Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. 6./2. ~ Árral szemben ( ἀντά αγµα )

  ἀντά αγµα A szép, szelíd beszéd sok barátot szerez, a jóakaró nyelvnek szépen felelgetnek. Sokan legyenek, akik békén élnek veled, de ezer...

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: illyés gyula. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: illyés gyula. Összes bejegyzés megjelenítése

2026/07/11

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 7./22. ~ Dávid! Batseba bosszúja-e a fiad?


 

A filozófia kórusa

( χορωδία της φιλοσοφίας )

7./22.

 

 

S úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb dolog az asszony, aki olyan, mint a hurok, a szíve háló, a karjai bilincsek. Aki Istennek tetszik, az megmenekül tőle, de a bűnöst megfogja.

καὶ εὑρίσκω ἐγὼ πικρότερον ὑπὲρ θάνατον, σὺν τὴν γυναῖκα, ἥτις ἐστὶν θηρεύµατα καὶ σαγῆναι καρδία αὐτῆς, δεσµοὶ χεῖρες αὐτῆς· ἀγαθὸς πρὸ προσώπου τοῦ θεοῦ ἐξαιρεθήσεται ἀπ’ αὐτῆς, καὶ ἁµαρτάνων συ ηµφθήσεται ἐν αὐτῇ. 

Et invenio amariorem morte mulierem, quae laqueus venatorum est, et sagena cor eius, vincula sunt manus illius. Qui placet Deo, effugiet eam; qui autem peccator est, capietur ab illa.


Sokat kínál - 

keveset 

ad... - s csapda is 

lehet: 

egy mérges virág

a beteljesült 

szerelem 

lehet nagyon

reménytelen.

 

Rescue me! - kiáltja: majd 

elhagy: 

ily silány 

nő 

minden férfira jut 

mennyegző után 

is előtt is: majd egy vagy 

kettő... 

De mondd csak - Dávid 

Batseba bosszúja-e 

a fiad?

 

...forma nélkül van idea,

 'kép' nélkül lehet

forma? 

Mélységes mély a 

múltnak kútja..., 

az 

emberi szívé is: 

a 

nőkét feneketlennek kellene 

nevezni..., 

 

miénk kiszáradt végül - 

meghalunk ( mindenki magányosan-árván ) majd egy 

Platón összessel vagy 

suttogó Pascallal 

a párnán, 

s már béka 

se ül az alján.

 

övékből egy Salamon 

ami "kiszáll"..., 

ha: (...)

 

 

2025/09/01

Imitatio Christi II./1. ~ "Et e converso sæpe ut aura vertuntur."

 1. 

A belső élet

 

Felhők jönnek és mennek

ilyen az élet.

Öröm és béke vágyad?

Barátod egy lészen

Minden más: szél fújása.

Et e converso sæpe ut aura vertuntur. 

Nekik szívedbe tagadd 

meg a belépést.

Regnum Dei intra vos est, dicit Dominus. Converte te ex toto corde tuo ad Dominum, et relinque hunc miserum mundum, et inveniet anima tua requiem.

Veniet ad te Christus ostendens tibi consolatinem suam, si dignam illi ab intus paraveris mansionem.  

  

 

I. 

Isten országa bennetek van – mondja az Úr. Térj teljes szíveddel az Úrhoz, és fordulj el ettől a nyomorult világtól: akkor majd lelked nyugalmat talál. Tanuld megvetni, ami odakint van, és egész elszánással az odabent valókra figyelni: meglátod, elérkezik hozzád Isten országa. Mert Isten országa béke és öröm a Szentlélekben, a világ rabjainak nincs részük benne. Hozzád jő Krisztus, és megismerteti veled vigasztalását, ha szíved mélyén méltó lakást készítesz neki. Minden dicsősége, dísze belülről való, nem is leli kedvét semmi másban. A befelé figyelő embert gyakran meglátogatja, kedvesen szól hozzá, gyöngéden vigasztalja, nagy békességgel ajándékozza meg, csaknem hihetetlen közvetlenséggel magához öleli. Rajta hát, hívő lélek, készítsd el szívedet ennek a te vőlegényednek: hogy hozzád jöjjön, és benned lakást vegyen. Hiszen azt mondja: Aki szeret engem, beszédemet megtartja; hozzá megyünk, és lakóhelyet készítünk nála. Adj hát helyet Krisztusnak, és mindenki mástól tagadd meg a belépés jogát. Ha Krisztus a tiéd, gazdag vagy és semmi másra nem szorulsz. Ő gondviselőd és oltalmad, nem kell emberekbe vetned reményedet. Mert az emberek hamar elváltoznak, és hirtelen eltűnnek, Krisztus pedig örökre megmarad, és mindvégig híven pártodra kel. Emberben nem érdemes nagyon bizakodni: hiszen ha mégoly használható és szeretetre méltó is, törékeny és halandó. Viszont amiatt sem kell nagyon szomorkodnod, ha valaki ellened fordul vagy vitába száll veled. Akik ma veled tartanak, holnap ellened fordulhatnak, és fordítva is, akár a szél fúvása. 

 

Vétettem: jobban

szerettem személyednek

e földi képét.

