon az a szép tsillagos égé, a [5] napé. az a szép munkája az Istennek. és mind a valami nagy és tsudálatos az égben ? egyike [6] sem ezek közül, mind ezek nem tehetnek tégedet boldogá., ezeket az Isten sokal aláb valoknak rendelte náladnál, a te szolgálatodra teremtette, és éppen nem. azért. hogy boldogságodra legyenek. egy szoval visgáld meg az egész világot. és mind azt valami nagy és tsudálatos az Isten teremtésiben, mind azok tégedet boldogá nem tehetnek, és az Isten tégedet egyikért sem teremptet ezekért.

[7] Miért teremtet tehát. ? tsak egyedül magáért, hogy ötet birjad, és hogy véle ély amenyekben. a leg szeb teremtet állatit, nem itélte hozád méltónak, hanem magát adta hogy boldogságod legyen. ugyan ezért is adot néked a maga képére teremtetet lelket, a mely ötet birhasa, és amely ezen okból. soha meg nem elégszik ezen életben valo jokal. és gyönyörüségekel. a mint ezt ki ki tapasztalhattya magában.

Nem ateremtet allatokért teremtettél tehát kedves fiam, hanem ateremtöért. ate utolso veged [8] nem a hogy a teremtet dolgokat birjad, hanem az Istent magát. azért teremptettél. hogy a boldogságod. alegyen., hogy birjad a menyben lévö Istent,. és uralkodgyál véle a meg foghatatlan boldogságban, és azt menyi ideig ? örökké; az az. anyi ideig, amelynek soha vége [9] nem lesz. és amely addig fog tartani. valamedig az Isten maga, ihon erre a nemesi végre rendeltettél: ihon az örökség a melyet ate menyei atyád. készitet néked. erre a végre teremptet teged, és erre tzéloz az egész láthato világnak teremtése., a melyet a te hasznodra. és a maga ditsöségire teremtette.

Ez igy lévén, szály egy kevesé magadban, és vigyáz két dologra,

Elöször. mit tselekedtél mind ekoráig azért a boldog végért, a melyre az Isten rendelt tégedet, ohajtottadé azt szivesen. igyekeztélé azon hogy arra érdemes lehes. oh' talám soha meg arrol nem gondolkodtál valojában: talám egészen el távoztál attol. avétekel tellyes életedel, követvén aközönséges embereket, kik hátat forditanak annak aboldog hazának, amelyben az ö menyei attyok hija öket, oh' emberi vakság mely nagy vagy ! oh' kedves fiam mint szánlak. ha teis azok közül valo vagy.

Erre valo nézve tekinsd meg másodszor hogy mit kell tselekedned ezután azért aboldog végért a melyre hivattál. meddig leszen a, hogy oly keveset gondolkodgyál kedves hazádrol, ? meddig fogod el felejteni amenyet, oh' menyei gyermek., ki az egböl jöttél, és aki az égért [10] teremtettél. ? oh ! ember, mondgya chrysologus szent péter. mi közöd néked a földhöz. te aki azt vallod hogy az égböl jöttel, amidön azt mondod. Mi Atyánk ki vagy amenyekben., ? ez a mennyei eredet arra kötelez. hogy aföldön olyan életet ély, mely illendö legyen amenyhez, ha másként élsz meg gyalázod amenyet, és meg kisebitted menyei eredetedet. kedves fiam ted fel magadban. hogy ohajtani fogod azt aboldog véget amelyért teremtettél, és munkálkodgyál szorgalmatoságal hogy arra méltó lehes. az Isten fiához illendö életel., aki is arra rendeltetet hogy a menyet, és az Istent magát birja.

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. I. 1,1-10 / Job 11,7-10 ~ Φόβος κυρίου ( Enlightenment / Visio Dei, Visio Beatifica / Διαφώτισις ) I. ~ A lábad cipője nyomába helyezheted..., hozzá mérheted.

 

Διαφώτισις I.

