Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. I./ 1,11-20 ~ Φόβος κυρίου ( Enlightenment / Visio Dei, Visio Beatifica / Διαφώτισις ) II.

 

Διαφώτισις II.

( 1,11-20 )

Az Úrnak félelme tisztesség, dicsőség, csupa vidámság és ünnepi koszorú. Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet. Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve nézik. A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a hűek. Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is. A bölcsesség telje az Úrnak félelme, gyümölcsei egészen megittasítanak. Megtölti házukat csupa drágasággal,szép alkotásaival a csűrjük megtelik. A legfőbb bölcsesség az Úrnak félelme:békét s egészséget teremt maga körül. Látta, megszámlálta: okosságot ad és érteni tudást,s dicsővé teszi, aki ragaszkodik hozzá. A bölcsesség gyökere az Úrnak félelme, az ágai pedig napok sokasága. 

Φόβος κυρίου δόξα καὶ καύχηµα καὶ εὐφροσύνη καὶ στέφανος ἀγα ιάµατος. φόβος κυρίου τέρψει καρδίαν καὶ δώσει εὐφροσύνην καὶ χαρὰν καὶ µακροηµέρευσιν. τῷ φοβουµένῳ τὸν κύριον εὖ ἔσται ἐπ’ ἐσχάτων, καὶ ἐν ἡµέρᾳ τελευτῆς αὐτοῦ εὐλογηθήσεται. Ἀρχὴ σοφίας φοβεῖσθαι τὸν κύριον, καὶ µετὰ πιστῶν ἐν µήτρᾳ συνεκτίσθη αὐτοῖς. µετὰ ἀνθρώπων θεµέλιον αἰῶνος ἐνόσσευσεν καὶ µετὰ τοῦ σπέρµατος αὐτῶν ἐµπιστευθήσεται. πλησµονὴ σοφίας φοβεῖσθαι τὸν κύριον καὶ µεθύσκει αὐτοὺς ἀπὸ τῶν καρπῶν αὐτῆς· πάντα τὸν οἶκον αὐτῶν ἐµπλήσει ἐπιθυµηµάτων καὶ τὰ ἀποδοχεῖα ἀπὸ τῶν γενηµάτων αὐτῆς. στέφανος σοφίας φόβος κυρίου ἀναθά ων εἰρήνην καὶ ὑγίειαν ἰάσεως. καὶ εἶδεν καὶ ἐξηρίθµησεν αὐτήν, ἐπιστήµην καὶ γνῶσιν συνέσεως ἐξώµβρησεν καὶ δόξαν κρατούντων αὐτῆς ἀνύψωσεν. ῥίζα σοφίας φοβεῖσθαι τὸν κύριον, καὶ οἱ κλάδοι αὐτῆς µακροηµέρευσις. 

A hit: φόβος κυρίου 

nagy tisztesség és 

dicsőség volna? csupa

vidámság és sok 

ünnepi koszorú? 

Φόβος κυρίου δόξα καὶ καύχηµα καὶ εὐφροσύνη καὶ στέφανος ἀγα ιάµατος. 

- az

szomorúság, sok bánat 

- háború.

S hogy felüdíti a 

szívet, ujjongó 

örömet ad s hosszú 

életet?

φόβος κυρίου τέρψει καρδίαν καὶ δώσει εὐφροσύνην καὶ χαρὰν καὶ µακροηµέρευσιν. 

Jó véget ér, aki az 

Urat tiszteli? 

halálának a napján 

irigykedve nézik?

τῷ φοβουµένῳ τὸν κύριον εὖ ἔσται ἐπ’ ἐσχάτων, καὶ ἐν ἡµέρᾳ τελευτῆς αὐτοῦ εὐλογηθήσεται.

 - inkább vágyva: mikor nem 

lesz már ( végre ) minden "normális 

ember" útjába'.

A bölcsesség kezdete 

az Úr félelme; 

már az anyjuk méhében 

kapják a hűek, 

Ἀρχὴ σοφίας φοβεῖσθαι τὸν κύριον, καὶ µετὰ πιστῶν ἐν µήτρᾳ συνεκτίσθη αὐτοῖς.

a bódhiszattvák - szentek: 

a beérkezettek és 

újraszületettek - a 

szeretetből fogadalmat tettek:

"Az élőlények száma 

végtelen, fogadom, 

hogy mind megszabadítom."

A hit : Úrnak félelme 

φόβος κυρίου 

tisztesség, dicsőség és 

csupa vidámság 

és ünnepi ( tövis ) koszorú. 

Φόβος κυρίου δόξα καὶ καύχηµα καὶ εὐφροσύνη καὶ 

ἀκάνθινος 

στέφανος ἀγα ιάµατος.

Igazi bódhiszattva 

( mert kicsinek is örül )

sohasem lesz szomorú.