Pone fiduciam tuam totam in Domino; et sit ipse timor tuus, et amor tuus. 

 

Születésnapom

száműzetésem napja:

hazám - a magasban.

Quid hic circumspicis, cum iste non sit locus tuæ requietonis? 

 

Zarándok célja: 

türelem koronája:

a belső béke.

Nonhabes hic manentem civitatem, et ubicumque fueris, extraneus es et peregrinus, nec requiem aliquando habebis, nisi Christo intime fueris unitus. 

Ubi coronabitur patentia tua, si nihil adversitatis occurrit. Si nihil contrarium vis pati, quomodo eris amicus Christi? 

 

 A belső ember 

gyorsan gyógyul: őrzi 

ősénje képét. 

Homo internus cito se recolligit, et nunquam se totum ad exteriora effundit. 

 

 

II. 

Vesd minden bizalmadat Istenbe, félelmednek, szeretetednek egyetlen tárgya ő legyen. Ő majd megfelel érted, és jóra igazítja lépéseidet. Nincs itt maradandó városod, akárhol vagy, vendég vagy, zarándokszállást keresel, nyugalmad nem is lesz soha, hacsak bensődben Krisztussal nem egyesülsz. Mit nézelődöl itt, mikor nem ez a te megnyugvásod helye? Úgy van rendjén, hogy a mennyben végy állandó lakást, és minden földi dologra csak mintegy átmenőben vess tekintetet. Minden elmúlik, s velük együtt te is. Jól vigyázz: hozzá ne tapadj ahhoz, ami múlandó, hogy el ne fogjon, és veszted ne okozza. A Magasságban Lakót keresd gondolatoddal, és imádságodat szüntelen Krisztushoz irányítsd. Ha magasztos, mennyei gondolatok elmédbe nem férnek, keress megnyugovást Krisztus kínszenvedésében, és vegyél örömest lakást az ő szent sebeiben. Mert ha Jézus sebeiben és drága stigmáiban igaz bensőséggel menedéket keresel, a megpróbáltatás idején biztos erőforrásra találsz, nem gondolsz majd az emberek véleményével, s még a rágalmazást is könnyen viseled. Krisztust is megvetették itt a földön az emberek, mikor szükséget szenvedett, ismerősei és barátai is elhagyták szégyenletesen. Krisztus szenvedni akart és vállalta a megvettetést, s te mersz valaki ellen panaszkodni? Krisztusnak voltak ellenségei és szidalmazói, s te azt szeretnéd, hogy mindenki barátod meg jótevőd legyen? Hogyan szolgálhatnád meg a türelem koronáját, ha minden elkerülne, ami kedved ellen van? Ha az után vágyakozol, hogy semmi rosszban se legyen részed, hogyan lehetnél Krisztus barátja? Állj helyt Krisztussal és Krisztusért, ha Krisztussal együtt uralkodni akarsz. Ha egyszer igazán behatoltál volna Jézus belső gazdagságába, és valamicskét megízlelted volna az ő szenvedélyes szeretetét, most semmit sem törődnél saját kényelmeddel vagy kényelmetlenségeddel, inkább örülnél annak, ha gyalázat ér, mert Jézus szeretete arra indítja az embert, hogy megvesse önmagát. Aki szereti Jézust és az igazságot, aki igazán belső életet élő ember és mentes minden rendetlen vonzalomtól, az szabadon Istenhez térhet, lélekben ki tud emelkedni önmagából, és termékeny békére talál. Aki mindent igaz valósága szerint ítél meg, nem úgy, ahogyan beszélnek meg vélekednek róla, az az igazi bölcs, Isten tanítja, nem emberek. Aki a belülvalók szerint igazítja életét, és az elintézni valókat nem annyira a külső szempontok szerint mérlegeli, az nem válogat a helyben, nem várja az alkalmasabb időt, hogy imádságos gyakorlatait elvégezze. A belső ember egykettőre összeszedi magát, mert egészen sohasem feledkezik rá az odakint valókra. Nem akadály számára a külső munka, vagy ha egy ideig valamivel foglalkoznia kell, hanem ami előadódik, ahhoz alkalmazkodik. Aki belsőleg fölkészült és rendbeszedett, azt nem zavarja meg az embereknek csodálatos és a józan ésszel ellenkező viselkedése. A világnak gátló és megosztó hatása olyan mértékben érvényesül életünkben, amennyiben mi magunk a világ javaihoz kapcsolódunk. Ha belül egészen rendben volnál, és szíved tiszta volna, minden javadra válnék, előmeneteledet segítené. Azért szerez sok minden alkalmatlanságot neked, azért zavar meg, mert még nem haltál meg egészen önmagadnak: és nem szakadtál el minden evilági dologtól. Semmi úgy be nem szennyezi, és meg nem kötözi az ember szívét, mint a teremtett javak mértéktelen szeretete. Ha elutasítod a külső vigasztalásokat, képes leszel a mennyei dolgok szemléletére, és gyakran örvendezhetsz bensődben. 

 

Cap. I. 

Incipit liber de interna conversationes. 

