.jpg)
"Valami jótét tenyér mégis
munkál e gomolygó ködökben.
Egybe gyúrna valamit ujra,
úgy, ahogy együtt tán sosem volt.
Hű tenyér dolgozik ködökben,
puhábban, mint a szívben, agyban
az elvágyódás – hova is?
Honvágy nem földrajzi hazába.
Ahogy az ifjú szerelem,
midőn még csak keresi tárgyát,
csak gyúrja, nem másképp, ahogy
szobrász-főben tervét az ihlet.
Kilencszázhetvenhét legelső
napján, hogy hó alatt lapály s hegy,
vár tollvonást fehér lap úgy, mint
hóekéktől utat az ország.
Gyengébben, mint gyerek-marok, ha
hóból rak embert; finomabban,
mint fájó hason orvos-ujjbegy:
biztat az a ködbeli nagy kéz.
Dolgozik itt s oly messzenyulva,
hova repülő-út is több nap:
tapint túl minden út-határon,
időt dagaszt nagy anyakéz.
Láttam menekülők vonatját,
utca-sort futni éji méccsel.
Láttam vagon-várost, maláji
dzsunkák gyanánt ringva a létben.
Száz útját a szétszóratásnak.
Deportáltak és hadifoglyok
lassú menetét messzi dombra
giliszta-rángással – hova?
Tudd te a választ: földbe? tűzbe?
Munkál mégis az a szivósan
összedolgozó két tenyér.
Épít már a simogatás is?
Ennyi menedék-vágy is ország?
Aranylik a köd, megvilágol.
Gyúródik bele lám Nap is, mint
tojássárgája kalácstésztába.
Más lesz a jövő, mint a mult.
Nem igaz, hogy erőtlen elhal
költő-nyelvről is az ige.
Láttam meghajszoltak szemében
kérdésként: villanhat-e kínjuk?
Puskatusos nép-cserélőket.
Rács mögül jajt is csak jelelve.
Forog a köd, alakul mégis.
Összeáll, ami összeillik
több napnyi légút-távolából
a hontalanok birodalma.
Kigomolyog a szentek és
költők várta és védte ország.
Ady s a Boldogasszony arca
villog a pára-lobogókon."
( Illyés Gyula, Kéz a ködben )
"Amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük."
( Gal,4,4 )
https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/vii4-hivja-az-eget-odafent-es-foldet.html
https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/ne-vigy-minket-kisertesbe.html
"Szeretem a ködöt, amely eltakar, és egyedül lehetek benne.
Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, amelynek lakója a magány, királya pedig az álom.
Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak.
Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz.
Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük."
( Fekete István )
Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, amelynek lakója a magány, királya pedig az álom.
Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak.
Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz.
Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük."
( Fekete István )
https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/iii-zona-iii-vi-logosz-akinek-muve.html
"Meneküljünk innét, barátaim, a mi édes hazánkba!"
( Plotinosz, I. Enn. 6. könyv, 8. )
https://boatswain2.blogspot.com/2024/04/kozeledtem-latni-akartam-az-egieket.html
https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-7-nezd-utazasod-osvenye.html
https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-12-bezzeg-szep-fenyes.html
https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/neoplatonizmus-ujratoltve-de.html
 |
"Munkál mégis az a szivósan
összedolgozó két tenyér.
Épít már a simogatás is? Ennyi menedék-vágy is ország?" |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése