Πίστις Σοφία 74. ~ "És fénykoszorú lett az ő fején." / "Előre nézzetek hát, csak a fénybe!" IX. / "...visszanyeri saját erejét, és a Létezőkkel együtt himnuszt zeng Atyjának." V.

 "És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből."

 

 

"Amikor az Első Rejtély ezeket mondta, így szólt a tanítványaihoz: 

  - Aki ezeknek a dolgoknak a jelentését megértette, az lépjen elő, és mondja meg nyíltan.   

Ekkor újra Mária lépett elő, és így szólt:  

- Uram, PISTIS SOPHIÁNAK e himnuszát illetően a te világosságerőd egykor Dávid által prófétált: 

1. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.  

2. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. 

3. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. 

4. Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.    

5. Aki jóval tölti be a te lelkedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé. A sas is a magasban lakik, mint a Láthatatlanok. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a SOPHIA fel fog ragyogni, mint a Láthatatlanok a magasságban, amilyen ő is volt kezdetben.  

Amikor az Első Rejtély ezeket hallotta Máriától, azt mondta: 

  - Nagyszerű, Mária, áldott vagy te!  

Ezután az Első Rejtély folytatta beszédét, és ezt mondta a tanítványoknak: 

  - Fogtam a PISTIS SOPHIÁT, és felvezettem egy olyan területre, mely a tizenharmadik eon alatt terül el. 

És a világosságnak egy új Rejtélyét adtam neki, mely nem az ő eonjától, nem a Láthatatlanok területéről való.  

Továbbá adtam neki egy világossághimnuszt, hogy az eonok archonjai mostantól kezdve ne árthassanak neki. És ott helyeztem el őt, amíg utána nem megyek, hogy felvigyem magasabb helyére.  

Úgy történt, hogy amikor erre a területre vittem, újra ezt a himnuszt mondta: 

1. Tele bizalommal hittem a világosságban, és ő emlékezett rám és meghallgatta dicsérő énekemet.  

2. Erőmet a káoszból és az egész anyag legalsó sötétségéből felvezette, és felemelt engem. Egy magasabb és biztos eonba vitt. Arra az útra vezetett, mely az én területemre visz.  

3. És új Rejtélyt adott nekem, mely nem az én eonomtól való. És világossághimnuszt adott nekem. Most, ó, Világosság, minden archon látni fogja, mit cselekedtél velem, félni fognak és hisznek majd a világosságban.  

Ezt a himnuszt mondta tehát PISTIS SOPHIA, és örült, hogy kiemeltetett a káoszból és a tizenharmadik eon alatti területekre vezették. 

Nos, akinek az értelme kész megérteni PISTIS SOPHIA himnuszának gondolatát, az lépjen elő és mutassa meg.  

András lépett elő, és így szólt:  

- Uram, erről prófétált egykor a te világosságerőd a 40. zsoltárban Dávid által:  

1. Türelmesen vártam az Urat, és hozzám hajolt és meghallgatta a kiáltásomat. 

2. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.  

3. És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét. Sokan fogják látni, és megfélemlenek, és bíznak az Úrban.  

Amikor András előadta PISTIS SOPHIA gondolatát, azt mondta neki az Első Rejtély: 

  - Kitűnő, András, te áldott!" ( Pistis Sophia, 74. fejezet )

 

"És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből."