Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. 6./2. ~ Árral szemben ( ἀντά αγµα )

 

ἀντά αγµα

A szép, szelíd beszéd sok barátot szerez, a jóakaró nyelvnek szépen felelgetnek. Sokan legyenek, akik békén élnek veled, de ezer közül csak egy adjon tanácsokat. Ha barátot szerzel, tedd előbb próbára, ne légy bizalmasa túlságosan gyorsan. Mert akad barát, aki elfordul a széllel, és ha bajba kerülsz, nem tart ki melletted. Van olyan barát, aki ellenséggé válik, s kettőtök vitáját rögtön dobra veri. Van, aki asztalodnál ülve jó barátod, de balsorsod napján sehol sem találod. Amíg szerencséd van, sorstársának tekint, s házad népe előtt megjátssza az urat. Ellenséged lesz, ha sorsod rosszra fordul, és (hogyha keresed), elbújik előled. Ellenségeidtől tartsd magadat távol, és barátaiddal szemben légy óvatos. A hűséges barát erős támaszod, vagyont talál, aki ilyen barátra szert tesz. A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben fölérne. Mint az élet balzsama, olyan a jó barát; akik az Urat félik, találhatnak ilyet. Aki az Urat féli, abból jó barát lesz, mert amilyen ő maga, olyan a barátja is.

A barátságot és a

bajtársiasságot: 

bizonyosan istenek 

küldték a földre 

le: nincs semmi sem 

mi itt vele értékben 

felérne.

φί ου πιστοῦ οὐκ ἔστιν ἀντά αγµα, καὶ οὐκ ἔστιν σταθµὸς τῆς κα ονῆς αὐτοῦ. 

Óv és gyógyít az élet 

balzsama - kinek 

nincs barátja e földi 

siralomvölgyben

- nincs bánatban osztója 

 örömében szorzója 

sem.

φί ος πιστὸς φάρµακον ζωῆς, καὶ οἱ φοβούµενοι κύριον εὑρήσουσιν αὐτόν.

Szemben a világgal 

marad egyszál 

maga - ἀντά αγµα

árral szemben.

Λάρυγξ γλυκὺς πληθυνεῖ φί ους αὐτοῦ, καὶ γλῶσσα εὔ αλος πληθυνεῖ εὐπροσήγορα. οἱ εἰρηνεύοντές σοι ἔστωσαν πο οί, οἱ δὲ σύµβουλοί σου εἷς ἀπὸ χιλίων. εἰ κτᾶσαι φί ον, ἐν πειρασµῷ κτῆσαι αὐτὸν καὶ µὴ ταχὺ ἐµπιστεύσῃς αὐτῷ. 8ἔστιν γὰρ φί ος ἐν καιρῷ αὐτοῦ καὶ οὐ µὴ παραµείνῃ ἐν ἡµέρᾳ θλίψεώς σου. καὶ ἔστιν φί ος µετατιθέµενος εἰς ἔχθραν καὶ µάχην ὀνειδισµοῦ σου ἀποκαλύψει. καὶ ἔστιν φί ος κοινωνὸς τραπεζῶν καὶ οὐ µὴ παραµείνῃ ἐν ἡµέρᾳ θλίψεώς σου· καὶ ἐν τοῖς ἀγαθοῖς σου ἔσται ὡς σὺ καὶ ἐπὶ τοὺς οἰκέτας σου παρρησιάσεται· ἐὰν ταπεινωθῇς, ἔσται κατὰ σοῦ καὶ ἀπὸ τοῦ προσώπου σου κρυβήσεται. ἀπὸ τῶν ἐχθρῶν σου διαχωρίσθητι καὶ ἀπὸ τῶν φί ων σου πρόσεχε. φί ος πιστὸς σκέπη κραταιά, ὁ δὲ εὑρὼν αὐτὸν εὗρεν θησαυρόν. φί ου πιστοῦ οὐκ ἔστιν ἀντά αγµα, καὶ οὐκ ἔστιν σταθµὸς τῆς κα ονῆς αὐτοῦ. φί ος πιστὸς φάρµακον ζωῆς, καὶ οἱ φοβούµενοι κύριον εὑρήσουσιν αὐτόν. ὁ φοβούµενος κύριον εὐθυνεῖ φιλίαν αὐτοῦ, ὅτι κατ’ αὐτὸν οὕτως καὶ ὁ πλησίον αὐτοῦ. 

Ifjak Kalauza 1./13./1. ~ a négy nagy: halál

 

Tizen harmadik Rész

Hogy mitsoda nagy roszak következnek az

ifiuságnak rosz életéböl

A többi közöt aleg nagyobik rosz az, a melyröl ide fellyeb szollottunk, a mely nem más hanem az üdveségnek el vesztése, és a kárhozat amelyben esnek sokan az ifiuságnak vétkiért,. abizonyos, hogy az akori tett vétkek, sokaknak, eredendö okai lesznek örökös nyomoruságoknak., de még azon kivül, vannák még sokak mások is. a melyek egy eredetböl jönek, a melyeket jó hogy meg tudgyad kedves fiam, ugy hogy azokot meg üsmervén, inkáb irtozál az óktól, mely azokot szerzi

I Articulus.

Az elsö roszrol., mely a halál., a melyet az

ifiusagnak vétkei okozák idö elöt sokaknak

Leg elsöben is az elöre valo halalt teszem fel., a melyben esnek sok számu ifiak vétkeknek büntetésiért.

Ezel nem azt akarom mondani hogy mind azok a kik szép virágzo idejekben halnak meg, avétkeknek büntetésiért halnának meg, sem azt. hogy mind azok kik a vétket követik ifiuságokban., hogy elöre valo halálal. büntetödnek meg.

I.

A halál mint jutalom!

Azt jól tudom, hogy ajók némelykor ifiuságokban meg halnak, és hogy az a halál. az ö jó [82] erkölcsökért valo jutalom. és az Isten hozájok valo szeretetinek jele. valamint az irás mondgya a bölcseség könyvében. Ha az igaz elöre valo halálal meg hal. abban meg talállya nyugodalmát és üdveségit. az ö jó erkölcse kedvesé tette ötet Isten elöt, és szeretetit is meg nyerte néki. és azt kegyelmit hogy ki vétesék evilágbol ahol a bünösök közöt élt. az Isten idején magához vette, ne hogy a meg romlás az elméjiben szivárkozván. az ö lelkét meg ne tsallyák evilági hejában valoságok. és gyönyörüségek., melyek az embereket meg tsallyák. és szeretetik vélek, az olyan dolgokot, a melyek leg inkáb ellenkeznek üdveségekel.

Kisgyerekkoromban a 

nagyapám háza 

mellett egy lány lakott: egy

tiszta és okos 

lélek - kerékpáros 

kiránuláson egy autó 

elütötte őket

Placens Deo factus est dilectus et vivens inter peccatores translatus est.