 

1. Regnum Dei intra vos est, dicit Dominus. Converte te ex toto corde tuo ad Dominum, et relinque hunc miserum mundum, et inveniet anima tua requiem. Disce exteriora contemnere et ad interiora te dare, et videbis regnum Dei intra te venire. Est enim regnum Dei pax et gaudium in Spiritu Sancto quod non datur impiis. Veniet ad te Christus ostendens tibi consolatinem suam, si dignam illi ab intus paraveris mansionem. Omnis gloria ejus et decor ab intra est, et ibi complacet sibi. Frequens illi visitatio cum homine interno, dulcis sermocinatio, grata consolatio, multa pax, familiaritas stupenda nimis.

2. Eya anima fidelis, præpara huic sponso cor tuum, quatenus ad te venire et in te habitare dignetur. Sic enim dicit: Si quis diligit me, sermonem meum servabit, et ad eum veniemus, et mansionem apud eum faciemus. Da ergo Christo locum et cæteris omnibus nega introitum. Cum Christum habueris, dives es, et sufficit tibi. Ipse erit provisor tuus, et fidelis procurator in omnibus, ut non fit opus in hominibus sparare. Homines enim cito mutantur, et deficiunt velociter, Christus autem manet in æternum, et adstat usque in finem firmiter.

3. Non est magna fiducia ponenda in homine fragili et mortali, etiamsi utilis fit et dilectus, neque tristitia multa capienda ex hoc, si interdum adversetur et contradicat. Qui hodie tecum sunt, cras contrariari possunt. Et e converso sæpe ut aura vertuntur. Pone fiduciam tuam totam in Domino; et sit ipse timor tuus, et amor tuus. Ipse pro te respondebit, et faciet bene sicut melius fuerit. Nonhabes hic manentem civitatem, et ubicumque fueris, extraneus es et peregrinus, nec requiem aliquando habebis, nisi Christo intime fueris unitus.

4. Quid hic circumspicis, cum iste non sit locus tuæ requietonis? In cælestibus debet esse habitatio tua et sicut in transitu cuncta sunt aspicienda. Transeunt omnia, et tu cum eis pariter. Vide, ut non hæreas, ne capiaris, et pereas. Apud Altissimum sit cogitatio tua, et deprecatio tua ad Christum sine intermissione dirigatur. Si nescis alta speculari et cælestia, requiesce in passione Christi, et in sacris vulneribus ejus libenter habita. Si enim ad vulnera et speciosa stigmata Jesu devote confugis, magnam in tribulatione senties consolationem, nec multum curabis hominum despectiones faciliterque verba detrahentium perferes.

5. Jesus Christus Dominus fuit etiam in mundo ab hominibus despectus, et in maxima necessitate, a notis et amicis inter opprobria derelictus. Dominus Jesus pati voluit et despici, et tu audes de aliquo conqueri? Christus habuit adversarios et oblocutores, et tu vis omnes habere amicos, et benefactores? Ubi coronabitur patentia tua, si nihil adversitatis occurrit. Si nihil contrarium vis pati, quomodo eris amicus Christi? Sustine cum Christo et pro Christo, si vis regare cum Christo.

6. Si semel perfecte introisses in interiora Jesu, et modicum de ardenti amore ejus sapuisses, tunc de proprio commodo, vel incommodo nihil curares, sed magis de opprobrio illato gauderes, quia amor Jesu facit hominem se ipsum contemnere. Amator Jesu et verus internus, et liber ab affectionibus inordinatis, potest se ad Deum libere convertere, et elevare se supra se ipsum in spiritu ac fruitive quiescere.

7. Cui sapiunt omnia prout sunt non ut dicuntur, aut æstimantur, hic vere sapiens est, et doctus a Deo magis, quam ab hominibus. Qui ab intra scit ambulare et modicum res ab extra ponderare, non reqirit loca, nec tempora expectat ad habenda devota exercitia. Homo internus cito se recolligit, et nunquam se totum ad exteriora effundit. Non illi obest labor exterior, aut occupatio ad tempus necessaria. Sed sicut res eveniunt, sic se illis accommodat. Qui intus bene dispositus est et ordinatus, non curat mirabiles et perversos hominum gestus. Tantum homo impeditur, et distrahitur, quantum sibi res attrahit.

8. Si recte tibi esses, et bene purgatus esses, omnia tibi in bonum cederent, et profectum. Ideo multa tibi sæpe displicent et sæpe conturbant, quia adhuc non es perfecte tibi mortuus, nec segregatus ab omnibus terrenis. Nihil sic maculat et implicat cor hominis, sicut impurus amor in creaturis. Si renuis consolari exterius, poteris speculari cælestia, et frequenter interius jubilare. 

 

CHAPTER I

Of the inward life 

 

1. The kingdom of God is within you,(1) saith the Lord. Turn thee with all thine heart to the Lord and forsake this miserable world, and thou shalt find rest unto thy soul. Learn to despise outward things and to give thyself to things inward, and thou shalt see the kingdom of God come within thee. For the kingdom of God is peace and joy in the Holy Ghost, and it is not given to the wicked. Christ will come to thee, and show thee His consolation, if thou prepare a worthy mansion for Him within thee. All His glory and beauty is from within, and there it pleaseth Him to dwell. He often visiteth the inward man and holdeth with him sweet discourse, giving him soothing consolation, much peace, friendship exceeding wonderful.

