Ifjak Kalauza 1./13./1. ~ a négy nagy: halál

 

Tizen harmadik Rész

Hogy mitsoda nagy roszak következnek az

ifiuságnak rosz életéböl

A többi közöt aleg nagyobik rosz az, a melyröl ide fellyeb szollottunk, a mely nem más hanem az üdveségnek el vesztése, és a kárhozat amelyben esnek sokan az ifiuságnak vétkiért,. abizonyos, hogy az akori tett vétkek, sokaknak, eredendö okai lesznek örökös nyomoruságoknak., de még azon kivül, vannák még sokak mások is. a melyek egy eredetböl jönek, a melyeket jó hogy meg tudgyad kedves fiam, ugy hogy azokot meg üsmervén, inkáb irtozál az óktól, mely azokot szerzi

I Articulus.

Az elsö roszrol., mely a halál., a melyet az

ifiusagnak vétkei okozák idö elöt sokaknak

Leg elsöben is az elöre valo halalt teszem fel., a melyben esnek sok számu ifiak vétkeknek büntetésiért.

Ezel nem azt akarom mondani hogy mind azok a kik szép virágzo idejekben halnak meg, avétkeknek büntetésiért halnának meg, sem azt. hogy mind azok kik a vétket követik ifiuságokban., hogy elöre valo halálal. büntetödnek meg.

I.

A halál mint jutalom!

Azt jól tudom, hogy ajók némelykor ifiuságokban meg halnak, és hogy az a halál. az ö jó [82] erkölcsökért valo jutalom. és az Isten hozájok valo szeretetinek jele. valamint az irás mondgya a bölcseség könyvében. Ha az igaz elöre valo halálal meg hal. abban meg talállya nyugodalmát és üdveségit. az ö jó erkölcse kedvesé tette ötet Isten elöt, és szeretetit is meg nyerte néki. és azt kegyelmit hogy ki vétesék evilágbol ahol a bünösök közöt élt. az Isten idején magához vette, ne hogy a meg romlás az elméjiben szivárkozván. az ö lelkét meg ne tsallyák evilági hejában valoságok. és gyönyörüségek., melyek az embereket meg tsallyák. és szeretetik vélek, az olyan dolgokot, a melyek leg inkáb ellenkeznek üdveségekel.

Kisgyerekkoromban a 

nagyapám háza 

mellett egy lány lakott: egy

tiszta és okos 

lélek - kerékpáros 

kiránuláson egy autó 

elütötte őket

Placens Deo factus est dilectus et vivens inter peccatores translatus est.

...meghaltak - a nagyanyám 

szerint: jó volt 

- ezért magával vitte 

Isten. Magához

ragadta, hogy álnokság 

többé ne árthasson az

 értelmének

Raptus est, ne malitia mutaret intellectum eius, aut ne fictio deciperet animam illius.

εὐάρεστος θεῷ γενόµενος ἠγαπήθη καὶ ζῶν µεταξὺ ἁµαρτωλῶν µετετέθη· ἡρπάγη, µὴ κακία ἀ άξῃ σύνεσιν αὐτοῦ ἢ δόλος ἀπατήσῃ ψυχὴν αὐτοῦ· 

(...)

ἀρεστὴ γὰρ ἦν κυρίῳ ἡ ψυχὴ αὐτοῦ, διὰ τοῦτο ἔσπευσεν ἐκ µέσου πονηρίας· οἱ δὲ λαοὶ ἰδόντες καὶ µὴ νοήσαντες µηδὲ θέντες ἐπὶ διανοίᾳ τὸ τοιοῦτο,

https://boatswain2.blogspot.com/2026/04/410-11-jo-volt-ezert-magaval-vitte-az.html

II. 

Az élet mint büntetés!

Tudom azt is hogy vannak olyan bünösök kik sokáig élnek, és akik meg öregesznek az ifiuságokban vet rosz erkölcsökben. hasonlok ahoz. akit daniel eszerént nevezi. Inveterate dierum malorum ( Dániel 13:52 ) olyan bünösök, akiknek öregségek. tsak a rosz napokbol áll. a kinek hoszu életét, a mint abölcs mondgya, kárhoztatni fogja az igaznak idején valo halála. a ki ifiuságában holt meg, mert ez oly kévés ideig valo életével meg nyerte amenyet, és a bünösnek hoszu élete nem egyébre szolgált, hanem hogy vétkit szaporittsa. és nevellye kárhozattyát.

"SZÓKRATÉSZ

Ellenkezőleg kell azonban eljárnunk, ha ellenségünknek vagy másvalakinek kárt akarunk okozni. Csak attól óvakodjunk, hogy az ne okozzon nekünk; egyébként, ha ellenségünk másvalaki ellen követ el jogtalanságot, minden módon, szóval, tettel azon kell lennünk, hogy ne bűnhődjék, s meg ne jelenjen a bíró előtt. Ha pedig mégis megjelenne, azon kell ügyeskednünk, hogy fölmentsék és ne bűnhődjék. Ha sok a rablott aranya, vissza ne adja, hanem hadd pazarolja el magára és övéire jogtalanul és istentelenül; ha halálos vétket követett el, hadd kerülje el a halált, ha lehet, örökre; legyen mint gonosz ember halhatatlan, vagy legalább hurcolja jó hosszan életét.

( Teljes morális megsemmisítés... )

Íme, Pólosz, mire látom én hasznosnak a szónoklást. Aki nem akar elkövetni jogtalanságot, annak nemigen van rá szüksége. Az előbb mondottak után egyáltalán alig van rá szükség.

KALLIKÉSZ

Mondd csak, Khairephón, komolyan beszél Szókratész vagy csak tréfálkozik?

KHAIREPHÓN

Úgy látom, meggyőződésből beszél; de legjobb lesz, ha megkérdezed őt magát.

KALLIKLÉSZ

Az egekre is! Nagyon szívesen. Mondd csak, Szókratész, tréfára vegyük vagy komolyan értsük-e szavaidat? Mert ha komolyan kell értenünk, s az igazat mondod, akkor mi, emberek, felfordult világban élünk, s mindenben az ellenkezőjét tesszük annak, amit kell. ( Μά τους θεούς, άλλ' επιθυμώ νά τον ερωτήσω. Πές μου, Σωκράτη, ποιον άπό τά δύο νά δποθέσωμεν, δτι σπουδαιολογεΐς ή δτι αστειεύεσαι ; Διότι άν μέν σπουδαιολογς, καί àt συμβαίνη αυτά που λέγεις νά είναι άληθη, άλλο τι συμβαίνει ή ό βίος ημών τών ανθρώπων Ιχει άνατραπή καί πράττομεν, ώς φαίνεται, λως τά εναντία' άπό δσα πρέπει )" ( Platón, Gorgiász, 480a - 556c , 554-556 )

https://boatswain69.blogspot.com/2023/09/iii-az-igazsagtalansag-nyavajaja.html

III.

Halál mint büntetés!

De azt is el mondhatom valoságal, hogy sok ifiak halnak meg rosz életeknek büntetésiért. és agyakorta meg történik hogy az ifiuságnak vétkei az idején valo halálnak ókai. erröl az irás igen sok példát ád elé. és a minden napi proba ezt meg mutattya nyilvánságosan

Jób azt mondgya agonosz felöl, hogy el vész, minek elötte az ö napjainak száma bé tellyesednék. és ollyan lesz. a meg sértet szöllö gerezd. az elsö virágjában. és mint a virágját el hányo olaj fa.

A bűnös minden nap kínokban gyötrődik, a rövid időben, mely a zsarnoknak jut. Ijesztő hangokat hallanak fülei, pusztulás támadhat rá még békében is. Sötétségből nem mer fénybe menekülni, hisz ki van szemelve, kard fogja megölni. Sorsa, hogy keselyűk falják fel a testét, jól tudja, hogy pusztulás fenyegeti. A sötétség napja félelmet kelt benne,és erőt vesz rajta nyomorúság, ínség. Megragadják, mint egy harcratermett király, merthogy Isten ellen emelte a kezét, s szembe mert szegülni a Mindenhatóval. Kemény nyakkal rohant harcolni ellene és pajzsának szilárd domborulatával. Csupa zsír borítja egész ábrázatát, hájas kövérség tölti ki ágyékát. Romba dőlt városok lettek lakásává, lakhatatlan házakban talált menedéket. Amit épített magának, az mind összedőlt. Nem lesz soká gazdag, vagyona ingatag, és nem vet többé árnyékot a földre. Az égető hőség leperzseli sarját, és a viharos szél letépi virágát. Ne reméljen sokat magas növésétől, minden szerzeménye csak megcsalja. Már időnap előtt elszárad indája,és az ágai többé nem zöldülnek ki. Mint tőke, ledobja a savanyú fürtöt,eldobja virágát, akár az olajfa. Terméketlen marad gonoszoknak törzse,a jogtalanság sátrát megemészti a tűz. Azok, akik nyomorúságot fogannak, csupa bajt szülnek, és csak hazugság születik ölükből.

Salamon azt mongya, hogy a gonosznak esztendeji meg röviditetnek. és agonosz olyan lészen. mint a szélvész. a mely hamar el mulik

A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz. A gonoszt utoléri, amitől retteg, amit az igazak kívánnak, az osztályrészük lesz. Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre biztos lábon áll az igaz. Mint az ecet a fognak, és a füst a szemnek, olyan a lusta azoknak, akik küldik. Az Úr félelme nyújtja az életet, a gonosz évei megrövidülnek.  

Meg másut arra int hogy a vétekre ne ad magadot ne hogy az idöd elöt legyen halálod. az az. hogy hamaréb. mint sem természet szerent kellene lenni. azt is ohajttya igasságos neheztelésböl, hogy a gonosznak soha semmi jovai ne legyenek, hogy az ö napjai rövidek legyenek: és hogy mind azok akik nem tisztelik az Istennek felséges voltát. a ki mindent lát. és akik nem félik ötet meg bántani, tsak addig tarttsanak mint az árnyék, a mely el vész egy szem pillantás alat. A szent irásnak ezek a szavai világosak. és ezeknek bé tellyesedések még nyilvánságosabak

Ne légy szerfölött gonosz, és ne légy esztelen! Mire való volna időnap előtt meghalni? 

 

Ha el akar veszteni 
gonosszá tesz vagy 
elveszi eszed..., halál 
mindkettőnek vége 
-  (így) 
végül is 'egyremegy'.

 

https://boatswain2.blogspot.com/2026/06/714-halal-mindkettonek-vege.html 

De ha szinte más bizonyságunk nem volna is erröl az igazságrol, a példák a melyeket látunk minden nap, láthato képen meg mutattyák, menyi ifiakot látunk meg halni. vagy abetegségben, vagy aveszekedés miat, vagy a hadakban, vagy a vizben, vagy egyeb veszedelmes, és véletlen szerentsétlenségekben.mind az illyen halálok az Isten haragjának erejétöl vannak, az olyan ifiak ellen, akik meg vetik az ö kegyelmét., és akik nem akarják ötet olyan idöben szolgálni, a melyben arra leg kötelesebbek. oh fiam tarts attol hogy az illyen büntetés reád ne essék.

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. 5./1. ~ „Ki parancsol nekem?”

 

Τίς µε δυναστεύσει; 

„Olyan nagy Isten 

Ki parancsol nekem? 

Τίς µε δυναστεύσει; 

el sose késsen

Ki parancsol nekem?

Τίς µε δυναστεύσει; 

várjon türelmesen 

rám ha vétkezetem

szeret - nem fog ő 

bántani - de minden 

bűnömet el kell 

mindig neki nézni. 

Tengernyi hibám

következményeit 

csak "elsimítni" 

- elintézni.

Ὁ οἰκτιρµὸς αὐτοῦ πολύς, τὸ πλῆθος τῶν ἁµαρτιῶν µου ἐξιλάσεται· 

 

Sose hagyatkozz a vagyonodra, s ne mondd hetvenkedve: elég javam van. Ne kívánság és vagyon szabja meg utadat, a szívednek ösztönös vágyait ne kövesd. Ne kérdezd hencegve: „Ki parancsol nekem?” Mert az Úr nem késik, hogy észre térítsen. Ne mondd: „Vétkeztem és mi bántódás ért?” Mert az Isten tovább bírja kitartással. És a bocsánatot ne vedd oly biztosra, ahogy bűnt bűnre halmozz annak tudatában. Ne mondd: „Olyan nagy az Isten irgalma, hogy tengernyi bűnöm is elnézi.” Igaz, hogy irgalmas, de ha kell, haragszik, és a bűnös ellen fordul indulata. Halogatás nélkül térj hát az Úrhoz, megtérésed napját ne halaszd későbbre, mert az Úr haragja váratlanul kitör, és elragad az ítélet napján. Ne hagyatkozz csalfán szerzett kincseidre, a haragnak napján nem veszed hasznukat.

Μὴ ἔπεχε ἐπὶ τοῖς χρήµασίν σου καὶ µὴ εἴπῃς Αὐτάρκη µοί ἐστιν. µὴ ἐξακολούθει τῇ ψυχῇ σου καὶ τῇ ἰσχύι σου πορεύεσθαι ἐν ἐπιθυµίαις καρδίας σου· καὶ µὴ εἴπῃς Τίς µε δυναστεύσει; ὁ γὰρ κύριος ἐκδικῶν ἐκδικήσει. µὴ εἴπῃς Ἥµαρτον, καὶ τί µοι ἐγένετο; ὁ γὰρ κύριός ἐστιν µακρόθυµος. περὶ ἐξιλασµοῦ µὴ ἄφοβος γίνου προσθεῖναι ἁµαρτίαν ἐφ’ ἁµαρτίαις· καὶ µὴ εἴπῃς Ὁ οἰκτιρµὸς αὐτοῦ πολύς, τὸ πλῆθος τῶν ἁµαρτιῶν µου ἐξιλάσεται· ἔ εος γὰρ καὶ ὀργὴ παρ’ αὐτῷ, καὶ ἐπὶ ἁµαρτωλοὺς καταπαύσει ὁ θυµὸς αὐτοῦ. µὴ ἀνάµενε ἐπιστρέψαι πρὸς κύριον καὶ µὴ ὑπερβά ου ἡµέραν ἐξ ἡµέρας· ἐξάπινα γὰρ ἐξελεύσεται ὀργὴ κυρίου, καὶ ἐν καιρῷ ἐκδικήσεως ἐξολῇ. Μὴ ἔπεχε ἐπὶ χρήµασιν ἀδίκοις· οὐδὲν γὰρ ὠφελήσει σε ἐν ἡµέρᾳ ἐπαγωγῆς. 

Ifjak Kalauza 1./12. ~ Elhagyod a hajót?

 

Tizen kettödik Rész

Azokrol valo példák. akik soha el nem hagyták

ifiuságoknak rosz erkölcseit.

Valamint a szélvészkor a hajó esze töretetvén. sokan vesznek el, és kevesen lesznek olyanok akik vagy az uszásal. vagy más képen meg tarthasák magokot; ugy a jó erkölcsnek hajó törésiben a melyben esnek sokan ifiuságokban, a számok azoknak akik el vesznek igen nagy, és azoknak számok a kik maradnak igen kitsiny.

Fedélzetmester vagy 

vagy 

kapitány - dolgod van itt... 

Elhagyod a hajót? 

Videt! Videt!

 - hát 

érezd magadon a 

Szemet

Manassze "elismerte, 

hogy - és hol? 

Úr az Isten, 

és mindenek felett 

jó."

még a réz edényben is 

jelen van - mindig 

figyel...

A Hajót hagyod itt? 

A 

szellemek - Isten is 

a 

jó úszókat segítik..., 

sőt feladataikat 

velük elvégeztetik - 

visszavisznek majd téged 

'Jeruzsálembe' 

- amit ott 

befejezetlenül el

hagytál - azt 

fejezd be.

Meg láthatod hogy mitsoda kevés számuak az olyanok.a midön azt meg tudod fiam, hogy az egész szent irásban., (a mely tsak nem hihetetlen.) tsak egy példát látunk olyat. Manasesben. a juda királyában. a kinek elödben adom historiáját és ezen egy példa helyet, az irás sok számut ád elönkben. az olyanokrol. a kik nyomorultul hajó törést szenvedtek. és el vesztek ifiuságoknak rosz erkölcsiben. némelyek, kik minek utánna sokáig eltenek volna, meg mások. a kik. még igen ifiuságokban holtanak meg. ezekröl egy nehány példákot hozok elé.

Elöször az Izraelnek minden királyi közöt kik tizen kilentzen valának. akik a tiz nemzettségen uralkodának. a meg oszlás után. nem volt tsak egy is aki igen gonosz ne lett volna. ifiuságátol fogvást. se egy is aki halála elött meg tért volna;

És noha az irás egészen fel ne tegye is ifiuságoknak életét, mind azon által elégé meg érteti velünk, hogy hamisak voltanak azon korokban, hanem azt nyilván mondgya mindenikéröl. hogy rosz erkölcsüek voltanak: nem is mond felölök semmi jó erkölcsü tselekedetet, hanem tsak egyedül Jehu felöl. a kinek egy nehány jó tselekedetiröl szol, de azokot is eleinte tselekedte, és idövel öis meg romlék valamint atöbbi.

A juda királyi közöt is, kik tizen kilentzen valának. Salamontol fogvást. haton valának jók Asa, Josaphát, Ozias, Jonathám, Ezechiás. és Josiás. atöbbi mind gonoszok valának, ajók még ifiuságokban is azok voltak, és egész éltekben azoká maradtak, sokan pedig azok közöt kik gonoszok valának, még ifiuságokban rosz életet éltenek., és soha meg sem változtak.

[74] Ezért is mondgya az írás ochoziás királyrol, hogy huszon két esztendös korában kezde uralkodni, hogy gonosz volt, és az Istentelen Áchábot az Izraelnek királyát követte, a mely gonoszságra az Annya Áthália. ennek a hamis királynak a huga tanitotta volt, nem is uralkodék továb esztendönel, és a maga Istentelenségiben hala meg.

[75] Azt mondgya Áchás felöl, hogy az uralkodást husz esztendös korában kezdé; és nem adá magát a jóra, és az Isten szolgálattyára, hanem a bálvanyozo Izrael királyinak követé példáit. és felyül is haladá öket Istentelenségivel, a melyben meg maradván tizen hat esztendeig. abban meg is hala.

[76] Amon, huszon két esztendös korában lett királyá. és az Attyának Manasesnek. rosz erkölcseit követé. de nem követé penitentzia tartásában, és két esztendö mulva vétkeiben hala meg. a maga tselédi ölték meg.

