ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΗΣ 9.
"Ezt mind mérlegeltem elmémben, és beláttam, hogy az igazak és a bölcsek a tetteikkel együtt Isten kezében vannak. Az ember sem a szeretetet, sem a gyűlöletet nem ismeri, mindkettő hiábavalóság a szemében. Mert hiszen mindenkire egy és ugyanaz a sors vár, az igazra és a gonoszra, a tisztára és a tisztátalanra; arra, aki áldozatot mutat be, és arra, aki nem mutat be áldozatot; a jóra és a bűnösre, arra, aki esküszik és arra, aki fél az esküvéstől. Az a baj abban, ami a nap alatt történik, hogy mindenkire egy és ugyanaz a sors vár, s hogy az ember szíve tele van gonoszsággal, és esztelenségeket eszel ki az ember – míg él, az élők számára, aztán a holtak számára. Igen, míg valaki az élők közé tartozik, addig még van reménye. Mert jobb az élő kutya, mint a holt oroszlán. Az élők ugyanis tudják, hogy meg fognak halni, de a holtak nem tudnak semmit, és jutalmuk sincs már; hisz még nevük is feledésbe merül, amelyet szereztek maguknak. Szeretetük, gyűlöletük és igyekezetük is mind odavan. Soha többé nem lesz részük abban, ami a nap alatt végbemegy. Rajta hát, edd vidáman a kenyeredet, és idd jókedvűen a borodat! Mert kezdettől fogva tetszik az Istennek, ha így teszel. Viselj mindig fehér ruhát, és a fejedről ne hiányozzék az olaj! Élvezd az életet feleségeddel, akit szeretsz, hiábavaló életed minden napján, amivel Isten megajándékozott a nap alatt. Mert ez a te osztályrészed az életből, és az, amiért fáradozol a nap alatt. Ami tennivalót csak talál a kezed, azt mind tedd meg, amíg képes vagy rá. Mert az alvilágban, ahová mégy, sem dolgozni, sem tervezni nem lehet, ott nincs sem tudás, sem bölcsesség."
Ὅτι σὺν πᾶν τοῦτο ἔδωκα εἰς καρδίαν µου, καὶ καρδία µου σὺν πᾶν εἶδεν τοῦτο, ὡς οἱ δίκαιοι καὶ οἱ σοφοὶ καὶ ἐργασίαι αὐτῶν ἐν χειρὶ τοῦ θεοῦ, καί γε ἀγάπην καί γε µῖσος οὐκ ἔστιν εἰδὼς ὁ ἄνθρωπος· τὰ πάντα πρὸ προσώπου αὐτῶν, µαταιότης ἐν τοῖς πᾶσιν. συνάντηµα ἓν τῷ δικαίῳ καὶ τῷ ἀσεβεῖ, τῷ ἀγαθῷ καὶ τῷ κακῷ καὶ τῷ καθαρῷ καὶ τῷ ἀκαθάρτῳ καὶ τῷ θυσιάζοντι καὶ τῷ µὴ θυσιάζοντι· ὡς ὁ ἀγαθός, ὧς ὁ ἁµαρτάνων· ὧς ὁ ὀµνύων, καθὼς ὁ τὸν ὅρκον φοβούµενος. τοῦτο πονηρὸν ἐν παντὶ πεποιηµένῳ ὑπὸ τὸν ἥ ιον, ὅτι συνάντηµα ἓν τοῖς πᾶσιν· καί γε καρδία υἱῶν τοῦ ἀνθρώπου ἐπληρώθη πονηροῦ, καὶ περιφέρεια ἐν καρδίᾳ αὐτῶν ἐν ζωῇ αὐτῶν, καὶ ὀπίσω αὐτῶν πρὸς τοὺς νεκρούς. ὅτι τίς ὃς κοινωνεῖ πρὸς πάντας τοὺς ζῶντας; ἔστιν ἐλπίς, ὅτι ὁ κύων ὁ ζῶν, αὐτὸς ἀγαθὸς