2. Go to, faithful soul, prepare thy heart for this bridegroom that he may vouchsafe to come to thee and dwell within thee, for so He saith, if any man loveth me he will keep my words: and my Father will love him, and we will come unto him and make our abode with him.(2) Give, therefore, place to Christ and refuse entrance to all others. When thou hast Christ, thou art rich, and hast sufficient. He shall be thy provider and faithful watchman in all things, so that thou hast no need to trust in men, for men soon change and swiftly pass away, but Christ remaineth for ever and standeth by us firmly even to the end.

3. There is no great trust to be placed in a frail and mortal man, even though he be useful and dear to us, neither should much sorrow arise within us if sometimes he oppose and contradict us. They who are on thy side to-day, may to-morrow be against thee, and often are they turned round like the wind. Put thy whole trust in God and let Him be thy fear and thy love, He will answer for thee Himself, and will do for thee what is best. Here hast thou no continuing city,(3) and wheresoever thou art, thou art a stranger and a pilgrim, and thou shalt never have rest unless thou art closely united to Christ within thee.

4. Why dost thou cast thine eyes hither and thither, since this is not the place of thy rest? In heaven ought thy habitation to be, and all earthly things should be looked upon as it were in the passing by. All things pass away and thou equally with them. Look that thou cleave not to them lest thou be taken with them and perish. Let thy contemplation be on the Most High, and let thy supplication be directed unto Christ without ceasing. If thou canst not behold high and heavenly things, rest thou in the passion of Christ and dwell willingly in His sacred wounds. For if thou devoutly fly to the wounds of Jesus, and the precious marks of the nails and the spear, thou shalt find great comfort in tribulation, nor will the slights of men trouble thee much, and thou wilt easily bear their unkind words.

5. Christ also, when He was in the world, was despised and rejected of men, and in His greatest necessity was left by His acquaintance and friends to bear these reproaches. Christ was willing to suffer and be despised, and darest thou complain of any? Christ had adversaries and gainsayers, and dost thou wish to have all men thy friends and benefactors? Whence shall thy patience attain her crown if no adversity befall thee? If thou art unwilling to suffer any adversity, how shalt thou be the friend of Christ? Sustain thyself with Christ and for Christ if thou wilt reign with Christ.

6. If thou hadst once entered into the mind of Jesus, and hadst tasted yea even a little of his tender love, then wouldst thou care nought for thine own convenience or inconvenience, but wouldst rather rejoice at trouble brought upon thee, because the love of Jesus maketh a man to despise himself. He who loveth Jesus, and is inwardly true and free from inordinate affections, is able to turn himself readily unto God, and to rise above himself in spirit, and to enjoy fruitful peace.

7. He who knoweth things as they are and not as they are said or seem to be, he truly is wise, and is taught of God more than of men. He who knoweth how to walk from within, and to set little value upon outward things, requireth not places nor waiteth for seasons, for holding his intercourse with God. The inward man quickly recollecteth himself, because he is never entirely given up to outward things. No outward labour and no necessary occupations stand in his way, but as events fall out, so doth he fit himself to them. He who is rightly disposed and ordered within careth not for the strange and perverse conduct of men. A man is hindered and distracted in so far as he is moved by outward things.

8. If it were well with thee, and thou wert purified from evil, all things would work together for thy good and profiting. For this cause do many things displease thee and often trouble thee, that thou art not yet perfectly dead to thyself nor separated from all earthly things. Nothing so defileth and entangleth the heart of man as impure love towards created things. If thou rejectest outward comfort thou wilt be able to contemplate heavenly things and frequently to be joyful inwardly.

(1) Luke xvii. 21. (2) John xiv. 23. (3) Hebrews xiii. 14.

 


Regnum Dei intra vos est, dicit Dominus. Converte te ex toto corde tuo ad Dominum, et relinque hunc miserum mundum, et inveniet anima tua requiem.

Veniet ad te Christus ostendens tibi consolatinem suam, si dignam illi ab intus paraveris mansionem.  



2025/01/08

"BENIT SOI LE MAIN, QUI DONS!" ~ "Segítsen jobbod életszentségre Urunk!"

 "Az idő nem homokóra, amelynek homokja lepereg, hanem arató ember, aki kévét köt." 

 ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 20 )

"A citadella legmagasabb tornyának csúcsáról így fedeztem fel, hogy nem kell siránkoznunk sem a szenvedésen, sem Isten kebelébe való megtérésünkön, sem szeretteink távoztán. Mert ha tiszteljük emlékét, az eltávozott jobban jelen van és hatalmasabb az élőnél. És megértettem az emberek szorongását, és szánakoztam rajtuk. És elhatároztam, hogy meggyógyítom őket." 

 ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 20-21 )

"Áldjátok halk ünnepünket, kertjeinket, otthonunkat, a jó holmikat szobánkban, birtokunk javát. A vendégek sorra gyűlnek, ez későbben, az korábban, új meg új lét lángja gyullad s leng tág aklainkon át.

Ezer ékes, régi kelyhet, melybe könnyek ezre pergett, arany gyűrűt, vértet, nyerget rejt a kamramély; s tudunk éjsötét üregben sok-sok ékszert, ékkövet lenn; számlálja bár szűnhetetlen, senki végére nem ér.

Múltakbéli nemzedékek, ős időkből hős vitézek, óriási csillaglelkek találkoznak itt; élemült agg, zsenge gyermek, nyájas asszony, réveteg bölcs ül itt együtt, alkot egy kört, s egy ősvilágban lakik.

Jajra itt nem nyitnak ajkat, más vidékre egy se vágyik, aki egyszer asztalunknak volt vendége már; helye itt már nincs panasznak, forradás, seb egy se látszik, könnyet itt sem sose hullat, míg az örök óra jár.

Áhitatban úszva és szent szemléletben elmerülten ring velünk a boldog ég fent; kékje tiszta, mély; kikeleti ligetében szállunk lengő köntösünkben, és e tájon sose lebben hideg, éles, durva szél.

Édes éjfelek varázsa, titkos erők körfolyása, talányos játékok üdve: csak mi ismerünk; mert fölérve célkörünkbe csak mi úszunk olyan árban s oszlunk oly permetre váltan, melyet egyben ízlelünk.

Bennünk a szerelem, élet bensőséges lételem lett, s elvegyülve zsong a létár, szívet ajz a szív. Szomjan válik szét a létár, az elemek harcra kelnek, s ez szerelmünk életének telje, szívben ez a szív.

Bármihez nyúl kezünk hozzá, gyümölccsé lesz, balzsamossá, lágy kebellé, harmatossá: örömáldozat. Nem halljuk, csak vágyak fojtott suttogását, csupa boldog szembe nézünk, s egyre csókot élvezünk és ajkakat.

Óhajaink sose szűnnek átölelni kedvesünket, neki adni lényegünket, s lenni vele egy, szomját oltani egészen, semmisülni a cserében, s csak egymásból színi éhen, soha másból életet.

Szerelemben és gyönyörben így élünk mi itt azóta, hogy a világ kioltotta zavaros tüzét, ránk zárult a domb, a máglya elszikrázott, és a lélek elől ijesztőn enyészett földi létünk képe szét.

Emlék ontja ránk varázsát, meghitt, szent kivánkozásnak édes borzongása jár át, izzó hevet olt. Némely seb csak égten ég benn; valami mély, égi bánat lakik mindnyájunk szivében, s egy közös, nagy árba old.

S mi, sodrában tovaringva titkos módon Istenünkbe, a nagy életóceánba torkollunk bele; majd szivéből újra vissza áramlunk saját körünkbe, s magát örvényünkbe mártja a Küzdés szent szelleme.

Boglárokról, aranyláncról, zöld smaragdról, rőt rubinról, hímetekről, éketekről mondjatok le már. Az alanti nyirkos ágyból, a romokból és a sírból rózsás arccal lengjetek föl, vár a tarka mesetáj.

Ó ha tudnák, akik élnek, s életünknek társa lesznek, hogy örömük mosolyunknak visszfénye csupán: vígan indulnának útnak, s hagynák ott a szürke létet - Gyorsan jár az óra: jertek, szeretteink, szaporán!

Kössük a föld szellemét le, titka nyíljék a halálnak, szóljon az élet igéje; látva lássatok! Országodnak itt a vége, kölcsön fényed fogyva sápad, le fognak béklyózni végre, Földszellem, lejárt napod! 

( Novalis: A halottak éneke (Das Lied der Toten), ford.: Rónay György )

  

 

"Nem az énekes szüli a dalt -

A dal szül, az nevel: vezet!" 

( Illyés Gyula, "Vannak itt" )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/benit-soi-le-main-qui-dons.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/ha-majd-gyertyat-gyujtani-mentek-ne.html

 

https://phemios69.blogspot.com/2024/10/80-zsoltar-2-galamb-szep-jel-es-szep.html 

 

"Segítsen jobbod életszentségre Urunk!"

 

 

 

2025/01/03

"Az ötödik hegyről - ahol a növényzet zöld volt, de maga a hegy durva felületű - a hívők ilyenek..." / "Jó, hogy jössz Teiresziász." / "a bűnösök, mint kutyák a lóra fel nem érnek Hozzánk."

 

"Hol lesznek legyalázóink?
Merülnek: törlődnek.
Holtan álarc módra von mind
magára szahara-földet.
Hol lesznek földicsérőink?
Szavunk sokszorozzák.
Sarjadó vetés fölött ring,
repül előre velünk örök ország."
 
( Illyés Gyula, Hol lesznek ) 
 
https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-v-iv-ismerd-meg-magad-es-istenre.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xxxv-fulop.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/x-violent-ferment-vii-ime-mienk-gyermek.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/ii-tombolo-harci-men-vagy-fulet-logato.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-viii-ii-onismeret-ii.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-iv-szienai-szent-katalin-es.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/ahol-novenyzet-zold-volt-de-maga-hegy.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-vii-i-szienai-szent-katalin-es.html
https://boatswain69.blogspot.com/2024/07/igy-legyek-gyongen-is-vaskemeny-ellened.html
 
https://phemios69.blogspot.com/2024/12/101-zsoltar-szenasszeker-szemem.html 

"Szavunk sokszorozzák.
Sarjadó vetés fölött ring,
repül előre velünk örök ország."