[77] Joáchim. huszon ött esztendös korában kezde uralkodni. és tizen egyik uralkodék, szintén olyan gonosz volt. valamint az Atyái, és gonoszságaban hala meg, el sem temeteték. Jérémiás [78] jövendölése szerént

Ennek a fia Jechoniás királyá lett tizen nyolcz esztendös korában, tsak három holnapig uralkodék, és meg érdemlé vétkeiért hogy Nabugodonozor rabja lenne, és babyloniában vitetnék, a hol az után sokára hala meg,

[79] Sédécias. a Juda nemzettséginek utolso királya.huszon egy esztendös korában let királyá, [80] olyan gonosz volt, mint az elötte valo királyok: és meg maradván gonoszságában tizen egy esztendeig, az Isten boszu állását vevé magára, és népére, a melyel fenyegette volt az Isten a sidó népet annak elötte sokal; mivel uralkodásának kilentzedik esztendejében Nabugodonozor meg szálván Jerusálem városát. két esztendö mulva azt meg vevé. fel dulá, meg egeté. és a lakosit le vágatá, az Isten templomát fel prédálá, és meg égeté, a kik a fegyvertöl, és az éhségtöl meg maradának. azokot rabságra vivé, És a király a gyermekivel együt el szaladván, bé érék, meg fogák. és a kevély Nabugodonozor eleiben vivék, a ki sok szidalomal illetvén ötet. a gyermekeit elötte meg öleté, azután a szemeit ki szuratá néki. és fogságra vivé babiloniában a hol nyomorultul hala meg.

Azok, akikröl szollánk. a magok vétkekben holtanak. meg, hogy meg büntettessenek a vétkekért a melyeket tselekedtenek ifiuságokban, az illyen példák közönségesek a szent irásban, a más félek igen ritkák, és a mint meg mondottam, tsak egyet találunk olyat, aki minek utánna roszul élt volna ifiuságában. valoságal meg tért volna az után, a pedig Manases, de olyan tsudálatos modon tért meg. a mely világosan meg mutattya, hogy mitsoda irtoztato nehéz el hagyni az ifiusagban vett rosz szokásokot, és hajlandoságokot.

Ez a fejdelem tizen két esztendös korában el vesztvén az ö Isten félö Attyát Ezekiást. a juda királyát, királyá let helyében, de el felejtvén tsak hamar az attyának szent példáit, és intésit. minden rosz erkölcsökre és Istentelenségekre adá magát, az ö gonoszsági minden nap nevekedének az ö uralkodásának tizen ötödik esztendejéig, a melyben az Isten nagy keserüséget botsátta reája, büneinek büntetésiért, az Assyria béliek meg fogák jérusálemben., és vásban vivék babiloniában, ót rettentö tömlötzben veték, és sok nyomorgatásokot szenvede. Illyen nyomorult állapotban lévén,. a szemeit fel nyittá és meg emlékezék keserüségében segittségül hini azt a kit el felejtette volt jó állapottyában. meg üsméré vétkeit, valoságos töredelmes szivel azokért botsánatot kére az Istentöl. és sok köny hullatásiért, imádságiért meg nyeré szabadulását, és az után szentül tölté életet hatvan hét esztendeig a melyben meg holt

[81] Szent Hieronimus igen nevezetes dolgot mond ezen historiárol, a melyet a sidok traditiojibol vette ki, magyarázván a szent irásnak ezeket a szavait., hogy manasest szorongatván a nyomoruság az Istenhez fordula, azt mondgya hogy ez akor volt. amidön kinos halálal akarák meg ölni, valamely nagy réz edényben akarák meg ölni, a mely mindenüt lyukas lévén, azt a tüzre tették, a mely meg melegitvén, és bé hatván mindenüt az edényben, meg kelleték emészteni azt a szegény fejdelmet, bé zárák tehát abban az edényben. és alájá tüzet gyujtottak, abban az nyomorult állapottyában is még az Istenhez nem folyamodék, hanem abálványihoz. de látván hogy tsak haszontalan volna. meg emlékezék a szent irás. szavairol, a hol az Isten segittségit igeri, azoknak, a kik hozája folyamodnak a nyomoruságban, és hozája meg térnek töredelmes szivel.

ö is azonal az Istenhez emelé szivit nagy ohajtásokal., és meg szabadulását kéré töle. büneiért valo oly nagy töredelmeségel, hogy az Isten meg irgalmaza neki, és meg szabadittá. nem tsak attol az irtoztatohaláltol, de még arabságtol is, és viszá vivé jérusálemben: a hol szentül tölté életét. látod fiam ezt az ifiuság rosz élete után valo meg térést, de a mely meg térés igen sokban állot.

"Az Úr szólt is hozzá és népéhez, de nem akarták meghallgatni. Ezért aztán rájuk hozta az asszírok királyának hadvezéreit, s azok elfogták Manasszét s láncba-bilincsbe verve elvitték Babilonba. Ő azonban szorongatásában az Úrhoz, az ő Istenéhez imádkozott s nagy bűnbánatot tartott atyái Istene előtt. Esdekelt előtte s állhatatosan könyörgött, úgy, hogy Ő meghallgatta könyörgését s visszavitette Jeruzsálembe, országába. Ekkor Manassze elismerte, hogy az Úr az Isten. Aztán falat építtetett a Dávid-városon kívül, a Gíhontól nyugatra, a völgyben, a Halkapu bejárójától körös-körül az Ófelig, s azt igen magasra felhúzatta. Majd hadvezéreket állított Júda valamennyi megerősített városába, és eltávolította az idegen isteneket és a bálványokat az Úr házából. Az oltárokat pedig, amelyeket az Úr házának hegyén és Jeruzsálemben állíttatott, mind kivetette a városon kívülre. Megújította továbbá az Úr oltárát s vágó-, béke- és dicsérő áldozatokat mutatott be rajta, és meghagyta Júdának, hogy az Úrnak, Izrael Istenének szolgáljon. Ám a nép továbbra is a magaslatokon áldozott az Úrnak, az ő Istenének. Manassze többi dolgát, könyörgését az ő Istenéhez, meg azoknak a látnokoknak a szavait, akik az Úr, Izrael Istenének nevében szóltak neki, megírták Izrael királyainak dolgai között. Imádságát és meghallgatását, valamennyi vétkét és bűnét, meg azokat a helyeket, amelyeken magaslatokat építtetett s berkeket és szobrokat készíttetett, mielőtt bűnbánatot tartott, feljegyezték Hózáj beszédeiben. Amikor aztán Manassze aludni tért atyáihoz, eltemették házában s fia, Ámon lett a király helyette."

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. IV. ( πῦρ φλογιζόµενον ἀποσβέσει ὕδωρ ) / 4,20-31 ~ µὴ

 

µὴ

Fiam, mérd fel helyzetedet és kerüld a rosszat, és saját magadért sose szégyenkezzél.Van szégyenérzet, ami bűnnek melegágya,s van szégyenérzet, ami dicsőség és kegyelem. Ne légy túl szigorú önmagaddal szemben,s ne kelljen vesztedre szégyellned magadat.

Συντήρησον καιρὸν καὶ φύλαξαι ἀπὸ πονηροῦ καὶ περὶ τῆς ψυχῆς σου µὴ αἰσχυνθῇς· ἔστιν γὰρ αἰσχύνη ἐπάγουσα ἁµαρτίαν, καὶ ἔστιν αἰσχύνη δόξα καὶ χάρις. µὴ λάβῃς πρόσωπον κατὰ τῆς ψυχῆς σου καὶ µὴ ἐντραπῇς εἰς πτῶσίν σου. 

NE µὴ szégyenkezzél - de ha 

már elkerülhetetlen 

legyen az a dicsőség

 forrása: egy kegyelem 

NE µὴ légy túl szigorú sem 

( Isten dolga ) 

magaddal 

szemben. 

Ne hallgass, ha szavad mentségül szolgálhat,s ne rejtsd véka alá a bölcsességedet. Mert hát a bölcsesség a szóban nyilvánul meg,az okosság pedig a nyelv válaszában.

µὴ κωλύσῃς λόγον ἐν καιρῷ χρείας· ἐν γὰρ λόγῳ γνωσθήσεται σοφία καὶ παιδεία ἐν ῥήµατι γλώσσης.  

NE µὴ légy néma ha vele 

segíthetsz - NE µὴ rejtsd véka 

alá tudásod - és a 

bölcsességed. A hit az 

hallás által lesz - ehhez 

kell írásod 

- beszéded. 

Az igazságnak sohase mondj ellent, tudatlanságodért bízvást szégyenkezhetsz.

µὴ ἀντί εγε τῇ ἀληθείᾳ καὶ περὶ τῆς ἀπαιδευσίας σου ἐντράπηθι.

 

Se az igazságtól sem 

a tudatlanságtól NE µὴ

félj - ők a két mestered 

igazságban ismerd fel 

vezetődet - majd tanít: 

fogja a kezed míg a 

tudatlanság sürgetőd 

- ösztönződ lesz - NEM µὴ hagyja 

hogy elkényelmesedj. 

  Bűnödet ne szégyelld sose megvallani, és ne szegülj szembe a folyó sodrával.

µὴ αἰσχυνθῇς ὁµολογῆσαι ἐφ’ ἁµαρτίαις σου καὶ µὴ βιάζου ῥοῦν ποταµοῦ. 

 

Ismerd a mű folyása 

irányát: legyen annyi 

belátás - bölcsességed 

hogy eldönthesd: majd penge 

leszel-e vagy hal inkább 

egy helyzetben - ezt meglásd 

előre. Ha hibáztál 

NE µὴ szégyellj tanulni 

belőle. 

Félkegyelműnek ne állj szolgálatába, ne keresd a hatalmasok kegyét, ha döntesz.

καὶ µὴ ὑποστρώσῃς ἀνθρώπῳ µωρῷ σεαυτὸν καὶ µὴ λάβῃς πρόσωπον δυνάστου. 

NE µὴ állj kegyosztók köré!

Ki csak bízik túlzottan 

magában vagy naív - mind 

gyanús : NE µὴ állj bolondok 

szolgálatába: 

Játékszerei ők mind 

játékszereknek most

te döntesz - az ördögök

 szolgálatába állás 

lesz sorsod - osztozva a

bukásukban.

...vagy leszel inkább mint a 

súlyos átok: krisztusi 

áldás - e világban 

lelkifurdalásként

a 

krisztustalanoknak.

Halálod napjáig küzdj az igazságért, maga Isten, az Úr harcol akkor érted.

ἕως θανάτου ἀγώνισαι περὶ τῆς ἀληθείας, καὶ κύριος ὁ θεὸς πολεµήσει ὑπὲρ σοῦ. 

Soha NE µὴ add fel ..., NE µὴ hátrálj, 

ha harcolsz majd a zászló 

harcolni fog érted.

Ne légy nagyot mondó, nyelveddel hősködő, mihaszna és hanyag a munkádban.

µὴ γίνου θρασὺς ἐν γλώσσῃ σου καὶ νωθρὸς καὶ παρειµένος ἐν τοῖς ἔργοις σου. 

Kinn a csata terén fog 

megmutatkozni ki mit 

ér - ki sokat beszél és 

feltünősködik - de NEM µὴ

dolgozik: sorba állt egy 

( de lehet hogy többért is ) 

pofonért! 

Ne légy a házadban bátor, akár az oroszlán, a szolgáddal szemben pedig gyáva.

µὴ ἴσθι ὡς λέων ἐν τῷ οἴκῳ σου καὶ φαντασιοκοπῶν ἐν τοῖς οἰκέταις σου. 

Ne nyisd ki a kezed, hogy elvégy valamit, s ne csukd össze, amikor adakoznod kéne.

µὴ ἔστω ἡ χείρ σου ἐκτεταµένη εἰς τὸ λαβεῖν καὶ ἐν τῷ ἀποδιδόναι συνεσταλµένη. 

Aki vitéz - bátor és 

vitéz bárkivel szemben 

- a kardot szorítja és 

a pajzsot - NEM µὴ nyújtja soha 

kezért máséért - NEM µὴ ez 

az útja: de bármikor 

elesettet lát - rögtön 

megosztja köpenyét - az

 ételét, karját vissza 

soha SEM µὴ húzza 

- de segítőn kinyújtja.

20Συντήρησον καιρὸν καὶ φύλαξαι ἀπὸ πονηροῦ καὶ περὶ τῆς ψυχῆς σου µὴ αἰσχυνθῇς· 21ἔστιν γὰρ αἰσχύνη ἐπάγουσα ἁµαρτίαν, καὶ ἔστιν αἰσχύνη δόξα καὶ χάρις. 22µὴ λάβῃς πρόσωπον κατὰ τῆς ψυχῆς σου καὶ µὴ ἐντραπῇς εἰς πτῶσίν σου. 23µὴ κωλύσῃς λόγον ἐν καιρῷ χρείας· 24ἐν γὰρ λόγῳ γνωσθήσεται σοφία καὶ παιδεία ἐν ῥήµατι γλώσσης. 25µὴ ἀντί εγε τῇ ἀληθείᾳ καὶ περὶ τῆς ἀπαιδευσίας σου ἐντράπηθι. 26µὴ αἰσχυνθῇς ὁµολογῆσαι ἐφ’ ἁµαρτίαις σου καὶ µὴ βιάζου ῥοῦν ποταµοῦ. 27καὶ µὴ ὑποστρώσῃς ἀνθρώπῳ µωρῷ σεαυτὸν καὶ µὴ λάβῃς πρόσωπον δυνάστου. 28ἕως θανάτου ἀγώνισαι περὶ τῆς ἀληθείας, καὶ κύριος ὁ θεὸς πολεµήσει ὑπὲρ σοῦ. 29µὴ γίνου θρασὺς ἐν γλώσσῃ σου καὶ νωθρὸς καὶ παρειµένος ἐν τοῖς ἔργοις σου. 30µὴ ἴσθι ὡς λέων ἐν τῷ οἴκῳ σου καὶ φαντασιοκοπῶν ἐν τοῖς οἰκέταις σου. 31µὴ ἔστω ἡ χείρ σου ἐκτεταµένη εἰς τὸ λαβεῖν καὶ ἐν τῷ ἀποδιδόναι συνεσταλµένη. 

"Más a divat mostanában, Lydus!" / Ifjak Kalauza 1./11. ~ jaj csak el ne hagyd az olvasást!

 

Tizen egyedik Rész

A fellyeb mondot dolgokrol valo példák

Legelöbször azokrol. a kik meg tértek. az ifiuságnak

rosz erkölcsiböl., de igen nagy bajal.

 

Mindegyik főbűn

kizárja a gyógyulást

"tolle lege" - de 

mit? csak ami megnyugtat

megadja a 'nézd nincs semmi baj'

visszaigazolást.

De kell hogy legyen

"tövis a sarkadban"

külső és belső 

- mester, apa vagy anya 

- élők vagy halott bölcsek: jaj csak 

el ne hagyd az olvasást!

Példákat tanulsz 

jó mintázatokat szép 

gondolatokat 

fürge fordulatokat:

folytathatsz így élet tengerén  

- viharba is - 

vitorlázást.

...nem futsz zátonyra 

- sosem. Elkerülöd a 

"hajótörést" 

a 

gyors pusztulást. 

 

Szent Ágoston Cicerót olvasott - de ki adta kezébe, hogy jutott eszébe - hogy tetszhetett neki - hogy férkőzött hozzá - hogy jutott a szívébe?

Ez Isten gyermekeinek - az elhívás - a legnagyobb rejtélye. 

 

Hogy ha az okoság világosan meg bizonyittya ezt az igazságot, amint mar azt meg mutattuk, a minden napi proba nékünk azt még bizonyosabbá tészi. az olyan példákal, a melyek ritkák. az olyanokrol., akiket az Isten irgalmasága, különös kegyelemböl. meg téritette. az ifiuságnak rosz erkölcsiböl, Meg elégszem tehát egy igen fö példával. a melyet elödben adom. és a mely a szent Agoston példája. Ennek a szentnek személyiben oly nevezetes példánk vagyon. a melynél a régiek közöt nagyobat nem találhatunk arra. hogy meg mutathasuk mitsoda nehéz el hagyni. az ifiuságban bé vett rosz erkölcsöket. egyebet néked arrol nem mondok. hanem tsak a mit maga mond a gyonásiban. az Isten sugarlásabol, hogy az ifiak mindnyájan meg tanullyák, mint kel tartaniok az ifiuságoknak vétkitöl; azért hogy el kerüllyék a veszedelmet a melyben ö eset volt, és hogy meg elözék a hajo törést, a melyre az ö ifiuságának rosz élete. vezette volna bizonyosan., hogy ha az Isten. az ö irgalmaságának tsudájával attol meg nem mentette volna., a melyet nem tselekedet anyi sokakal.

[61] Azt mondgya leg elöbször hogy gyermek korában minden rosz hajlandoságok meg voltanak benne. az engedetlenség. hazugság, reszttség. a játékhoz, és más gyönyörüségekhez valo szeretet., a jó dolgokot nem kedvelette., és nagy gyorsaságal tanulta meg mind azt valami ellenkezet atisztaságal. és a jó szokásal., tsak épen a játekot szerette, a munkát kerülte, tsak az ártalmas dolgokot akarta meg tanulni., e szerént töltötte idejét. tizen hat esztendös koráig.

Ezeket az elsö hajlandoságokot, amint emeg történik rend szerént, még nagyob rendeletlenségek követék. A tizen hat esztendöt el érvén. az ö elméje. a mely nem volt meg zabolázva azokban az elsö indulatokban, mind azokra a rosz erkölcsökre vezetó ötet, a [62] melyekre az ö ideje alkalmatosá tehette ötet azt maga mondgya nagy keserüségel, hogy a rosz kivánság. és a tisztátalan indulatok oly erösen el foglalák az ö szivét, hogy a tisztátalan vétekben meriték ötet anyira, hogy azt kinem mondhatni. ugy hogy, se az Isteni félelem., se az annyának bölcs intési, se a rosz tselekedetért valo gyalázat, se semi más egyéb okok meg nem tartoztathaták. abban az elsö rendeletlenségiben, de söt még oly igen ineg romlot állapotra ment volt., nem hogy avétket szégyenlette volna, de még azért pirult. hogy nem volt mindeneknél roszab erkölcsü, és azt ugy tekintette mint roszat, hogy mások ártatlannak tartották. a midön olyanokot látot., kik ditsekedtek rosz erkölcsökben

Ezt a rosz életet akor kezdé. amidon az iskolábol viszá tért volt az Attya házához. ahol egész esztendeig marada. az után viszá küldék Carthágoban hogy el végezné a tanulását. és ót is követé azon életét, tizen kilencz esztendös koráig

Arra reá vigyáz fiam, hogy a szent Agoston akorikorában valo meg romlásának, négy, vagy öt oka vagyon.

[63] 1. A henyélés, a melyben tölté a tizen hatodik esztendejét az Attya házánál. az iskolábol valo viszá térésekor. a mely idö igen veszedelmes az ifiaknak. a mint meg fogjuk mondani.

[64] 2. A kevés vigyazás. a melyel volt az Attya az ö szokásihoz. a ki is nem igen figyelmezet arra. hogy fia az Isteni félelemben menyen elé. hanem arra hogy tudos. és ékesen szólló legyen, valamint sok atyák tselekesznek.

[65] 3. hogy meg vetette az annya oktatásit a ki is üsmervén fiának elméjit, szüntelen arra inté, hogy a tisztátalanságnak rendeletlenségit el kerülné. de tsak haszontalan volt

[66] 4. A véle valo egy idösüeknek példájok anyira meg rontották volt elméjit. hogy azon igyekezet. hogy még roszab erkölcsü lehesen. mint sem volt. azért, hogy inkáb hasonlithason hozájok, és a midön látá hogy atöbbi meg haladnák agonoszságban, ollyan gonoszságot talált fel. a melyet nem tselekedte volt. tartván attol. hogy annál is inkáb meg ne vettetnék atöbbitöl, mert ugy tettzet. hogy tisztáb volt. és nem olyan rosz erkolcsü mint atöbi.

[67] 5. A nagy szabadság. a melyet aszüléi adtanak néki a játékra, és más mulattságokra, a mint maga is mondgya,

Mind ezek az okok arosz erkölcsben veték ötet, és abban arendeletlenségben tarták három esztendeig. az után holmi jó indulatok magában téritték. és meg üsmérteték véle nyomoru állapottyát., it meg láthatod fiam, mitsoda nehéz az ifiuságnak rosz erköltsiböl ki térni

Tizen kilentz esztendös levén erösen kezde gondolkodni üdveségéröl, a mely gondolatot az Isten adá néki, a Cicero könyvének olvasásaval, a mely könyvet nevezik Hortensiusnak. melyben, a bölcseségre valo intések vannak

[68] Ennek a könyvnek olvasása, amint maga mondgya, meg valtoztatá elméjit, és hajlandoságit, a gondolatit az Istenhez forditatá. és kivánságit meg változtatá. meg kezdé vetni az ideig valo jokot, és az élet gyönyörüségit. és nagy kivánságal kezdé ohajtani abölcseségnek szépségit. A mint, el is kezdette volt már, a rosz erkölcsöt el hagyni, és az Istenhez térni nagy buzgoságal. ki ne hitte volna bizonyoson. hogy ezeket ajó indulatokot a valoságos meg térés ne kövesse, ? De oh ! fiam, mit nem tselekedhetik az ifiuságban vett rosz szokás. ? A rosz erkölcs, és az ifiuságának rendeletlen hajlandosági anyira meg akadályozák a meg téresire valo jó indulatokot, hogy azokot haszontalanoká tevék. Az ö meg rögzöt szokásinak terhe anyira le veté ötet az elöbeni állapottyában, hogy ugyan ót is marada tizen kilentz esztendös korátol fogva, harmintz esztendös koráig. Es ahárom esztendö alat valo bé vet rosz erkölcsök. tizen kettöig uralkodának benne., a melyekben nem tsak az elsö rendeletlenségit követé, de még nagyobakban is esék, az tisztátalanság gyakorta atévelygésre és a vakságra vezetvén az embert,. a manikéusok eretnekségiben veté ötet, amelyben kilentz esztendeig marada, és az eretnekség mellet, ágyast tarto is volt, mind addig még meg nem tért.

A midön a harmintz esztendöt el éré, akor valojában kezdék gondolkodni meg téréséröl., valamint ezt maga le irja a hatodik könyvben. tizen egyedik részben. de fiam halgassad mely nehezen vitte azt végben.

[69] Ezen elsö gondolattya után, még továb marada két esztendönél azon rendeletlenségiben, halogatván mindenkor a mint maga mondgya. az Istenhez valo meg térésit, hogy ö benne kerese a kegyelemnek életét. és nem tekinté a keserves halált melyet magának ád vala gonosz életével., sok idö kivántaték néki arra, hogy meg gyogyithasa a maga értelmét a tévelygésekböl, melyek az elöbbeni életétöl maradtanak volt, és hogy azt meg gyöze. a meg térésnek szükséges voltárol. a mint ezt le irja a hetedik könyvben.

Az ö értelme meg volt gyözetve, de az akarat nem akará még magát meg adni. avétkes szokások anyira el foglalták volt a szivét, hogy a meg téréstöl ugy tartot. mint valamely nagy rosztol., valamint maga mondgya. ki kelleték gyomlálni egy más után azokot a rosz erkölcsöket, a nagyra vágyást, a fösvénységet. és a tisztátalanságot, az ö lelke meg tisztittatot volt már. a nagyra vágyásbol. és a fösvénységböl, de az a nyomorult tisztátalanság még ellene állot

[70] oly igen uralkodot rajta az a tisztátalanság, hogy lehetetlennek is tartotta attol valo meg szabadulását: tartván nagy nyomoruságnak meg menekedésit azoktol az utálatos kivanságoktol, a melyek kezdeti minden nyomoruságoknak

Végtire, az ö meg térésinek akadállya olyan nagy volt. hogy sok viaskodási után melyeket szenvedet lelkében tizen négy, vagy tizen öt esztendö alat, az ö szent anyának. szorgalmatosági, könyörgési, köny hullatási után, a ki mindenüt kisérte ötet. mind földön mind vizen. Carthagobol romában, romábol milánumban, tsak hogy ötet rendeletlenségiböl ki vehese. és az Istennek meg nyerhese, és azt el mondhatni hogy az anyának is tartozik üdveségiért Isten után. az ö jó akaroinak intések után, a nagy szent Ambrusal valo sok [71] tanátskozási után. akegyelemnek sok belsö indulati után, az ö meg térése tsuda által ment végben a midön egyszer nagy viaskodásban let volna a termeszet. és a kegyelem közöt, az égböl szozatot hallot a mely néki azt mondotta. Tolle lege. tolle lege. ved fel és olvasad; parantsolván néki a szozat. hogy nyisa fel az uj testamentum könyvét mely mellette volt, szent Agoston vévé akönyvet. meg nyittá. és szent pálnak ezekre a szavairatalála, a melyek által a [72] szent lélek munkálodván benne., vég képen meg tére. Non in Comessationibus et ebrietatibus, non in Cubilibus, et impudicitiis, non in Contentione et aemulatione, sed induimini Dominum Jesum Christum. et Carnis Curam ne feceritis in desideriis. oh ! Istenem. leheté a, hogy a léleknek meg terése olyan nehéz légyen ? és hogy az ifiuságban vett rosz erkölcsök anyi bajban, és anyi orvoságokban kerüllyenek annak. a ki azokbol meg akar gyogyittatni.

De emég mind nem elég fiam. szent Agoston tellyeségel meg térvén nem menekedet volt még meg az elöbbeni akadályoktol.; mert noha viszá nem tért is soha meg térése után az elöbeniekre, söt még igen kemény penitentziát tartot, szent. és Angyali életet élt. mind azon [73] által. sokáig érzette magaban az igen nagy, és gyakorta valo kisérteteket, a melyeket ifiuságának régi szokási okozták, a melyek néki sok bajt adtanak. és vigyazni kelletet magára, hogy magát a szenttségben meg tarthasa. a mint ezt maga le irja a gyonásiban. lib 10. Cap. 30. és a többiben a hol szol. a sok féle kisértetekröl, a melyek háborgatták.

oh ! fiam. olvasd el egy nehányszor ezt a példát, visgáld meg figyelmeteségel. annak minden részeit. és tekinsd meg, hogy mire mehet az ifiuságnak rosz erkölcse, a midön annak idején ellene nem állanak. kerüld el a veszedelmet., a melyben ez a szent volt. és a melyben sokan abban el vesznek minden nap.

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. IV. ( πῦρ φλογιζόµενον ἀποσβέσει ὕδωρ ) / 4,11-19 ~ újra és újra

 

εὐφρανεῖ αὐτὸν καὶ ἀποκαλύψει αὐτῷ τὰ κρυπτὰ αὐτῆς.

 

 

A bölcsesség jóra neveli fiait, s aki keresi, azt mind fölemeli. Aki szereti, az az életet szereti, öröm tölti el, aki reggeltől keresi.

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν καὶ ἐπιλαµβάνεται τῶν ζητούντων αὐτήν.  

Kérdeztem csak folyton: 

'újra és újra': és

kerestem örökké 

azt a bizonyos 'Egy

Kulcsot' 

de mind aki 

csak tudta - hol van:

 azt 

hiába kerestem 

fel 

- szelíd-kedves arccal 

hallgatott 

- egyik sem 

magyarázta el, 

de 

a válasz - éreztem - 

ott van rejtve abban 

a mosolyban. 

Aki birtokba veszi, dicsőség örököse,és megáldja az Úr, bárhová visz útja.

ὁ ἀγαπῶν αὐτὴν ἀγαπᾷ ζωήν, καὶ οἱ ὀρθρίζοντες πρὸς αὐτὴν ἐµπλησθήσονται εὐφροσύνης. ὁ κρατῶν αὐτῆς κληρονοµήσει δόξαν, καὶ οὗ εἰσπορεύεται, εὐλογεῖ κύριος. 

'Szüntelen imádkozva' 

élnék: 

az olyan lenne

számomra 

mintha

minden s mindenki: 

mintha folyton csak - nem 

mással: - testvéremmel 

beszélnék 

- családtag 

volna.  

 

Megáldja Ő 

'újra és újra' - ki 

így él: ott - ahol

bárhová viszi az 

útja.

Szentélyben szolgálnak, akik szolgálják őt, és akik szeretik, azok az Úr kedveltjei.

οἱ λατρεύοντες αὐτῇ λειτουργήσουσιν ἁγίῳ, καὶ τοὺς ἀγαπῶντας αὐτὴν ἀγαπᾷ ὁ κύριος.  

 Nektek alkalmas vagy 

alkalmatlan - számít? 

- mégis hirdessétek: 

mindnek 

a kapukba 

- 'újra és újra' 

- hogy 

legyen az alapja

arrafelé 'tévedők'

lelki épülésének.

 

Akinek 

sok gazdagsága van 

magában tartani az 

aligha tudja.

Aki rá hallgat, az helyesen ítél, biztonságban van, aki közelében lakik. Aki benne bízik, örökségül kapja, még utódai is örülhetnek neki.

ὁ ὑπακούων αὐτῆς κρινεῖ ἔθνη, καὶ ὁ προσέχων αὐτῇ κατασκηνώσει πεποιθώς.  ἐὰν ἐµπιστεύσῃ, κατακληρονοµήσει αὐτήν, καὶ ἐν κατασχέσει ἔσονται αἱ γενεαὶ αὐτοῦ·

  A jó fa jót terem 

akkor is ha ott áll 

magányosan bár egy 

szikla(szir)ten szedetlen: 

 

karpos kalosz - dendrosz 

kalon: a jó fa - jó 

( Lehet inkább 'égi 

madaraknak' való! ) 

 

gyümölcsöt terem ő 

nekik: aķkor is ha 

nem fogyasztják és nem 

becsülik.

Kanyargós utakon vezeti először, hagyja, hogy félelem s rettegés szállja meg.

ὅτι διεστραµµένως πορεύσεται µετ’ αὐτοῦ ἐν πρώτοις, φόβον καὶ δειλίαν ἐπάξει ἐπ’ αὐτὸν καὶ βασανίσει αὐτὸν ἐν παιδείᾳ αὐτῆς, ἕως οὗ ἐµπιστεύσῃ τῇ ψυχῇ αὐτοῦ, καὶ πειράσει αὐτὸν ἐν τοῖς δικαιώµασιν αὐτῆς· 

Az első fokok célja 

bátorítás - így

sok próba, vizsgák - tudás 

szerzése - célja: 

képesség megszerzése

a szellemek 

megkülönböztetésére.

 

Egy benső utazás - egy 

keretes szerkezet: 

fényből rögtön sötétbe 

- félhomályból a 

sötétségbe s végül 

újra a fénybe. 

Addig fegyelmezi, míg megbízhat benne, és próbára teszi törvényei révén. Aztán újra egyenes utakon vezérli, s kinyilatkoztatja előtte titkait. Ha eltántorodik, akkor cserben hagyja,s odadobja martalékul szenvedélyeinek.

καὶ πάλιν ἐπανήξει κατ’ εὐθεῖαν πρὸς αὐτὸν καὶ εὐφρανεῖ αὐτὸν καὶ ἀποκαλύψει αὐτῷ τὰ κρυπτὰ αὐτῆς. 19ἐὰν ἀποπλανηθῇ, ἐγκαταλείψει αὐτὸν καὶ παραδώσει αὐτὸν εἰς χεῖρας πτώσεως αὐτοῦ.  πτώσεως αὐτοῦ.   

Light-To-Carry az Út..., 

ne vigyél engem 

kísértésbe?: 

végül csak 

elemészt a tűz 

mindent 

s lesz belőle 

pernye, hamu - egy élet 

'jóillatú'  - ég felé 

szálló áldozati 

füstje.