...meghaltak - a nagyanyám 

szerint: jó volt 

- ezért magával vitte 

Isten. Magához

ragadta, hogy álnokság 

többé ne árthasson az

 értelmének

Raptus est, ne malitia mutaret intellectum eius, aut ne fictio deciperet animam illius.

εὐάρεστος θεῷ γενόµενος ἠγαπήθη καὶ ζῶν µεταξὺ ἁµαρτωλῶν µετετέθη· ἡρπάγη, µὴ κακία ἀ άξῃ σύνεσιν αὐτοῦ ἢ δόλος ἀπατήσῃ ψυχὴν αὐτοῦ· 

(...)

ἀρεστὴ γὰρ ἦν κυρίῳ ἡ ψυχὴ αὐτοῦ, διὰ τοῦτο ἔσπευσεν ἐκ µέσου πονηρίας· οἱ δὲ λαοὶ ἰδόντες καὶ µὴ νοήσαντες µηδὲ θέντες ἐπὶ διανοίᾳ τὸ τοιοῦτο,

https://boatswain2.blogspot.com/2026/04/410-11-jo-volt-ezert-magaval-vitte-az.html

II. 

Az élet mint büntetés!

Tudom azt is hogy vannak olyan bünösök kik sokáig élnek, és akik meg öregesznek az ifiuságokban vet rosz erkölcsökben. hasonlok ahoz. akit daniel eszerént nevezi. Inveterate dierum malorum ( Dániel 13:52 ) olyan bünösök, akiknek öregségek. tsak a rosz napokbol áll. a kinek hoszu életét, a mint abölcs mondgya, kárhoztatni fogja az igaznak idején valo halála. a ki ifiuságában holt meg, mert ez oly kévés ideig valo életével meg nyerte amenyet, és a bünösnek hoszu élete nem egyébre szolgált, hanem hogy vétkit szaporittsa. és nevellye kárhozattyát.

"SZÓKRATÉSZ

Ellenkezőleg kell azonban eljárnunk, ha ellenségünknek vagy másvalakinek kárt akarunk okozni. Csak attól óvakodjunk, hogy az ne okozzon nekünk; egyébként, ha ellenségünk másvalaki ellen követ el jogtalanságot, minden módon, szóval, tettel azon kell lennünk, hogy ne bűnhődjék, s meg ne jelenjen a bíró előtt. Ha pedig mégis megjelenne, azon kell ügyeskednünk, hogy fölmentsék és ne bűnhődjék. Ha sok a rablott aranya, vissza ne adja, hanem hadd pazarolja el magára és övéire jogtalanul és istentelenül; ha halálos vétket követett el, hadd kerülje el a halált, ha lehet, örökre; legyen mint gonosz ember halhatatlan, vagy legalább hurcolja jó hosszan életét.

( Teljes morális megsemmisítés... )

Íme, Pólosz, mire látom én hasznosnak a szónoklást. Aki nem akar elkövetni jogtalanságot, annak nemigen van rá szüksége. Az előbb mondottak után egyáltalán alig van rá szükség.

KALLIKÉSZ

Mondd csak, Khairephón, komolyan beszél Szókratész vagy csak tréfálkozik?

KHAIREPHÓN

Úgy látom, meggyőződésből beszél; de legjobb lesz, ha megkérdezed őt magát.

KALLIKLÉSZ

Az egekre is! Nagyon szívesen. Mondd csak, Szókratész, tréfára vegyük vagy komolyan értsük-e szavaidat? Mert ha komolyan kell értenünk, s az igazat mondod, akkor mi, emberek, felfordult világban élünk, s mindenben az ellenkezőjét tesszük annak, amit kell. ( Μά τους θεούς, άλλ' επιθυμώ νά τον ερωτήσω. Πές μου, Σωκράτη, ποιον άπό τά δύο νά δποθέσωμεν, δτι σπουδαιολογεΐς ή δτι αστειεύεσαι ; Διότι άν μέν σπουδαιολογς, καί àt συμβαίνη αυτά που λέγεις νά είναι άληθη, άλλο τι συμβαίνει ή ό βίος ημών τών ανθρώπων Ιχει άνατραπή καί πράττομεν, ώς φαίνεται, λως τά εναντία' άπό δσα πρέπει )" ( Platón, Gorgiász, 480a - 556c , 554-556 )

https://boatswain69.blogspot.com/2023/09/iii-az-igazsagtalansag-nyavajaja.html

III.

Halál mint büntetés!

De azt is el mondhatom valoságal, hogy sok ifiak halnak meg rosz életeknek büntetésiért. és agyakorta meg történik hogy az ifiuságnak vétkei az idején valo halálnak ókai. erröl az irás igen sok példát ád elé. és a minden napi proba ezt meg mutattya nyilvánságosan

Jób azt mondgya agonosz felöl, hogy el vész, minek elötte az ö napjainak száma bé tellyesednék. és ollyan lesz. a meg sértet szöllö gerezd. az elsö virágjában. és mint a virágját el hányo olaj fa.

A bűnös minden nap kínokban gyötrődik, a rövid időben, mely a zsarnoknak jut. Ijesztő hangokat hallanak fülei, pusztulás támadhat rá még békében is. Sötétségből nem mer fénybe menekülni, hisz ki van szemelve, kard fogja megölni. Sorsa, hogy keselyűk falják fel a testét, jól tudja, hogy pusztulás fenyegeti. A sötétség napja félelmet kelt benne,és erőt vesz rajta nyomorúság, ínség. Megragadják, mint egy harcratermett király, merthogy Isten ellen emelte a kezét, s szembe mert szegülni a Mindenhatóval. Kemény nyakkal rohant harcolni ellene és pajzsának szilárd domborulatával. Csupa zsír borítja egész ábrázatát, hájas kövérség tölti ki ágyékát. Romba dőlt városok lettek lakásává, lakhatatlan házakban talált menedéket. Amit épített magának, az mind összedőlt. Nem lesz soká gazdag, vagyona ingatag, és nem vet többé árnyékot a földre. Az égető hőség leperzseli sarját, és a viharos szél letépi virágát. Ne reméljen sokat magas növésétől, minden szerzeménye csak megcsalja. Már időnap előtt elszárad indája,és az ágai többé nem zöldülnek ki. Mint tőke, ledobja a savanyú fürtöt,eldobja virágát, akár az olajfa. Terméketlen marad gonoszoknak törzse,a jogtalanság sátrát megemészti a tűz. Azok, akik nyomorúságot fogannak, csupa bajt szülnek, és csak hazugság születik ölükből.

Salamon azt mongya, hogy a gonosznak esztendeji meg röviditetnek. és agonosz olyan lészen. mint a szélvész. a mely hamar el mulik

A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz. A gonoszt utoléri, amitől retteg, amit az igazak kívánnak, az osztályrészük lesz. Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre biztos lábon áll az igaz. Mint az ecet a fognak, és a füst a szemnek, olyan a lusta azoknak, akik küldik. Az Úr félelme nyújtja az életet, a gonosz évei megrövidülnek.  

Meg másut arra int hogy a vétekre ne ad magadot ne hogy az idöd elöt legyen halálod. az az. hogy hamaréb. mint sem természet szerent kellene lenni. azt is ohajttya igasságos neheztelésböl, hogy a gonosznak soha semmi jovai ne legyenek, hogy az ö napjai rövidek legyenek: és hogy mind azok akik nem tisztelik az Istennek felséges voltát. a ki mindent lát. és akik nem félik ötet meg bántani, tsak addig tarttsanak mint az árnyék, a mely el vész egy szem pillantás alat. A szent irásnak ezek a szavai világosak. és ezeknek bé tellyesedések még nyilvánságosabak

Ne légy szerfölött gonosz, és ne légy esztelen! Mire való volna időnap előtt meghalni? 

 

Ha el akar veszteni 
gonosszá tesz vagy 
elveszi eszed..., halál 
mindkettőnek vége 
-  (így) 
végül is 'egyremegy'.

 

https://boatswain2.blogspot.com/2026/06/714-halal-mindkettonek-vege.html 

De ha szinte más bizonyságunk nem volna is erröl az igazságrol, a példák a melyeket látunk minden nap, láthato képen meg mutattyák, menyi ifiakot látunk meg halni. vagy abetegségben, vagy aveszekedés miat, vagy a hadakban, vagy a vizben, vagy egyeb veszedelmes, és véletlen szerentsétlenségekben.mind az illyen halálok az Isten haragjának erejétöl vannak, az olyan ifiak ellen, akik meg vetik az ö kegyelmét., és akik nem akarják ötet olyan idöben szolgálni, a melyben arra leg kötelesebbek. oh fiam tarts attol hogy az illyen büntetés reád ne essék.

"Más a divat mostanában, Lydus!" / Ifjak Kalauza 1./10. ~ kőbe vésettek lesznek - állnak is határkőként: rendületlen.

 

Tizedik Rész

Hogy azok akik a rosz erkölcsre adták volt

magokot ifiukorokban, abol nehezen térnek

ki, és ugy történhetik hogy talám soha sem,

és el vesztik magokot.

Oh ! fiam, hogy nintsen olyan foganatos pennám a melyel, a szivedben irhatnám sokal erösebben. mint sem arézre, vagy a márvány köre. ezt a nagy igazságot, hogy veled meg értethetném tellyeségel. mitsoda nagy, és irtoztato akadályt találnak az ifiusági rosz életnek el hagyásában

Vannak bizonyos szavak 

Στηλογραφία 

Lélek által mondattak

élő márvány 

kőbe vésettek lesznek

- állnak is határkőként: 

rendületlen.

"Léteznek bizonyos lelkes sztélére vésett betűk, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével, és nem kőtáblára, (...) Ezek a betűk a finom és az író irányában engedelmes szívbe íródnak, mégis azért hústesti szívbe." 

Ez az akadály olyan nagy, hogy azt elégségesen ki nem lehet mondani, és másként is olyan közönséges. hogy arol valojában nem lehet gondolkodni nagy keserüség nélkül, látván anyi sok számu keresztyéneket, és föképen ifiakot, kik suhajtoznak, arosz szokásnak rabságában. a mely rosz szokást az ifiuságban vévén bé. az idövel nevekedik, és a veszedelemre viszi öket.: vagy ha ugy történik. hogy azt el hagyák, azt igen nagy nehezen., és hihetetlen viaskodásal, és az Isten kegyelmének nyilván valo tsuda tételiböl., oh' kedves fiam., igyekezél. el kerülni azt az irtoztato veszedelmet, légy azon hogy azt meg elözed, vagy azt el hagyad mentöl hamaréb., hogy ha arra adtad magadot

Ez a nagy akadály három dologtol jö.

Az elsö, a rosz szokásnak erejétöl, és el hihetetlen hatalmátol. a mely egyszer gyükeret vetvén a lélekben, onnét azt. igen sok bajal lehet ki tépni, A szokások abban mind meg egyeznek. , hogy sokáig tartanak, és nehezen vesznek el., de atöbbi közöt arószak azok, a melyek leg inkáb ragadnak hozánk. és melyeket leg nehezeb meg változtatni, mert sokal nehezeb. a meg romlot természetnek a jóra forditani magát, mint sem roszat tselekedni. ezért is mondgya az [57] irás. hogy a gonoszok nehezen térnek meg. ettöl vagyon. hogy az esztelenek számok. véghetetlen az az. abünösöknek számok.

I.

"Szemem megkeresi a hűségeseket a földön, ők laknak majd velem."

Míg életerőben és

testben is erős 

a legfontosabb lenne 

annak a sürgős

kinyilvánítása: jó 

szokások - test fegyelme 

sürgős 

kialakítása: 

"Szoktasd idején magadat arra, hogy az jót szabadosan cselekedjed."  

De arosz szokások közöt. amelyeket. az ifiuságban vesznek bé, azok leg erösebbek, és leg nehezeb azokon eröt venni. mert az indulatok, eszközi lévén arosz erkölcsnek, ha abban az idöben ajó erkölcs azokot nem igazgattya, idövel nevekedni fognak, és nevekedvén. a rosz erkölcsöt meg szaporittyák. és minden nap ujjab eröt adnak néki,. amely erö végtire meg gyözhetetlenné tészi. ugyan ezért is az irás elönkben akarván tenni a meg romlot szokásnak erejét, a melyet az ifiuságban vesznek bé. olyat mond, amelyet az ifiaknak el nem kellene felejteniek, ossa ejus implebuntur vitiis adolescentiae ejus, et Cum eo in pulvere dormient., az ö tsontyai bé töltetnek ifiuságának hamiságival, és vele együt fognak aluni aporban az az, hogy az ifiuságnak rosz erkölcsi. és rosz hajlandosági oly erösen meg gyökereznek alélekben, hogy azokot meg érzi egész életeben, és tsak ahalálal végezödnek el. amint ezt minden nap láthatni.

Az oka ennek nyilvánsagos. arosz erkölcs, a mely egyszer meg gyözte alelket,, az indulatokot, meg erösitti, és meg szaporittya.: az indulatok pedig meg ronttyák az itéletet., és jonak tarttattyák véle azt a mi rosz. és rosznak ami jó; a meg romlot itélet, az akaratot meg ronttya. a mely vakul mégyen a vétekre, ebböl is következik az után minden rosz, a melyröl siránkozva [58] mondgya szent agoston, hogy a meg romlot akarat. kedveli, és gyönyörködik a roszban., a gyönyörűség szokásá lészen, és a szokás a melynek ellene nem állanak, szükségé válik. a midön pedig valamely lélek. erre az állapotra jutot. nem remélheti hogy eleget tegyen vétkeiért, mert a mint egy aucthor mondgya, ez a szükség a halálnak anya. meg ölvén penitentzia nélkül azt. a kiben találkozik.

A második oka. annak a nagy akadálynak. az Isten kegyelmének meg fogyatkozása; mert mint hogy az Isten meg szaporittya kegyelmit azokban. kik azokot alázatosan veszik., és azokot üdveségekre fordittyák, meg is engedi hogy el fogyon azokban, kik azokal viszá élnek. és meg vetik. hogy ha eszerént bánik minden emberekel; ugy tettzik hogy még inkáb igy banik rend szerént az ifiakal, valamint hogy ö örömest adgya nékik bövséges kegyelmit,. a midön ahoz méltatlanoká nem teszik magokot., a mint már ezt meg mondottuk ide felyeb. ugy azokot meg is vonnya töllök amidön azokal viszá élnek

II.

Úszva át a tengerben 

hullámok között 

- nem fárad el a karja: 

őrző daimónja 

támogatja segíti 

át a túlsó partra. 

 

- s érthető is 

egyébiránt, hogy miért 

segíti jobban 

azokat akik még nem 

vétették el az irányt. 

 

"Mint az atléta, aki bár öregkora miatt felhagyott az edzéssel, de a hírnév és a testedzés szeretetét nem hagyja abba, hanem élvezi, ha látja, amint mások  gyakorlatoznak, biztatja őket, s velük együtt fut; így azok is, akik már megvívták az élet harcait, s lelkük kiválósága révén daimónokká váltak, nem vetik meg teljesen az itteni eseményeket, kimondott szavakat, a törekvéseket, hanem jóindulatot tanúsítanak az azonos cél eléréséért törekvők iránt, velük együtt versengve buzdítják és ösztönzik őket az erény elérésére, ha látják, hogy már az óhajtott célhoz közel küzdenek, sőt már majdnem el is érték. De a daimón sem segít válogatás nélkül mindenkinek. Mint ahogy a tengerben úszók közül azokat, akik mélyen bent vannak, messze a szárazföldtől, partonállók csupán szótlanul nézik, azokért viszont akik közel jutottak a parthoz, a vízbe futnak, kezükkel és biztató szavukkal segítségükre sietnek, s megmentik őket."

[59] Az Isten a proféta által igy fenyegeti öket. El fogyatkoznak az ifiak a szomjuság miat. kik a Samaria büniért esküsznek az az, akik hisznek abálványokban., a melyeket Samaria városa imádgya. Ez a szomjuság. nem atesti szomjuságbol áll, hanem alelki szomjuságbol. ugy mint [60] az Isten kegyelminek valo szomjuságbol; a melyröl mindgyárt felyeb azt mondgya az irás. Éhséget botsátok a földre: nem akenyér éhségét: sem a viz szomjuságát, hanem az ur igéje hallásínak

A harmadik nagy akadály a melyet találnak az ifiuság vétkeiböl valo meg térésben., az ördögnek uralkodása. a mely mind nagyobodik, mind erösebedik. ahoz képest. a mint a vétkes szokások szaporodnak a lélekben, ezt az uralkodást rend szerént avétek okoza, a mely el vesztetvén a lélekel. az ö teremtöjének kegyelmit és gond viselésit, az ördög rabjává teszi, a ki is hová továb meg tarttya abban a nyomoru szolgálatban.

III.

Harmadik szabály - mindig 

tudnod kell ki a 

'fix pont' a 'végső Rejtély'

S te csak 'szem vagy' 

egy a kicsik közül egy 

- a tanítványok közül: 

aki felel 

 

- csak egy előadó: nem 

a király csak egy 

paradoxon: ki szolgál: 

magához emeli 

a király.

 

ki király akar 

lenni - mindhalálig lesz 

szolga - csicska lesz 

ha kegyosztók közé áll.

oh ! fiam. kitsoda mondhatnáki elegendö képen. a léleknek azt a keserves állapottyát. aki ebben a rabságban vagyon, az ö leg halálosab ellenséginek kegyetlensége alat. a ki minden gondolattyát. és gonoszságát, tsak arra fordittya. hogy vég képen el veszthese. minden olyan kisértetekre ingerli, a melyek avétekre vihesék, minden nap ujjab alkalmatoságokot ád eleiben. hogy magát el veszese, el fordittya az olyanoktol., a melyek a rosztol el térithetnék, vétekröl vétekre veti, egy rosz erkölcsböl. a másikában., mind addig valamég gonoszságinak mértékje. tetézve lévén, nékie el hagyasék. az Istennek haragjábol., hogy el vegye az érdeme szerént valo büntetést

E szerént bánik ez a kegyetlen ellenség azokal. akik hatalma alat vannak, és az, az Istennek. igasságos engedelmiböl vagyon. a ki is elhadgya azokot. a kik el távoznak szolgálattyátol. és szeretetétöl, és akik nem akarván ötet szolgálni. az ö parantsolatinak kedveségiben. az ö kegyelminek. és áldásinak böségiben. igaságal meg érdemlik hogy el hagyatasanak annak a kegyetlen urnak keziben. aki tsak azö veszedelmeket óhajttya, és aki addig meg nem szünik, valamég az örök kárhozatra nem veti öket. oh' fiam, mely boldogtalanok mind azok, akik abban a keserves rabságban estenek; de még boldogtalanabak azok, a kik abban lévén, nem ohajttyák meg szabadulásokot

 

 

"Más a divat mostanában, Lydus!" / Ifjak Kalauza 1./9. ~ Botránykőnek: jöttünk / Lelkifurdalásul Krisztustalanok számára.

 

Kilentzedik Rész.

A Szent irásbol valo nevezetes példák azokrol

kik jó erkölcsüek lévén ifiuságokban., olyanoká

is maradtanak egész éltekben, és fö képen

azokrol., kik a nagy alkalmatoságokban.

hivek maradtak.

A leg elsö példa amelyet elödben teszek. a Josef példája, akiis képe volt ajó erkölcsnek ifiuságában.

Tizen hat esztendös lévén. anyira utálta arosz erköltsöt., hogy az ö báttyainak rosz példája. soha meg nem ronthatá ártatlanságát., de söt még nem szenvedhetvén rosz tselekedeteket, tudtára adá azt az attyának Jákobnak. az ö nagy jó erkölcse. amelyért az Istennek kedviben volt; és a melyért az attya oly igen szerette. ugyan azért az ö battyai anyira meg utálák ötet, hogy tsak azt keresék hogy minden uton modon el veszthessék ötet, ugy történék hogy egyszer egyedül találván otet a mezön, esze beszéllének hogy meg ölyék ötet. de irtozván attol hogy kezeket vériben meg fessék., azt végezék el magok közöt, hogy egy mély veremben botsásák és ót hagyák meg halni, Ez a szegény gyermék. nem engesztelhetvén meg. se könyörgésivel. se köny hullatásival. báttyainak kegyetlenségit. kételen vala azt el szenvedni, az Istenben vetvén minden reménségit. aki soha el nem hagya azokot kik ötet szeretik. a mint hogy meg sem tsalatkozék, mivel az ö báttyai irtozásal kezdék tekinteni kegyetlen tselekedeteket., meg változtaták szándékjokot, ki vonák averemböl, és el adák a kereskedöknek, kik azon mentenek el, akik egyiptumban vivék ötet, és el adák egy oda valo urnak, Josef annál az urnál levén, követé jó erkölcsit, élvén nagy ártatlanságban., a melyért is az Isten áldását adá az ura házára. akiis látván az ö erdemes voltát, nagy kedvében vevé ötet.