( 1,1-10 )

"Fel tudod tán fogni Istennek mélységét, a Mindenható tökéletességét? Magasabb az égnél – mit teszel ennek láttán? Alvilágnál mélyebb – és a te tudásod? Hogyha hosszát méred, a földnél is hosszabb, szélessége nagyobb, mint az óceáné. Hogyha útnak indul, ki szól neki: „Állj meg!” Ha valamit elkezd, ki mondja: „Hagyd abba!”" 

( Jób 11,7-10 )

ἦ ἴχνος κυρίου εὑρήσεις ἢ εἰς τὰ ἔσχατα ἀφίκου, ἃ ἐποίησεν ὁ παντοκράτωρ; ὑψηλὸς ὁ οὐρανός, καὶ τί ποιήσεις; βαθύτερα δὲ τῶν ἐν ᾅδου τί οἶδας; ἢ µακρότερα µέτρου γῆς ἢ εὔρους θαλάσσης; ἐὰν δὲ καταστρέψῃ τὰ πάντα, τίς ἐρεῖ αὐτῷ Τί ἐποίησας; 

Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az nála. A tenger homokját, az eső cseppjeit s a letűnt idő napjait ki vehetné számba? Az ég magasságát, a földnek szélességét,s a tenger mélységét ki tudná megmérni? Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva az okosságot. A bölcsesség gyökere ki előtt tárul fel, avagy ki láthatott bele terveibe? Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül és onnan országol: az Úr! Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden műveire. Bőkezűen juttat belőle minden testnek, ajándékul adja azoknak,akik őt szeretik.

Πᾶσα σοφία παρὰ κυρίου καὶ µετ’ αὐτοῦ ἐστιν εἰς τὸν αἰῶνα. ἄµµον θαλασσῶν καὶ σταγόνας ὑετοῦ καὶ ἡµέρας αἰῶνος τίς ἐξαριθµήσει; ὕψος οὐρανοῦ καὶ πλάτος γῆς καὶ ἄβυσσον καὶ σοφίαν τίς ἐξιχνιάσει; προτέρα πάντων ἔκτισται σοφία καὶ σύνεσις φρονήσεως ἐξ αἰῶνος. ῥίζα σοφίας τίνι ἀπεκαλύφθη; καὶ τὰ πανουργεύµατα αὐτῆς τίς ἔγνω; εἷς ἐστιν σοφός, φοβερὸς σφόδρα, καθήµενος ἐπὶ τοῦ θρόνου αὐτοῦ. κύριος αὐτὸς ἔκτισεν αὐτὴν καὶ εἶδεν καὶ ἐξηρίθµησεν αὐτὴν καὶ ἐξέχεεν αὐτὴν ἐπὶ πάντα τὰ ἔργα αὐτοῦ, µετὰ πάσης σαρκὸς κατὰ τὴν δόσιν αὐτοῦ, καὶ ἐχορήγησεν αὐτὴν τοῖς ἀγαπῶσιν αὐτόν. 

Magasan függ fenn az ég 

és a pokloknál 

nincsen mélyebb: mit tehetsz?

ὑψηλὸς ὁ οὐρανός, καὶ τί ποιήσεις; βαθύτερα δὲ τῶν ἐν ᾅδου τί οἶδας;

ὕψος οὐρανοῦ καὶ πλάτος γῆς καὶ ἄβυσσον καὶ σοφίαν τίς ἐξιχνιάσει; 

Neki semmiség: 

lába egyetlen nyoma

befedi ezt: 

ἢ µακρότερα µέτρου γῆς ἢ εὔρους θαλάσσης; 

S hogy mit tehetsz? mint egy 

kis gyermek kezed 

kezének helyére - a 

lábad cipője 

nyomába helyezheted..., 

ἦ ἴχνος κυρίου εὑρήσεις ἢ εἰς τὰ ἔσχατα ἀφίκου, ἃ ἐποίησεν ὁ παντοκράτωρ;

hozzá mérheted.

µετὰ πάσης σαρκὸς κατὰ τὴν δόσιν αὐτοῦ, καὶ ἐχορήγησεν αὐτὴν τοῖς ἀγαπῶσιν αὐτόν. 

Bölcsességet tanítja 

Πᾶσα σοφία παρὰ κυρίου καὶ µετ’ αὐτοῦ ἐστιν εἰς τὸν αἰῶνα.

- mindenek fölé 

úgy emeli a fiait 

- hagyja őket a 

mélybe tekinteni - Mi

az Alvilágnál mélyebb 

– és a te tudásod? - tőlük kérdezi.

Hogy színről-színre lássák 

meg ne haljanak: 

Állj meg! Hagyd abba! Nézd meg, 

mit tettél! 

ὰν δὲ καταστρέψῃ τὰ πάντα, τίς ἐρεῖ αὐτῷ Τί ἐποίησας; 

Neki 

kiálthassák  - majd mind csak 

hiába és hiába: 

ῥίζα σοφίας τίνι ἀπεκαλύφθη; καὶ τὰ πανουργεύµατα αὐτῆς τίς ἔγνω;

de 

megengedi nekik.

Mit tanultam én Tőled

κύριος αὐτὸς ἔκτισεν αὐτὴν καὶ εἶδεν καὶ ἐξηρίθµησεν αὐτὴν καὶ ἐξέχεεν αὐτὴν ἐπὶ πάντα τὰ ἔργα αὐτοῦ, 

nagyságod tudását 

- s kicsiségem. S hogy 

"Minden bölcsességnek 

az Úr a forrása", s 

ki Őt keresi "örök 

időkre otthon van az 

nála".

Πᾶσα σοφία παρὰ κυρίου καὶ µετ’ αὐτοῦ ἐστιν εἰς τὸν αἰῶνα. 

- "nem kivánatos 

már számára oly nagyon 

halála".

εἷς ἐστιν σοφός, φοβερὸς σφόδρα, καθήµενος ἐπὶ τοῦ θρόνου αὐτοῦ. κύριος αὐτὸς ἔκτισεν αὐτὴν καὶ εἶδεν καὶ ἐξηρίθµησεν αὐτὴν καὶ ἐξέχεεν αὐτὴν ἐπὶ πάντα τὰ ἔργα αὐτοῦ, µετὰ πάσης σαρκὸς κατὰ τὴν δόσιν αὐτοῦ, καὶ ἐχορήγησεν αὐτὴν τοῖς ἀγαπῶσιν αὐτόν. 

11,7-10. ~ Ha sok évig él is az ember, örüljön mindegyiknek, és gondoljon arra, hogy sok lesz a sötétség napja.

 

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./7-10.

Édes a fény és jót tesz a szemnek, ha látja a napot. Ha sok évig él is az ember, örüljön mindegyiknek, és gondoljon arra, hogy sok lesz a sötétség napja. 

Minden, ami következik, hiábavalóság! 

Örülj, ifjú ember, ifjúságod idején, légy vidám ifjú napjaidban! Menj, ahová húz a szíved, és ahová csal a szemed! De légy tudatában, hogy Isten mindenért számadásra von. Vesd ki a szívedből a haragot, és tartsd távol testedtől a bajt! Mert az ifjúság és a fekete haj korszaka hiábavaló.

καὶ γλυκὺ τὸ φῶς καὶ ἀγαθὸν τοῖς ὀφθαλµοῖς τοῦ βλέπειν σὺν τὸν ἥ ιον· ὅτι καὶ ἐὰν ἔτη πο ὰ ζήσεται ὁ ἄνθρωπος, ἐν πᾶσιν αὐτοῖς εὐφρανθήσεται καὶ µνησθήσεται τὰς ἡµέρας τοῦ σκότους, ὅτι πο αὶ ἔσονται·

 πᾶν τὸ ἐρχόµενον µαταιότης. 