2025/01/02

"Mint az atléta,..." / "Én tudom, hogy már a puszta lét (milyen beváltást) szótartást követel."

 

"Aki úgy is él, hogy túlél: adóssá válik. Őnekik
tartozik, kik – úgy miként ő – részük már ki nem vehetik
abból a szép vállalkozásból, mely együtt volt hős föladat!
Állok naponta nyugtalanítóbb kötelezettség-súly alatt.
Elmentek. Egyedül vagyok. Én tudom, ez meg az miért
élt volna vállalva kivégző osztag előtt is: bölcsen élt!
Mert volt elvégzendő olyan, mi alól börtön, síri bolt,
kudarc, mellőzés, száműzés nem mentesit és föl nem old,
nem a feledés, nem a gúny s közöny (mibe egy nemzet sűlyed el).
Én tudom, hogy már a puszta lét (milyen beváltást) szótartást követel.
Kapkodok, járnak le a váltók, tömöm, kezes, a réseket. De ők
csak (úgy várják tőlem a rendezést, mint jégszivű) hitelezők.
Vakulok, gyengülök, dobálom – szórnám szét halom iratom,
aztán: micsoda gőg (s rögeszme) hogy: lám csak én szólíttatom?
Nohát, sok adósságlevél, ti: szélbe ki, szállni, – hinni kort,
lesz aki fölvesz s döbbenettől pirosan olvas: mit tiport,
miket a sárba, amikért, íme,
parancs talán kezesnek lennie!" 
 
( Illyés Gyula, Aki úgy is él, hogy túlél )
 

"Úgyis holtaké már szivem."
 
https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/ugyis-holtake-mar-szivem-halottak-eneke.html
 
https://boatswain69.blogspot.com/2021/06/konnyek-mely-elme-dus-elet-irant-hevul.html
 
https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/erzekeny-planta-kert-iv-voltak-az.html
 
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/i-realized-last-night-i-will-be-one-of.html
 
 
"Mint az atléta,..."

 
 
"daimón"

"Mint az atléta, aki bár öregkora miatt felhagyott az edzéssel, de a hírnév és a testedzés szeretetét nem hagyja abba, hanem élvezi, ha látja, amint mások  gyakorlatoznak, biztatja őket, s velük együtt fut; így azok is, akik már megvívták az élet harcait, s lelkük kiválósága révén daimónokká váltak, nem vetik meg teljesen az itteni eseményeket, kimondott szavakat, a törekvéseket, hanem jóindulatot tanúsítanak az azonos cél eléréséért törekvők iránt, velük együtt versengve buzdítják és ösztönzik őket az erény elérésére, ha látják, hogy már az óhajtott célhoz közel küzdenek, sőt már majdnem el is érték. De a daimón sem segít válogatás nélkül mindenkinek. Mint ahogy a tengerben úszók közül azokat, akik mélyen bent vannak, messze a szárazföldtől, partonállók csupán szótlanul nézik, azokért viszont akik közel jutottak a parthoz, a vízbe futnak, kezükkel és biztató szavukkal segítségükre sietnek, s megmentik őket." 

 ( Plutarkhosz, Szókratész daimónja, 102 )

"3. Polgárai ők a mennyei boldog Jeruzsálemnek, ami odafönti édes anyánknak, "kik szolgálattételre küldettek azok kedvéért, akik az üdvösség örökségét elnyerik" s azon célból, hogy őket ellenségeiktől megszabadítsák és minden utaikon őrizzék, erősítsék, megintsék és a te fiaidnak imádságait a te dicsőséges fönséged színe előtt fölajánlják. 

4. Mert szeretik polgártársaikat, akik által remélik, hogy a pártütés folytán soraikban támadt hézagok eltűnnek, és ezrét nagy gonddal és őrködő igyekezettel vannak mellettünk. Segélyünkre jönnek minden órában, gondoskodnak szükségleteinkről és szorgosan forgolódnak közötted és közöttem, Uram, feljuttatván hozzád nyögésünket és sóhajainkat, hogy a te jóságod könyörülő kegyességét számunkra könnyebben kieszközöljék, és a te kegyelmednek óhajtva vágyott áldását hozzánk elhozzák." 

 ( Szent Ágoston, A lélek Istennel való magányos beszélgetéseinek könyve, Az emberek őrizetére rendelt angyalokról, XXVII, 3-4, 65 )


 https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-x-vertanu.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/a-belso-lenyeget-vettem-at-viii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-xi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/06/a-megvaltas-uj-kezdet-vi-mezo-legy-aki.html


"... élni csodát, élni tovább." ~ "Talán akad még egy hely a világon, ahol feláldozhatod magad, s megszabadulhatsz a rabságtól." ( Hölderlin, Hüperion, 222 ) / 9. boldogság / "Mivel állhatok az Úr elé?"

