"Más a divat mostanában, Lydus!" / Ifjak Kalauza 1./9. ~ Botránykőnek: jöttünk / Lelkifurdalásul Krisztustalanok számára.

 

Kilentzedik Rész.

A Szent irásbol valo nevezetes példák azokrol

kik jó erkölcsüek lévén ifiuságokban., olyanoká

is maradtanak egész éltekben, és fö képen

azokrol., kik a nagy alkalmatoságokban.

hivek maradtak.

A leg elsö példa amelyet elödben teszek. a Josef példája, akiis képe volt ajó erkölcsnek ifiuságában.

Tizen hat esztendös lévén. anyira utálta arosz erköltsöt., hogy az ö báttyainak rosz példája. soha meg nem ronthatá ártatlanságát., de söt még nem szenvedhetvén rosz tselekedeteket, tudtára adá azt az attyának Jákobnak. az ö nagy jó erkölcse. amelyért az Istennek kedviben volt; és a melyért az attya oly igen szerette. ugyan azért az ö battyai anyira meg utálák ötet, hogy tsak azt keresék hogy minden uton modon el veszthessék ötet, ugy történék hogy egyszer egyedül találván otet a mezön, esze beszéllének hogy meg ölyék ötet. de irtozván attol hogy kezeket vériben meg fessék., azt végezék el magok közöt, hogy egy mély veremben botsásák és ót hagyák meg halni, Ez a szegény gyermék. nem engesztelhetvén meg. se könyörgésivel. se köny hullatásival. báttyainak kegyetlenségit. kételen vala azt el szenvedni, az Istenben vetvén minden reménségit. aki soha el nem hagya azokot kik ötet szeretik. a mint hogy meg sem tsalatkozék, mivel az ö báttyai irtozásal kezdék tekinteni kegyetlen tselekedeteket., meg változtaták szándékjokot, ki vonák averemböl, és el adák a kereskedöknek, kik azon mentenek el, akik egyiptumban vivék ötet, és el adák egy oda valo urnak, Josef annál az urnál levén, követé jó erkölcsit, élvén nagy ártatlanságban., a melyért is az Isten áldását adá az ura házára. akiis látván az ö erdemes voltát, nagy kedvében vevé ötet.

Botránykőnek: jöttünk 

szörnyetegnek 

- mulatságul: világ 

csúfjára - vagy 

szelídségünkért (és

 mertékletességünkért)

ámulatára,

csodálkozására.

Lelkifurdalásul

Krisztustalanok 

számára.

Imé mi formában tölté el ez az ifiu. az elsö ifiuságat, ugy mint. husz, vagy huszon két esztendös koráig., tekinsd meg mi következik ebböl., és miképpen tölté el egész életét, a melyben három nagy alkalmatoságokot látok, és a melyek igen meg probálák jó erkölcsit,

Az elsö, a midön oly ifiu korában, olyan nagy kisértetnek álla ellene, a melynél nagyobat nem lehet szenvedni a tisztaság meg tartásáért., mivel az urának felesége, aházaság törö ocsmány vétkire sürgeté ötet, De az Isteni félelem, amelyben neveltetet volt. anyira meg utáltatta véle ezt avétket, hogy annak a szemérmetlennek. se unszolása, se eröszak tétele, meg nem tántorithaták tisztaságát., a mely tisztaság az óltatol fogvást. példája lett minden saeculumoknak.

Ebböl a kisértetböl még nagyobban esék ez a gonosz aszszony nem vihetvén végben rosz szándékját, bé vádolá ötet olyan vétekel. a melyel tsak maga volt vétkes, az ura hogy ezt a hamis vádolást meg hallá. azon igen meg boszonkodék, meg fogatá ötet. és a tömlötzben vetteté, ahol harmintz esztendös koráig marada, ez olyan kemény kisértet volt, a mely könyen meg gyözte volna a gyenge jó erkölcsöt. mivel olyan vétekröl vádoltatot, a melytöl irtozot, és azért ugy büntettetet, mint ha meg tselekedte volna De Josef keményen meg marada az elsö jo erkölcsiben., és mint hogy a békeséges türést meg tanulta volt. azért ezt is tsudálatos álhatatoságal szenvedé, vigasztalván magát a maga ártatlanságával, a melynek az Isten mind bizonysága. mind gond viselöje volt. az Isten pedig aki mindenkor véle volt. abban az állapottyában sem hagyá el, hanem a mint az irás mondgya. le szállot véle atömlötzben, hogy [52] meg segittse kegyelmével. és meg szabadittsa. valamint idövel meg is szabadittá tsudálatosan.

Ezen két probák után. következék még egy harmadik. a mely nagyob volt., apedig nem más. hanem az a nagy méltoság a melyre emelteték.; mert meg fejtvén a farao álmát, az Istentöl vet tudomány által, ez a király meg szabadita atömlöczböl. és az után maga után második személyé tevé az országban. az egész országnak tisztartojává tevé, egész hatalomal. és meg parantsolá az egész népinek. hogy ugy engedelmeskednék Josefnek valamint néki magának. Ebben a nagy méltoságban, a mely rend szerént meg vakittya az embereket, és a melyben a gyenge jó erköltsök tsak hamar el szélyednek, Josef álhatatosan meg marada a maga elsö jó erkölcsiben, és mindenkor azon marada a mint volt. Az Istenröl valo feledékenység, kevelység, fösvénység, boszu állás, a melyek szokták követni a nagy szerentséket; az ö elméjit soha el nem foglalhaták. Alkalmatosága lévén. hogy báttyain boszut állyon. akik egyiptumban mentenek volt buzáért, nem tsak boszut nem álla. de még nagy kegyes szeretettel fogadá öket, [53] ugy anyira hogy nem lehet ezt a szent historiát köny hullatás nélkül olvasni, olyan igasságal vitte végben hivatallyát, hogy soha senki ellene nem panaszolkodot, de söt még. az Égyiptum béliek ötet meg szabaditojoknak nevezték, eszerént marada meg végig ajó erkölcsben, és az Isteni félelemben., a nagy méltoság közöt. harmintz esztendös korátol fogvást, a mely idöben emelteték arra anagy tiszttségre. mind egesz száz tiz esztendös koráig. a melyben meg hala., óhfiam, gondolkodgyál jól erröl apéldárol. és tanuld meg ebböl, hogy mit nem tselekedhetik az ifiusagban bé vett allando jó erkölcs

Meg elégedhetném ezel a példával, hogy ha még egy más tsudálatost nem kellene elé hoznom. a mely meg mutassa ugyan azon igazságat., Az öreg Tobiásnak példáját akarom tehát elé hozni., a kiröl az irás tsudálatra valo dolgokot mond. hogy tselekedet ifiuságában. és azután valo életében.

[54] Tobias leg ifiab lévén a Nephtáli nemzettsége közöt, semmi ifiuhoz, vagy gyermekhez illendö tselekedeteket nem mutatot, és amidön mások áldozni mentenek az arany bornyunak, melyet Jéroboam az Izraelnek királya tsinálta vala, ö el nem ment atöbivel. hanem ö egyedül megyen vala Jérusálemben. az ur Templomában, ahol az Izraelnek Istenét imádgya vala., hüségel ajánlván nékie. mindennek sengéjit, és tizedgyit. ö ezeket mind meg tselekeszi vala [55] mondgya, az irás. és töb illyeneket az Isten törvénye szerént., még igen ifiu gyermek korában.

Oh' fiam mely szép élet egy ifiutol., aki semmi ifiat nem tselekeszik, az az. semmi ellenkezöt a jó erkölcsel: aki nem hagya magát vitetni arosz példák után, álhatatosan meg marad az Isten szolgálattyaban, a midön mások el hagyák oly nyomorultul, egy illyen jó erkölcsben eltöltöt ifiuságot. nem lehete. hogy aszentül valo élet ne követné, amint ezt. ezenel meg látod.