Εὐφραίνου, νεανίσκε, ἐν νεότητί σου, καὶ ἀγαθυνάτω σε ἡ καρδία σου ἐν ἡµέραις νεότητός σου, καὶ περιπάτει ἐν ὁδοῖς καρδίας σου καὶ ἐν ὁράσει ὀφθαλµῶν σου καὶ γνῶθι ὅτι ἐπὶ πᾶσι τούτοις ἄξει σε ὁ θεὸς ἐν κρίσει. καὶ ἀπόστησον θυµὸν ἀπὸ καρδίας σου καὶ παράγαγε πονηρίαν ἀπὸ σαρκός σου, ὅτι ἡ νεότης καὶ ἡ ἄνοια µαταιότης. 

Dulce lumen et delectabile est oculis videre solem si annis multis vixerit homo et in omnibus his laetatus fuerit meminisse debet tenebrosi temporis et dierum multorum qui cum 

venerint vanitatis arguentur praeterita 

laetare ergo iuvenis in adulescentia tua et in bono sit cor tuum in diebus iuventutis tuae et ambula in viis cordis tui et in intuitu oculorum tuorum et scito quod pro omnibus his adducet te Deus in iudicium aufer iram a corde tuo et amove malitiam a carne tua adulescentia enim et voluptas vana sunt.

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./6. ~ - légy türelemmel -

 

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./6.

Már reggel vesd el vetőmagodat, és ne pihentesd kezedet napestig, hisz nem tudhatod, vajon sikerül-e ez vagy az, vagy hogy mindegyik egyformán jó-e.

ἐν πρωίᾳ σπεῖρον τὸ σπέρµα σου, καὶ εἰς ἑσπέραν µὴ ἀφέτω ἡ χείρ σου, ὅτι οὐ γινώσκεις ποῖον στοιχήσει, ἢ τοῦτο ἢ τοῦτο, καὶ ἐὰν τὰ δύο ἐπὶ τὸ αὐτὸ ἀγαθά. 

mane semina sementem tuam et vespere ne cesset manus tua quia nescis quid magis oriatur hoc an illud et si utrumque simul melius erit

Mért állsz ki a kapuba 

testvérem? Magot 

vetni... Ott elmondani: 

itt a Ország - az 

amit még sehol sem látsz...

embereket szeretetet 

adni-venni.

De elmodod - csak mondod 

és mondod: mert te 

látod már - égre fordult 

szemmel, jó korán

reggel és napközben, s 

ha lement a nap - újra 

felkelt..., nem várva soha

ideális időt és 

helyet.

ἐν πρωίᾳ σπεῖρον τὸ σπέρµα σου, καὶ εἰς ἑσπέραν µὴ ἀφέτω ἡ χείρ σου, ὅτι οὐ γινώσκεις ποῖον στοιχήσει, ἢ τοῦτο ἢ τοῦτο, καὶ ἐὰν τὰ δύο ἐπὶ τὸ αὐτὸ ἀγαθά. 

Nézd, ha betelt az idő 

- légy türelemmel - 

magjaid jó földbe is 

hullottak: neked 

teremnek sokszorosat:

töltheted magtáradat

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./5. ~ Akiben nincs ismerete a Lélek útjáról, az Isten cselekedeteit sem ismeri, melyeket mindennel cselekszik.

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./5.

Ahogy nem ismered a szél járását, sem a terhes asszony méhének titkait, ugyanúgy nem ismered Isten tevékenységét sem, aki mindent irányít.

ἐν οἷς οὐκ ἔστιν γινώσκων τίς ἡ ὁδὸς τοῦ πνεύµατος. ὡς ὀστᾶ ἐν γαστρὶ τῆς κυοφορούσης, οὕτως οὐ γνώσῃ τὰ ποιήµατα τοῦ θεοῦ, ὅσα ποιήσει σὺν τὰ πάντα.

quomodo ignoras quae sit via spiritus et qua ratione conpingantur ossa in ventre praegnatis sic nescis opera Dei qui fabricator est omnium 

A szél ott fúj ahol csak 

akar, nem tudod 

honnan jön és hová tart..., 

hol amott van - hol 

meg itt, ugyanígy az 

isteni akarat sem 

fedi fel egykönnyen 

titkait.