 

"Ma délelőtt a lég üvegszerű.
Üvegfalon s új üvegfalon át
ámulva lépdelek,
hogy – este bár szívem majd szétrepedt –
ládd
mily egyszerű
élni csodát,
élni tovább."
 
( Illyés Gyula, Kisértet )
 
https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/neoplatonizmus-ujratoltve-de.html
https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/csak-teljes-halal-altal.html 
https://boatswain2.blogspot.com/2024/07/bogaras-ugron-vasat-keres-iii-mert-nem.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/blog-post.html
 
"Én megdicsőítettelek a földön: a feladatot, amelynek az elvégzését rám bíztad, elvégeztem." ( Jn 17,4 ) ἐγώ σε ἐδόξασα ἐπὶ τῆς γῆς, τὸ ἔργον τελειώσας ὃ δέδωκάς μοι ἵνα ποιήσω ·

"Én megdicsőítettelek a földön: a feladatot, amelynek az elvégzését rám bíztad, elvégeztem." ( Jn 17,4 ) ἐγώ σε ἐδόξασα ἐπὶ τῆς γῆς, τὸ ἔργον τελειώσας ὃ δέδωκάς μοι ἵνα ποιήσω ·


 
 

"Numquid et tu..." / Neked tiltott gyümölcs? ~ "A dolog addig fog tartani, amíg tart... De végre is mit akarsz?" II. / „Az oltárt gyakran azért építjük fel egy helyre, hogy a tűz máshol gyúlhasson ki.” ( C. S. Lewis )

 

"Pénzen császárfőt, midőn már kopottan
fintorodik,
s kőarcot, mit porlasztó Nap s zúzó Fagy
cizellál, finomit:
láttam máson is a Perc meg a Korszak
kemény fog- s kéznyomait.
S dalokból is! – mennyi szépség, erősség
tűnik elő
(s igazság így!) – ha hozzányúl az ember
után még az idő;
úgy vers a vers, ha már neve-nincs száll föl
s hull, mint közkincs eső.
Eltünt a bölény, de az ősi barlang
falán a kép
kiált, idáig, tollamig, te is csapd
át a halál szivét!
Küzd a vár és küzd az oltár, amig csak
egy szép romkövük ép.
Beszélj öreg arc tükrömben. Csatázz csak
hűre kopott,
fogdosott, mocskolt szív, tán fölemel még,
ki eldobott;
bámul a földnép s bán – hogy összetörték –
aranyon Arcot (és Nyomot)." 
 
( Illyés Gyula, Fémjelző idő, Arc és nyom ) 
 
 
„Az oltárt gyakran azért építjük fel egy helyre, hogy a tűz máshol gyúlhasson ki.” ( C. S. Lewis )

 
 

"Keresztényként gyakran érzünk kísértést arra, hogy felesleges engedményeket tegyünk azoknak, akik – velünk ellentétben – nem hisznek Istenben. 

Túl sokszor meghátrálunk. 

Most persze nem arra gondolok, hogy kellemetlenséget kell okoznunk azáltal, hogy nem a megfelelő pillanatban teszünk bizonyságot, de vannak helyzetek, amikor igenis ki kell mutatnunk azt, hogy nem értünk egyet. 

Meg kell mutatnunk keresztény lelkületünket, ha hűek akarunk maradni Jézus Krisztushoz. 

Nem maradhatunk némák, nem adhatunk fel mindent. 

Van egy Aslan nevű szereplő az egyik gyerekmesémben, aki ezt mondja: „Senkinek nem mondok el más történetet, csak a sajátját.” 

Nem tudok arról beszélni, hogy Isten miként bánik másokkal: én csak azt tudom, hogy velem személyesen hogyan cselekedett. 

Persze imádkozhatunk a lelki ébredésért, sőt különböző módokon tehetünk is valamit érte. De ne feledjük, hogy sem Pál, sem Apollós nem adhat lelki növekedést! Ahogy Charles Williams mondta egyszer: „Az oltárt gyakran azért építjük fel egy helyre, hogy a tűz máshol gyúlhasson ki.” ( C. S. Lewis )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/az-oltart-gyakran-azert-epitjuk-fel-egy.html

 https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/i-holderlin-6-jo-nap-ez-halalra.html

https://boatswain2.blogspot.com/2025/01/numquid-et-tu-neked-tiltott-gyumolcs_2.html

 

"Numquid et tu..." / Neked tiltott gyümölcs? ~ "A dolog addig fog tartani, amíg tart... De végre is mit akarsz?" I. / "Míg néma leszek, szörnyű évek: addig a hangotok!"

 

"Fogcsikorgással szolga-ének
köröttem és korbácsütések
rám is, hogy: „Te is!” Hallgatok.
Míg néma leszek, szörnyű évek:
addig a hangotok!" 
 