Botránykőnek: jöttünk 

szörnyetegnek 

- mulatságul: világ 

csúfjára - vagy 

szelídségünkért (és

 mertékletességünkért)

ámulatára,

csodálkozására.

Lelkifurdalásul

Krisztustalanok 

számára.

Imé mi formában tölté el ez az ifiu. az elsö ifiuságat, ugy mint. husz, vagy huszon két esztendös koráig., tekinsd meg mi következik ebböl., és miképpen tölté el egész életét, a melyben három nagy alkalmatoságokot látok, és a melyek igen meg probálák jó erkölcsit,

Az elsö, a midön oly ifiu korában, olyan nagy kisértetnek álla ellene, a melynél nagyobat nem lehet szenvedni a tisztaság meg tartásáért., mivel az urának felesége, aházaság törö ocsmány vétkire sürgeté ötet, De az Isteni félelem, amelyben neveltetet volt. anyira meg utáltatta véle ezt avétket, hogy annak a szemérmetlennek. se unszolása, se eröszak tétele, meg nem tántorithaták tisztaságát., a mely tisztaság az óltatol fogvást. példája lett minden saeculumoknak.

Ebböl a kisértetböl még nagyobban esék ez a gonosz aszszony nem vihetvén végben rosz szándékját, bé vádolá ötet olyan vétekel. a melyel tsak maga volt vétkes, az ura hogy ezt a hamis vádolást meg hallá. azon igen meg boszonkodék, meg fogatá ötet. és a tömlötzben vetteté, ahol harmintz esztendös koráig marada, ez olyan kemény kisértet volt, a mely könyen meg gyözte volna a gyenge jó erkölcsöt. mivel olyan vétekröl vádoltatot, a melytöl irtozot, és azért ugy büntettetet, mint ha meg tselekedte volna De Josef keményen meg marada az elsö jo erkölcsiben., és mint hogy a békeséges türést meg tanulta volt. azért ezt is tsudálatos álhatatoságal szenvedé, vigasztalván magát a maga ártatlanságával, a melynek az Isten mind bizonysága. mind gond viselöje volt. az Isten pedig aki mindenkor véle volt. abban az állapottyában sem hagyá el, hanem a mint az irás mondgya. le szállot véle atömlötzben, hogy [52] meg segittse kegyelmével. és meg szabadittsa. valamint idövel meg is szabadittá tsudálatosan.

Ezen két probák után. következék még egy harmadik. a mely nagyob volt., apedig nem más. hanem az a nagy méltoság a melyre emelteték.; mert meg fejtvén a farao álmát, az Istentöl vet tudomány által, ez a király meg szabadita atömlöczböl. és az után maga után második személyé tevé az országban. az egész országnak tisztartojává tevé, egész hatalomal. és meg parantsolá az egész népinek. hogy ugy engedelmeskednék Josefnek valamint néki magának. Ebben a nagy méltoságban, a mely rend szerént meg vakittya az embereket, és a melyben a gyenge jó erköltsök tsak hamar el szélyednek, Josef álhatatosan meg marada a maga elsö jó erkölcsiben, és mindenkor azon marada a mint volt. Az Istenröl valo feledékenység, kevelység, fösvénység, boszu állás, a melyek szokták követni a nagy szerentséket; az ö elméjit soha el nem foglalhaták. Alkalmatosága lévén. hogy báttyain boszut állyon. akik egyiptumban mentenek volt buzáért, nem tsak boszut nem álla. de még nagy kegyes szeretettel fogadá öket, [53] ugy anyira hogy nem lehet ezt a szent historiát köny hullatás nélkül olvasni, olyan igasságal vitte végben hivatallyát, hogy soha senki ellene nem panaszolkodot, de söt még. az Égyiptum béliek ötet meg szabaditojoknak nevezték, eszerént marada meg végig ajó erkölcsben, és az Isteni félelemben., a nagy méltoság közöt. harmintz esztendös korátol fogvást, a mely idöben emelteték arra anagy tiszttségre. mind egesz száz tiz esztendös koráig. a melyben meg hala., óhfiam, gondolkodgyál jól erröl apéldárol. és tanuld meg ebböl, hogy mit nem tselekedhetik az ifiusagban bé vett allando jó erkölcs

Meg elégedhetném ezel a példával, hogy ha még egy más tsudálatost nem kellene elé hoznom. a mely meg mutassa ugyan azon igazságat., Az öreg Tobiásnak példáját akarom tehát elé hozni., a kiröl az irás tsudálatra valo dolgokot mond. hogy tselekedet ifiuságában. és azután valo életében.

[54] Tobias leg ifiab lévén a Nephtáli nemzettsége közöt, semmi ifiuhoz, vagy gyermekhez illendö tselekedeteket nem mutatot, és amidön mások áldozni mentenek az arany bornyunak, melyet Jéroboam az Izraelnek királya tsinálta vala, ö el nem ment atöbivel. hanem ö egyedül megyen vala Jérusálemben. az ur Templomában, ahol az Izraelnek Istenét imádgya vala., hüségel ajánlván nékie. mindennek sengéjit, és tizedgyit. ö ezeket mind meg tselekeszi vala [55] mondgya, az irás. és töb illyeneket az Isten törvénye szerént., még igen ifiu gyermek korában.

Oh' fiam mely szép élet egy ifiutol., aki semmi ifiat nem tselekeszik, az az. semmi ellenkezöt a jó erkölcsel: aki nem hagya magát vitetni arosz példák után, álhatatosan meg marad az Isten szolgálattyaban, a midön mások el hagyák oly nyomorultul, egy illyen jó erkölcsben eltöltöt ifiuságot. nem lehete. hogy aszentül valo élet ne követné, amint ezt. ezenel meg látod.

Tobiás az ember kort el érvén. az Assyriabéliek fogságban vivék atöb hazája béliekel. ninivé városában., a hol el nem hagyá ajó erkölcsnek uttyát a melyet meg tanulta vala ifiukorában

Mert elöször, mint hogy meg tanulta volt ifiuságaban ellene állani arosz példának, azért a rabságában sem követé a hazája bélieknek példájokot, akik szabadosan ettek, apogányok ételekböl: a melyet az Isten törvénye tiltotta

Másodszor, kedvében esvén az Assyriai királynak, és szabadságot nyervén hogy az országban szabadosan járhason mindenüt., meg látogattya vala mind azokot a kik rabságban valának, és üdveséges oktatásokot ád vala nékik, intvén arra öket. hogy hiven meg maradnának az Isten szolgálattyában

Harmadszor: a fogságban lévö Izraélitáknak nyomoruságok. meg szaporodván. ö minden nap el megyen vala öket látogatni, és vigasztalni., a mit nékik adhatot, azt közöttök el osztogatta, az éhezöket táplálta. a meziteleneket ruházta, és arra igen nagy gondgya volt hogy a holtakot el temese, noha ezen tselekedetiért az életét veszedelemre tette. de a mi még leg tsudálatosab, az, azö békeséges türése, a melyel szenvedé meg vakulásának keserves állapottyát., a mely vakságban ötven hat esztendös korában esék véletlen történetböl. ugy történék egyszer; hogy minek utánna sok holtakot temetet volna el, fáradton. a házahoz menvén. és a falhoz támaszkodván. el aluvék. és a feje felet valo fecske fészekböl agané a szemiben esvén. meg vakula, A bizonyos hogy ez igen nehéz keserüség, és kemény probája volt jó erkölcsének, de ö azt oly békeséges türésel szenvedé. hogy az irás azt a jobéhoz hasonlittya E kisértetet pedig [56] azért engedé meg rajta történni. hogy az utánna valoknak. az ö békeséges szenvedése például adatnék, mint a szent jóbéis. mert mivel hogy gyermekségitöl fogva félte az Istent. és az ö parancsolatit meg örizte, nem szomorkodék az Isten ellen. hogy a vakság tsapása történt volna rajta. hanem az Isteni félelemben. álhatatosan meg marada hálákot adván az Istennek életenek minden napjaiban, oh' mely tsudálatos az olyan jó erkölcs mely az ifiuságal nevekedik. négy esztendö mulva. Tobiás meg menekedék ettöl a keserüségtöl. négy esztendö mulva., és száz tiz esztendeig éle, az után meg hala békeségben, eszerént élnek. és halnak meg fiam mind azok, a kik az ifiuságat ajó erkölcsben töltötték el.

Elnem végezhetem ezt a részt amely már is elég hoszu. hogy még egy harmadik példát is ne hozak elé néked. az ó testámentumban lévö egy nagy martyrumrol., tudni illik Éléázárol, ez igen tiszteletes ember volt, nem tsak azö öregségiért. de még inkáb az ö nagy jó erkölcsiért. amelyben töltötte életét gyermekségitöl fogvást, a midön Antiochus király üldözé a sidokot, akarván vélek ellene mondatni vallásoknak, és az igaz Istennek. ez a szent ember is meg fogaték, hogy ötet is azokra kénszerittsék akinzásokal., a melyek soha meg nem tántorithaták. az ö hüségit, és mint hogy némellyek a jelen valok közül. arra inték hogy a kiralynak engedelmeskednék, leg aláb ha tsak külsö képen is: hogy hadd menthetné meg magát a kinoktol, az irás fel teszi, hogy meg tekinté az ö öregséginek méltoságát, a mely ajó erkölcsben öszült volna meg. nem tselekedvén mind addig semit is, olyat. a mi illetlen let volna Ábrahámnak egy valoságos fiához És a jó erkölcsü élethez. melyet elt gyermekségétöl fogvást Ezeket mind meg gondolván, felelé. tsudálatos bátorságal, hogy jóbban szereti meg halni. hogy sem oly vétkes tselekedetre hajolni., és példájával arra vinni nemzetét. hogy ellene mondgyon vallásának, és az igaz Istennek, ezen szavai után. még inkáb kezdék kinozni. és meg gyözhetetlen bekeséges türésel szenvedé a halált.

Oh' kedves fiam. tanuld meg ezen példákbol, hogy. mit tehet az ifiuságban bé vett jó erkölcs, és a melyet meg erösitette a sok számú jó tselekedet, igyekezél olyanná lenni, a mitsodás akarsz lenni egész életedben., szeresed a jó erkölcsöt ifiuságodban. és követni fog egész életedben.

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. II. ( πειρασµός ) / 2,6-11 ; 2,15-18 ~ Könyörületessége vár és az öröm karjai közt:

 

ἐµπεσούµεθα εἰς χεῖρας κυρίου 

( 2,6-11; 2,15-18 )

Bízzál az Istenben: gondodat viseli,járj egyenes úton és reménykedj benne.Akik Istent félitek, várjátok kegyelmét,ne hagyjátok el, nehogy elessetek.Akik Istent félitek, benne reméljetek,akkor nem marad el a jutalmatok.Akik Istent félitek, jókat reméljetek,szüntelen örömet és irgalmasságot.Nézzétek a letűnt nemzedékek sorát:melyik szégyenült meg, ha Istenben bízott?Az állhatatosak közül kit hagyott el?S kinek feje fölött nézett el, ha hívta?Mert jóságos az Isten és fölötte irgalmas,megbocsátja a bűnt és segít a balsorsban.

πίστευσον αὐτῷ, καὶ ἀντιλήµψεταί σου· εὔθυνον τὰς ὁδούς σου καὶ ἔ πισον ἐπ’ αὐτόν. Οἱ φοβούµενοι τὸν κύριον, ἀναµείνατε τὸ ἔ εος αὐτοῦ καὶ µὴ ἐκκλίνητε, ἵνα µὴ πέσητε. 8οἱ φοβούµενοι κύριον, πιστεύσατε αὐτῷ, καὶ οὐ µὴ πταίσῃ ὁ µισθὸς ὑµῶν. οἱ φοβούµενοι κύριον, ἐλπίσατε εἰς ἀγαθὰ καὶ εἰς εὐφροσύνην αἰῶνος καὶ ἔ εος. ἐµβλέψατε εἰς ἀρχαίας γενεὰς καὶ ἴδετε· τίς ἐνεπίστευσεν κυρίῳ καὶ κατῃσχύνθη; ἢ τίς ἐνέµεινεν τῷ φόβῳ αὐτοῦ καὶ ἐγκατελείφθη; ἢ τίς ἐπεκαλέσατο αὐτόν, καὶ ὑπερεῖδεν αὐτόν; διότι οἰκτίρµων καὶ ἐλεήµων ὁ κύριος καὶ ἀφίησιν ἁµαρτίας καὶ σῴζει ἐν καιρῷ θλίψεως. 

Akik az Urat félik, hallgatnak szavára, s az útjain járnak, akik őt szeretik. Akik félik az Urat, keresik a kedvét, és akik szeretik, törvényében élnek. Akik az Urat félik, kitárják szívüket,s rábízzák magukat igaz alázattal. Vessük magunkat Isten karjaiba, ne kerüljünk az emberek kezébe, mert amilyen nagy ő, éppoly nagy irgalma.