Tobiás az ember kort el érvén. az Assyriabéliek fogságban vivék atöb hazája béliekel. ninivé városában., a hol el nem hagyá ajó erkölcsnek uttyát a melyet meg tanulta vala ifiukorában

Mert elöször, mint hogy meg tanulta volt ifiuságaban ellene állani arosz példának, azért a rabságában sem követé a hazája bélieknek példájokot, akik szabadosan ettek, apogányok ételekböl: a melyet az Isten törvénye tiltotta

Másodszor, kedvében esvén az Assyriai királynak, és szabadságot nyervén hogy az országban szabadosan járhason mindenüt., meg látogattya vala mind azokot a kik rabságban valának, és üdveséges oktatásokot ád vala nékik, intvén arra öket. hogy hiven meg maradnának az Isten szolgálattyában

Harmadszor: a fogságban lévö Izraélitáknak nyomoruságok. meg szaporodván. ö minden nap el megyen vala öket látogatni, és vigasztalni., a mit nékik adhatot, azt közöttök el osztogatta, az éhezöket táplálta. a meziteleneket ruházta, és arra igen nagy gondgya volt hogy a holtakot el temese, noha ezen tselekedetiért az életét veszedelemre tette. de a mi még leg tsudálatosab, az, azö békeséges türése, a melyel szenvedé meg vakulásának keserves állapottyát., a mely vakságban ötven hat esztendös korában esék véletlen történetböl. ugy történék egyszer; hogy minek utánna sok holtakot temetet volna el, fáradton. a házahoz menvén. és a falhoz támaszkodván. el aluvék. és a feje felet valo fecske fészekböl agané a szemiben esvén. meg vakula, A bizonyos hogy ez igen nehéz keserüség, és kemény probája volt jó erkölcsének, de ö azt oly békeséges türésel szenvedé. hogy az irás azt a jobéhoz hasonlittya E kisértetet pedig [56] azért engedé meg rajta történni. hogy az utánna valoknak. az ö békeséges szenvedése például adatnék, mint a szent jóbéis. mert mivel hogy gyermekségitöl fogva félte az Istent. és az ö parancsolatit meg örizte, nem szomorkodék az Isten ellen. hogy a vakság tsapása történt volna rajta. hanem az Isteni félelemben. álhatatosan meg marada hálákot adván az Istennek életenek minden napjaiban, oh' mely tsudálatos az olyan jó erkölcs mely az ifiuságal nevekedik. négy esztendö mulva. Tobiás meg menekedék ettöl a keserüségtöl. négy esztendö mulva., és száz tiz esztendeig éle, az után meg hala békeségben, eszerént élnek. és halnak meg fiam mind azok, a kik az ifiuságat ajó erkölcsben töltötték el.

Elnem végezhetem ezt a részt amely már is elég hoszu. hogy még egy harmadik példát is ne hozak elé néked. az ó testámentumban lévö egy nagy martyrumrol., tudni illik Éléázárol, ez igen tiszteletes ember volt, nem tsak azö öregségiért. de még inkáb az ö nagy jó erkölcsiért. amelyben töltötte életét gyermekségitöl fogvást, a midön Antiochus király üldözé a sidokot, akarván vélek ellene mondatni vallásoknak, és az igaz Istennek. ez a szent ember is meg fogaték, hogy ötet is azokra kénszerittsék akinzásokal., a melyek soha meg nem tántorithaták. az ö hüségit, és mint hogy némellyek a jelen valok közül. arra inték hogy a kiralynak engedelmeskednék, leg aláb ha tsak külsö képen is: hogy hadd menthetné meg magát a kinoktol, az irás fel teszi, hogy meg tekinté az ö öregséginek méltoságát, a mely ajó erkölcsben öszült volna meg. nem tselekedvén mind addig semit is, olyat. a mi illetlen let volna Ábrahámnak egy valoságos fiához És a jó erkölcsü élethez. melyet elt gyermekségétöl fogvást Ezeket mind meg gondolván, felelé. tsudálatos bátorságal, hogy jóbban szereti meg halni. hogy sem oly vétkes tselekedetre hajolni., és példájával arra vinni nemzetét. hogy ellene mondgyon vallásának, és az igaz Istennek, ezen szavai után. még inkáb kezdék kinozni. és meg gyözhetetlen bekeséges türésel szenvedé a halált.

Oh' kedves fiam. tanuld meg ezen példákbol, hogy. mit tehet az ifiuságban bé vett jó erkölcs, és a melyet meg erösitette a sok számú jó tselekedet, igyekezél olyanná lenni, a mitsodás akarsz lenni egész életedben., szeresed a jó erkölcsöt ifiuságodban. és követni fog egész életedben.