ὑπὲρ τὸν λέοντα τὸν νεκρόν. ὅτι οἱ ζῶντες γνώσονται ὅτι ἀποθανοῦνται, καὶ οἱ νεκροὶ οὔκ εἰσιν γινώσκοντες οὐδέν· καὶ οὐκ ἔστιν αὐτοῖς ἔτι µισθός, ὅτι ἐπελήσθη ἡ µνήµη αὐτῶν· 6καί γε ἀγάπη αὐτῶν καί γε µῖσος αὐτῶν καί γε ζῆ ος αὐτῶν ἤδη ἀπώλετο, καὶ µερὶς οὐκ ἔστιν αὐτοῖς ἔτι εἰς αἰῶνα ἐν παντὶ τῷ πεποιηµένῳ ὑπὸ τὸν ἥ ιον. Δεῦρο φάγε ἐν εὐφροσύνῃ ἄρτον σου καὶ πίε ἐν καρδίᾳ ἀγαθῇ οἶνόν σου, ὅτι ἤδη εὐδόκησεν ὁ θεὸς τὰ ποιήµατά σου. ἐν παντὶ καιρῷ ἔστωσαν ἱµάτιά σου λευκά, καὶ ἔ αιον ἐπὶ κεφαλήν σου µὴ ὑστερησάτω. ἰδὲ ζωὴν µετὰ γυναικός, ἧς ἠγάπησας, πάσας ἡµέρας ζωῆς µαταιότητός σου τὰς δοθείσας σοι ὑπὸ τὸν ἥ ιον, πάσας ἡµέρας µαταιότητός σου, ὅτι αὐτὸ µερίς σου ἐν τῇ ζωῇ σου καὶ ἐν τῷ µόχθῳ σου, ᾧ σὺ µοχθεῖς ὑπὸ τὸν ἥ ιον. 10πάντα, ὅσα ἂν εὕρῃ ἡ χείρ σου τοῦ ποιῆσαι, ὡς ἡ δύναµίς σου ποίησον, ὅτι οὐκ ἔστιν ποίηµα καὶ λογισµὸς καὶ γνῶσις καὶ σοφία ἐν ᾅδῃ, ὅπου σὺ πορεύῃ ἐκεῖ.
"Nemo est qui semper vivat et qui huius rei habeat fiduciam melior est canis vivens leone mortuo."
A Hit, a Remény és a
Szeretet tart meg
- szól: "Maradj életben":
καὶ διῆ θον ἐπὶ σὲ καὶ εἶδόν σε πεφυρµένην ἐν τῷ αἵµατί σου καὶ εἶπά σοι Ἐκ τοῦ αἵµατός σου ζωή·
de
ha balgán mégis
eldobod a Reményt az
véget ért
ὅτι τίς ὃς κοινωνεῖ πρὸς πάντας τοὺς ζῶντας; ἔστιν ἐλπίς, ὅτι ὁ κύων ὁ ζῶν, αὐτὸς ἀγαθὸς ὑπὲρ τὸν λέοντα τὸν νεκρόν.
- menthetetlen.
Láttam továbbá a nap alatt: nem a gyorsak győznek a futásban és nem a hősök a harcban, így a kenyeret sem a bölcsek szerzik meg, s a gazdagságot sem az okosak, és nem is a hozzáértőké a kegy. Sokkal inkább az idő és a sors éri utol őket mind. Még a maga óráját sem tudja felismerni az ember. Mint a halak, amelyeket megfog az alattomos háló, s mint a tőrbe esett madarak, úgy esnek kelepcébe az emberek is a baj órájában, ha az hirtelen rájuk szakad. Ezt is bajnak láttam a nap alatt, és súlyosnak látszott nekem. Volt egy kis város, de kevés volt benne az ember. Felvonult ellene egy nagy király, bekerítette, és nagy ostromműveket állított föl ellene. Mármost volt benne egy szegény, de bölcs ember, aki bölcsességével megmentette a várost. De senki sem emlékezik meg arról a szegényről. Azt mondtam hát: a bölcsesség jobb, mint az erő, de a szegény bölcsességét lenézik, és nem hallgatnak a szavára. A bölcsek nyugodtan kiejtett szavai előbb meghallgatásra találnak, mint az esztelenek uralkodójának a kiabálása. Jobb a bölcsesség, mint a hadi fölszerelés. De egyetlen hiba sok jót szétrombolhat.
Ἐπέστρεψα καὶ εἶδον ὑπὸ τὸν ἥ ιον ὅτι οὐ τοῖς κούφοις ὁ δρόµος καὶ οὐ τοῖς δυνατοῖς ὁ πόλεµος καί γε οὐ τοῖς σοφοῖς ἄρτος καί γε οὐ τοῖς συνετοῖς πλοῦτος καί γε οὐ τοῖς γινώσκουσιν χάρις, ὅτι καιρὸς καὶ ἀπάντηµα συναντήσεται τοῖς πᾶσιν αὐτοῖς. ὅτι καί γε οὐκ ἔγνω ὁ ἄνθρωπος τὸν καιρὸν αὐτοῦ· ὡς οἱ ἰχθύες οἱ θηρευόµενοι ἐν ἀµφιβλήστρῳ κακῷ καὶ ὡς ὄρνεα τὰ θηρευόµενα ἐν παγίδι, ὡς αὐτὰ παγιδεύονται οἱ υἱοὶ τοῦ ἀνθρώπου εἰς καιρὸν πονηρόν, ὅταν ἐπιπέσῃ ἐπ’ αὐτοὺς ἄφνω. Καί γε τοῦτο εἶδον σοφίαν ὑπὸ τὸν ἥ ιον, καὶ µεγάλη ἐστὶν πρός µε· πόλις µικρὰ καὶ ἄνδρες ἐν αὐτῇ ὀλίγοι, καὶ ἔ θῃ ἐπ’ αὐτὴν βασιλεὺς µέγας καὶ κυκλώσῃ αὐτὴν καὶ οἰκοδοµήσῃ ἐπ’ αὐτὴν χάρακας µεγάλους· καὶ εὕρῃ ἐν αὐτῇ ἄνδρα πένητα σοφόν, καὶ διασώσει αὐτὸς τὴν πόλιν ἐν τῇ σοφίᾳ αὐτοῦ· καὶ ἄνθρωπος οὐκ ἐµνήσθη σὺν τοῦ ἀνδρὸς τοῦ πένητος ἐκείνου. καὶ εἶπα ἐγώ Ἀγαθὴ σοφία ὑπὲρ δύναµιν· καὶ σοφία τοῦ πένητος ἐξουδενωµένη, καὶ λόγοι αὐτοῦ οὔκ εἰσιν ἀκουόµενοι. λόγοι σοφῶν ἐν ἀναπαύσει ἀκούονται ὑπὲρ κραυγὴν ἐξουσιαζόντων ἐν ἀφροσύναις. 18ἀγαθὴ σοφία ὑπὲρ σκεύη πολέµου, καὶ ἁµαρτάνων εἷς ἀπολέσει ἀγαθωσύνην πο ήν.
"Uno peccaverit multa bona perdet."
...távol önmagunktól..., s
így a Széptől is.
s mivel a Széptől: így
hát egymástól is
Ἀγαπήσεις τὸν πλησίον σου ὡς σεαυτόν.
S ki emlékeztet csak
szegény lehet - csak szegény:
πένητος
ne is nyútsunk kezet - de
'jó a háznál '- a
bolond: a hasznos biztos
segítség és a
jótanács - az élő jó
emlékezet.
καὶ εἶπα ἐγώ Ἀγαθὴ σοφία ὑπὲρ δύναµιν· καὶ σοφία τοῦ πένητος ἐξουδενωµένη, καὶ λόγοι αὐτοῦ οὔκ εἰσιν ἀκουόµενοι. λόγοι σοφῶν ἐν ἀναπαύσει ἀκούονται ὑπὲρ κραυγὴν ἐξουσιαζόντων ἐν ἀφροσύναις.
.jpg)
.gif)
.gif)