ἐν οἷς οὐκ ἔστιν γινώσκων τίς ἡ ὁδὸς τοῦ πνεύµατος.  οὕτως οὐ γνώσῃ τὰ ποιήµατα τοῦ θεοῦ, ὅσα ποιήσει σὺν τὰ πάντα.

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./4. ~ Azt állítom, hogy makacs vagyok, tagadom, hogy meggondolatlan lennék.

 

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./4.

Aki a szélhez igazodik, az sohasem vet, s aki a felhőket lesi, nem arat.

τηρῶν ἄνεµον οὐ σπερεῖ, καὶ βλέπων ἐν ταῖς νεφέλαις οὐ θερίσει,

qui observat ventum non seminat et qui considerat nubes numquam metet

Hagyd majd a fejlődést a 

kinyilatkoztatás 

alapján történni – nem 

kell habozni, a 

napokat számlálgatni, -

kinyilatkoztatásban 

feltétlenül kell bízni. 

τηρῶν ἄνεµον οὐ σπερεῖ, καὶ βλέπων ἐν ταῖς νεφέλαις οὐ θερίσει,

"Kijelentem, hogy makacs 

vagyok,...." Kérdezik: 

mért erőd felettihez 

fogsz? Honnan mégis az 

Erő? "jelentem, makacs 

vagyok, de nem vakmerő."

τηρῶν ἄνεµον οὐ σπερεῖ, καὶ βλέπων ἐν ταῖς νεφέλαις οὐ θερίσει,

oly természettel bírok 

- hogy Istenben bízván - 

olyan dolgokhoz 

fogtam, melyekhez kezdeni 

istenkísértés 

volt. De csak azt feleltem 

én: 

"Pertinacem me assero, temerarium nego."

Azt állítom, hogy makacs vagyok, tagadom, hogy meggondolatlan lennék.

τηρῶν ἄνεµον οὐ σπερεῖ, καὶ βλέπων ἐν ταῖς νεφέλαις οὐ θερίσει,

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./3. ~ fordítsd vissza ha tudod

 

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./3.

Ha tele vannak esővel a felhők, a földre öntik. Akár észak, akár dél felé dől a fa, ott marad, ahová dől.

ἐὰν πληρωθῶσιν τὰ νέφη ὑετοῦ, ἐπὶ τὴν γῆν ἐκχέουσιν· καὶ ἐὰν πέσῃ ξύλον ἐν τῷ νότῳ καὶ ἐὰν ἐν τῷ βορρᾷ, τόπῳ, οὗ πεσεῖται τὸ ξύλον, ἐκεῖ ἔσται.

si repletae fuerint nubes imbrem super terram effundent si ceciderit lignum ad austrum aut ad aquilonem in quocumque loco ceciderit ibi erit

Elindul folyó tóba 

hegyről..., ér - csermely 

- patak: fordítsd vissza ha 

tudod - kicsirázik a 

mag..., fordítsd vissza - kevés 

az emberi akarat 

- a csírát a héjba. 

Ha ideje esni -  ha

megtelik a felhő: 

a felhőből esni fog: 

ἐὰν πληρωθῶσιν τὰ νέφη ὑετοῦ, ἐπὶ τὴν γῆν ἐκχέουσιν·

beteg és öreg

lett a fa - a reves fa 

kidőlt, ahová esett 

ki állítja vissza?

καὶ ἐὰν πέσῃ ξύλον ἐν τῷ νότῳ καὶ ἐὰν ἐν τῷ βορρᾷ, τόπῳ, οὗ πεσεῖται τὸ ξύλον, ἐκεῖ ἔσται.