οἱ φοβούµενοι κύριον οὐκ ἀπειθήσουσιν ῥηµάτων αὐτοῦ, καὶ οἱ ἀγαπῶντες αὐτὸν συντηρήσουσιν τὰς ὁδοὺς αὐτοῦ. οἱ φοβούµενοι κύριον ζητήσουσιν εὐδοκίαν αὐτοῦ, καὶ οἱ ἀγαπῶντες αὐτὸν ἐµπλησθήσονται τοῦ νόµου. οἱ φοβούµενοι κύριον ἑτοιµάσουσιν καρδίας αὐτῶν καὶ ἐνώπιον αὐτοῦ ταπεινώσουσιν τὰς ψυχὰς αὐτῶν. ἐµπεσούµεθα εἰς χεῖρας κυρίου καὶ οὐκ εἰς χεῖρας ἀνθρώπων· ὡς γὰρ ἡ µεγαλωσύνη αὐτοῦ, οὕτως καὶ τὸ ἔ εος αὐτοῦ. 

Könyörületessége

vár és az öröm 

karjai közt: 

οἱ φοβούµενοι κύριον, ἐλπίσατε εἰς ἀγαθὰ καὶ εἰς εὐφροσύνην αἰῶνος καὶ ἔ εος.

- inkább még 

haragja is - az 

is jobb mint élet - ez az 

ítélet; jaj csak ne essek 

az emberek kezébe.

ἐµπεσούµεθα εἰς χεῖρας κυρίου καὶ οὐκ εἰς χεῖρας ἀνθρώπων· ὡς γὰρ ἡ µεγαλωσύνη αὐτοῦ, οὕτως καὶ τὸ ἔ εος αὐτοῦ. 

"Más a divat mostanában, Lydus!" 1./3. ~ "az Istennek élö és kedves ostyát ajánlanak"

 

Ahogy a nyíl a harcos kezéből,

úgy sorakoznak a gyermekek az ifjú évekből. 

ὡσεὶ βέλη ἐν χειρὶ δυνατοῦ, οὕτως οἱ υἱοὶ τῶν ἐκτετιναγμένων.  

 Boldog ember, aki velük tölti meg tegzét:

nem vall szégyent,

ha az ellenséggel vitába száll a kapunál.

 μακάριος ὃς πληρώσει τὴν ἐπιθυμίαν αὐτοῦ ἐξ αὐτῶν· οὐ καταισχυνθήσονται, ὅταν λαλῶσι τοῖς ἐχθροῖς αὐτῶν ἐν πύλαις.

"Az ifjúságnak ideje legkedvesebb Isten előtt, mert rend szerint szolván és a természetnek rendje szerint az az életnek az a legtisztáb része és amely nem romlot anyira meg a rossz szokásokkal abban az időben nem anyira ismerik a rosszat. Se annyi hatalmuk és alkalmatoságuk sincsen a roszra, a világi rossz szokások még az ő elméjüket anyira meg nem hatották, az ő szokásaik, és hajlandóságaik nincsenek anyira megromolva a gonoszok által, mind az idősebb korúaknak. De még a kegyelem melyet vettek a kereszttségben még új lévén, kedvesebbé teszi Isten előtt azt az időt, legaláb azokban kik lábok alá nem tapodják azt a kegyelmet, és akik el nem vesztik az ártatlanságnak azt a ruháját olyan életel amely tele legyen vétekkel.

A harmadik ok megmutatja, hogy az Isten különösen azt kívánja tőled, hogy ifjúságodban szolgájad Őt, ugyan az is az az idő, amelyben több alkalmatoságod lehet hogy meg mutassad hozzá való szeretetedet. Az az első kísértéseknek az ideje amelyben arra kezdenek sürgetni hogy mondj ellene annak a szeretetnek, és szolgálatnak, a melyekkel Neki tartozol. Sürgősen távolítsd el magad rossz hajlandóságaidtól, melyek akkor legsebesebbek: kísérteni fognak a veled egy korúak ingerelvén gyakran a roszra, vagy példájukkal vagy beszédükkel: kíserteni fognak az üdvösséged ellenére. Lesz aki mindent el követ akkor, hogy elvonhason az Isten szolgálatjától, és idején magáévá tehessen. Úgy annyira, hogy valójában az az idő az amelyet viaskodó és próba időnek nevezhetni, amelyben meg fogod mutatni, hogy álhatatos és valóságos szeretettel szereted az Istent, hogy ha bátorságal ellene állasz azoknak az elsö ostromoknak, igen kevés dolog vitéznek lenni a békeségben, bátornak mikor senki sem bánt, roszat nem cselekedni kisértés nélkül; de ellenállni a rosznak, és elkerülni a vétket a kísértésben és olyan korban, amelyben arra sürgetetnek, hogy az Isten szolgálatját elhagyák, a bizonyos jele a jó erkölcsnek, és bizonyitják hogy az Istent mindenek felett szeretik.

Ezek az okok fiam. meg ismertetik velünk hogy az Isten különösön szereti az ifiuságnak szolgálatját: és hogy ha ezt akarod a vétek elkerülésére, és az Isteni szolgálatra fordítod, annál Őneki kedvesebb áldozatot nem adhatsz, és amint egy tudós auctor mondja, azok akik ifjúságukban magukat meggyőzik, és akik bátran ellene állnak a kísértéseknek, hogy az Istennek adhassák magukat, azok ifjúságukból szüntelenvaló áldozatot tesznek, amelyben az Istennek élő és kedves ostyát ajánlanak, tiszta ostyát, mivel utálják a vétek rútságát, oh' fiam tarsd meg jól ezt az igazságot, és soha el ne felejtsed."

"Az első fok a lelket saját gyógyulása érdekében előbb beteggé teszi. Ez a betegség azonban nem halálos, inkább Isten dicsőségét szolgálja, mert ebben a betegségben Isten azt akarja, hogy a lélek meghaljon a bűnnek és mindannak, ami nem Isten..." 

( Edith Stein, A kereszt tudománya, 117 )

Olyanok az ifjak mint 

a nyílvesszők - hogy

mind harcra teremtve

 ott

megálljanak a 

kapukban a limbón

vitát nyerve 

gonosszal 

szembe(n).

Mint a hajó mely nem csak 

szépen evezve, 

dagadó vitorlával - 

szakadttal ha kell

vihar szélt 

is de majd jó 

kikötő felé - futva

soha nem véti el a 

célt.

Élő, kedves áldozat - 

tiszta ostya ízét

tartja szemében ilyen

Ki viaskodó 

tanuló-próbaidőket 

leszolgálva valódi 

vitézként.

Elfoglalja ( leváltva 

öreg 

veteránt -

tapasztalt harcosokat ) 

megállja helyét 

majd a 

pajzsfalban vagy a 

vártán.

Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. II. ( πειρασµός ) / 2,1-5 ~ mi kenyerek - szeretjük a meleget.

 

Εὔθυνον τὴν καρδίαν σου καὶ καρτέρησον καὶ µὴ σπεύσῃς ἐν καιρῷ ἐπαγωγῆς· 

( 2,1-5 )

Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra. Keményítsd meg szíved és légy állhatatos, a kísértés napján ne kapkodj el semmit. Ragaszkodj az Úrhoz, és ne tágíts tőle, hogy életed végén majd felmagasztaljon. Mindent, ami rád szakad, tűrj el békességgel, maradj hűséges a megaláztatásban. Mert az aranyat tűzben próbálják, a kiválasztottakat meg a balsors kohójában.

Τέκνον, εἰ προσέρχῃ δουλεύειν κυρίῳ, ἑτοίµασον τὴν ψυχήν σου εἰς πειρασµόν· εὔθυνον τὴν καρδίαν σου καὶ καρτέρησον καὶ µὴ σπεύσῃς ἐν καιρῷ ἐπαγωγῆς· κο ήθητι αὐτῷ καὶ µὴ ἀποστῇς, ἵνα αὐξηθῇς ἐπ’ ἐσχάτων σου. πᾶν, ὃ ἐὰν ἐπαχθῇ σοι, δέξαι καὶ ἐν ἀ άγµασιν ταπεινώσεώς σου µακροθύµησον· ὅτι ἐν πυρὶ δοκιµάζεται χρυσὸς καὶ ἄνθρωποι δεκτοὶ ἐν καµίνῳ ταπεινώσεως. 

A még nyersek - most sülnek 

finom ropogós

illatosra a gonosz

megaláztatás 

tüzes kemencéjében

καµίνῳ ταπεινώσεως

mi ostyák, mi kenyerek - 

szeretjük a meleget.

Τέκνον, εἰ προσέρχῃ δουλεύειν κυρίῳ, ἑτοίµασον τὴν ψυχήν σου εἰς πειρασµόν· εὔθυνον τὴν καρδίαν σου καὶ καρτέρησον καὶ µὴ σπεύσῃς ἐν καιρῷ ἐπαγωγῆς· κο ήθητι αὐτῷ καὶ µὴ ἀποστῇς, ἵνα αὐξηθῇς ἐπ’ ἐσχάτων σου. 

11,7-10. ~ Ha sok évig él is az ember, örüljön mindegyiknek, és gondoljon arra, hogy sok lesz a sötétség napja.

 

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./7-10.

Édes a fény és jót tesz a szemnek, ha látja a napot. Ha sok évig él is az ember, örüljön mindegyiknek, és gondoljon arra, hogy sok lesz a sötétség napja. 

Minden, ami következik, hiábavalóság! 

Örülj, ifjú ember, ifjúságod idején, légy vidám ifjú napjaidban! Menj, ahová húz a szíved, és ahová csal a szemed! De légy tudatában, hogy Isten mindenért számadásra von. Vesd ki a szívedből a haragot, és tartsd távol testedtől a bajt! Mert az ifjúság és a fekete haj korszaka hiábavaló.

καὶ γλυκὺ τὸ φῶς καὶ ἀγαθὸν τοῖς ὀφθαλµοῖς τοῦ βλέπειν σὺν τὸν ἥ ιον· ὅτι καὶ ἐὰν ἔτη πο ὰ ζήσεται ὁ ἄνθρωπος, ἐν πᾶσιν αὐτοῖς εὐφρανθήσεται καὶ µνησθήσεται τὰς ἡµέρας τοῦ σκότους, ὅτι πο αὶ ἔσονται·

 πᾶν τὸ ἐρχόµενον µαταιότης. 

Εὐφραίνου, νεανίσκε, ἐν νεότητί σου, καὶ ἀγαθυνάτω σε ἡ καρδία σου ἐν ἡµέραις νεότητός σου, καὶ περιπάτει ἐν ὁδοῖς καρδίας σου καὶ ἐν ὁράσει ὀφθαλµῶν σου καὶ γνῶθι ὅτι ἐπὶ πᾶσι τούτοις ἄξει σε ὁ θεὸς ἐν κρίσει. καὶ ἀπόστησον θυµὸν ἀπὸ καρδίας σου καὶ παράγαγε πονηρίαν ἀπὸ σαρκός σου, ὅτι ἡ νεότης καὶ ἡ ἄνοια µαταιότης. 

Dulce lumen et delectabile est oculis videre solem si annis multis vixerit homo et in omnibus his laetatus fuerit meminisse debet tenebrosi temporis et dierum multorum qui cum 

venerint vanitatis arguentur praeterita 

laetare ergo iuvenis in adulescentia tua et in bono sit cor tuum in diebus iuventutis tuae et ambula in viis cordis tui et in intuitu oculorum tuorum et scito quod pro omnibus his adducet te Deus in iudicium aufer iram a corde tuo et amove malitiam a carne tua adulescentia enim et voluptas vana sunt.

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./6. ~ - légy türelemmel -

 

ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 11./6.

Már reggel vesd el vetőmagodat, és ne pihentesd kezedet napestig, hisz nem tudhatod, vajon sikerül-e ez vagy az, vagy hogy mindegyik egyformán jó-e.

ἐν πρωίᾳ σπεῖρον τὸ σπέρµα σου, καὶ εἰς ἑσπέραν µὴ ἀφέτω ἡ χείρ σου, ὅτι οὐ γινώσκεις ποῖον στοιχήσει, ἢ τοῦτο ἢ τοῦτο, καὶ ἐὰν τὰ δύο ἐπὶ τὸ αὐτὸ ἀγαθά. 

mane semina sementem tuam et vespere ne cesset manus tua quia nescis quid magis oriatur hoc an illud et si utrumque simul melius erit

Mért állsz ki a kapuba 

testvérem? Magot 

vetni... Ott elmondani: 

itt a Ország - az 

amit még sehol sem látsz...

embereket szeretetet 

adni-venni.

De elmodod - csak mondod 

és mondod: mert te 

látod már - égre fordult 

szemmel, jó korán

reggel és napközben, s 

ha lement a nap - újra 

felkelt..., nem várva soha

ideális időt és 

helyet.

ἐν πρωίᾳ σπεῖρον τὸ σπέρµα σου, καὶ εἰς ἑσπέραν µὴ ἀφέτω ἡ χείρ σου, ὅτι οὐ γινώσκεις ποῖον στοιχήσει, ἢ τοῦτο ἢ τοῦτο, καὶ ἐὰν τὰ δύο ἐπὶ τὸ αὐτὸ ἀγαθά. 

Nézd, ha betelt az idő 

- légy türelemmel - 

magjaid jó földbe is 

hullottak: neked 

teremnek sokszorosat:

töltheted magtáradat