( Illyés Gyula, Magas zengésként ) 
 
 
 
"A dolog addig fog tartani, amíg tart... De végre is mit akarsz? Azért vagyunk itt, hogy tanítsuk az igazságot, nem szabad szégyellenünk." ( Georges Bernanos: Egy falusi plébános naplója )  

De végre is mit akarsz?
 
https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/istengyermekek-ib-tortet-kincses-var.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii13-ilyeneket-csinalsz-es-en.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/azert-vagyunk-itt-hogy-tanitsuk-az.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/de-mindig-lehetsz-legjobb-szilva.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/to-baer-witness-to-truth-iv1-33-apa.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/nem-tudom-mifele-homalyos-istenseget.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/o-crux-benedicta-winnerek-utja-ii_23.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/a-rossz-lovesnek-is-megvan-az-ertelme.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/itt-csak-szakadatlan-romantika-van.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/tuo-tibi-judicio-est-utendum-x-numquid.html
https://boatswain69.blogspot.com/2021/04/abyss-i-felj-tolem-mergezo.html
https://boatswain69.blogspot.com/2024/06/neha-zsenialisak-vagyunk-azt-hiszem-jo.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/exorcizmus.html 
https://boatswain2.blogspot.com/2025/01/numquid-et-tu-neked-tiltott-gyumolcs.html
https://boatswain2.blogspot.com/2025/01/numquid-et-tu-neked-tiltott-gyumolcs_2.html

"...ha győzni akarsz."

 

"Bújj át én ellenségeimbe!
Semmisítsd meg benne Magadat,
Törj át szivemből mind e szörnyű szivbe!
ha győzni akarsz: igazat
kiáltó Isten, Istenem!
Békét nekem!" 
 
( Illyés Gyula, Hittérítő buzgalomban ) 
 



2025/01/01

"Könnyítsetek a Föld terhén egyenként, lényetek szerint, lényegetek egy-egy részét bocsássátok a Földre mind, és azzal öltsetek földi testet az emberek között."


"Valami jótét tenyér mégis
munkál e gomolygó ködökben.
Egybe gyúrna valamit ujra,
úgy, ahogy együtt tán sosem volt.
 
Hű tenyér dolgozik ködökben,
puhábban, mint a szívben, agyban
az elvágyódás – hova is?
Honvágy nem földrajzi hazába. 
 
Ahogy az ifjú szerelem,
midőn még csak keresi tárgyát,
csak gyúrja, nem másképp, ahogy
szobrász-főben tervét az ihlet. 
 
Kilencszázhetvenhét legelső
napján, hogy hó alatt lapály s hegy,
vár tollvonást fehér lap úgy, mint
hóekéktől utat az ország. 
 
Gyengébben, mint gyerek-marok, ha
hóból rak embert; finomabban,
mint fájó hason orvos-ujjbegy:
biztat az a ködbeli nagy kéz. 
 
Dolgozik itt s oly messzenyulva,
hova repülő-út is több nap:
tapint túl minden út-határon,
időt dagaszt nagy anyakéz.
 
Láttam menekülők vonatját,
utca-sort futni éji méccsel.
Láttam vagon-várost, maláji
dzsunkák gyanánt ringva a létben.
 
Száz útját a szétszóratásnak. 
 
Deportáltak és hadifoglyok
lassú menetét messzi dombra
giliszta-rángással – hova? 
Tudd te a választ: földbe? tűzbe?
 
Munkál mégis az a szivósan
összedolgozó két tenyér.
Épít már a simogatás is? 
Ennyi menedék-vágy is ország?
 
Aranylik a köd, megvilágol.
Gyúródik bele lám Nap is, mint
tojássárgája kalácstésztába.
Más lesz a jövő, mint a mult. 
 
Nem igaz, hogy erőtlen elhal
költő-nyelvről is az ige.
 
Láttam meghajszoltak szemében 
kérdésként: villanhat-e kínjuk? 
Puskatusos nép-cserélőket.
Rács mögül jajt is csak jelelve.
 
Forog a köd, alakul mégis.
Összeáll, ami összeillik 
több napnyi légút-távolából
a hontalanok birodalma. 
 
Kigomolyog a szentek és
költők várta és védte ország.
Ady s a Boldogasszony arca
villog a pára-lobogókon."
 
( Illyés Gyula, Kéz a ködben )
 
 
"Amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük."
 
( Gal,4,4 )
 
 https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/vii4-hivja-az-eget-odafent-es-foldet.html 
https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/ne-vigy-minket-kisertesbe.html
 
"Szeretem a ködöt, amely eltakar, és egyedül lehetek benne.
Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, amelynek lakója a magány, királya pedig az álom.
Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak.
Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz.
Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük."

 
( Fekete István )
 
https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/iii-zona-iii-vi-logosz-akinek-muve.html
 
"Meneküljünk innét, barátaim, a mi édes hazánkba!" 
 
(  Plotinosz, I. Enn. 6. könyv, 8. )
 
https://boatswain2.blogspot.com/2024/04/kozeledtem-latni-akartam-az-egieket.html
https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-7-nezd-utazasod-osvenye.html
https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-12-bezzeg-szep-fenyes.html
 
https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/neoplatonizmus-ujratoltve-de.html 
 
 
"Munkál mégis az a szivósan
összedolgozó két tenyér.
Épít már a simogatás is? 
Ennyi menedék-vágy is ország?"