"A kutyára!"
"Ha pedig érdemem szerint kell megtennem indítványomat, akkor ezt ítélem: a prüthanionban ( Πρυτανεῖον ) való étkezést." ( Platón, Szókratész védőbeszéde, XXVI, 37a, 432 )
https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/mergezo-szemelyisegek-ordogok-szelleme.html
"Ezeket az eseményeket, melyek PISTIS SOPHIÁVAL történtek, mondta el az Első Rejtély a tanítványoknak.
Az Olajfák-hegyén ült a tanítványok körében, amikor ezeket mondta. Ezután folytatta, és így szólt:
- Mindezek után pedig az történt, mialatt az embervilágban voltam s az út szélén ültem, ezen a helyen ugyanis, az Olajfák-hegyén, mielőtt elküldték a ruhámat, melyet visszahagytam a belülről huszonnegyedik, kívülről azonban első Rejtélyben, mely a Nagy Felfoghatatlan, amelyben kibontakoztam, és mielőtt a magasságba jutottam, hogy megkapjam második ruhámat, mialatt tehát ezen a helyen ültem az Olajfák-hegyén, betelt az idő, amelyről PISTIS SOPHIÁNAK beszéltem:
"Adámász és minden archonja szorongatni fog téged."
Amikor ez az időpont bekövetkezett, én az embervilágban voltam, mialatt nálatok ültem ezen a helyen, az Olajfák-hegyén.
Adámász kitekintett a tizenkét eonból, lenézett a káosz területeire, és meglátta, hogy démoni erejében a káoszban semmi világosság sincsen már, mert én elvettem a világosságát tőle.
És látta, hogy az erő sötét, és nem képes az ő helyére a tizenkét eonhoz menni.
Ádámász ekkor PISTIS SOPHIÁRA gondolt, nagyon haragudván rá, mert azt hitte, hogy Ádámász erejét PISTIS SOPHIA fogta meg a káoszban, meg azt hitte, hogy az ő erejéből PISTIS SOPHIA vette ki a világosságot.
Nagyon elkeseredett és haragot haragra halmozott.
Ekkor Ádámász kisugárzott magából egy sötét teremtést és egy további zavaros teremtést, két hatalmast a káoszban, hogy PISTIS SOPHIÁT azok nyugtalanítsák.
És alkotott egy sötét helyet az ő területén, hogy PISTIS SOPHIÁT ott veszélyeztesse.
És elhozta sok archonját; üldözni kezdték SOPHIÁT, hogy ehhez a sötét káoszhoz vigyék, s a két sötét teremtés azon a helyen szorongassa és megzavarja őt, míg el nem vették tőle egész világosságát.
Ádámász PISTIS SOPHIÁTÓL el akarta venni a világosságot, és két sötét, hatalmas teremtésének akarta adni, hogy azt levigyék a nagy, sötét káoszhoz, s ott belenyomják az ő sötét, zavaros [káoszos] erejébe, hogy ez a sötétté vált erő így esetleg megint fel tudjon jutni az ő területére; ez az erő most sötét volt, mert Én elvettem a világosságát.
Ekkor az történt, hogy amikor PISTIS SOPHIÁT üldözték, ő újra felkiáltott, és dicsérő himnuszát énekelte a világosságnak, mivel azt mondtam neki, hogy „ha üldöznek és Engem dicsérsz, akkor hozzád sietek és segítek neked".
Amikor tehát szorongatták, és Én veletek ültem ezen a helyen, az Olajfák-hegyén, ő újra énekelte világossághoz intézett himnuszát:
1. Ó, Világosságok Világossága, benned hittem. Ments meg ezektől az archonoktól, akik üldöznek engem, és segíts nekem!
2. Hogy el ne vegyék a világosságomat, mint már az oroszlánfejű erő tette egyszer. Mert a te világosságod és világosságáramlatod nincsen nálam, hogy megmentsen. Hanem haragudott rám Ádámász, mivel azt mondta nekem, hogy „te kötötted meg az erőmet a káoszban".
3. Most tehát, ó Világosságok Világossága, ha azt tettem volna, ha megkötöttem volna, ha ezzel az erővel valami jogtalanságot cselekedtem volna,
4. vagy szorongattam volna, ahogyan engem szorongatott, akkor ezek az engem üldöző archonok vegyék el az én világosságomat, s hagyjanak itt engem üresen.
5. És az ellenséges Ádámász üldözze az én erőmet, ragadja meg és vegye el az én világosságomat tőlem, és nyomja bele az ő káoszban lévő sötét erejébe, s az én erőmet tartsa meg a káoszban.
6. Ezért tehát, ó Világosság, védj meg az ő haragjuktól és a te erődet vesd rá az ellenségeimre, akik most ellenem keltek!
7. Lelkesíts meg engem hamar, ahogyan mondtad: „Segíteni fogok neked." ( Pistis Sophia, 77. fejezet )
"Lelkesíts meg engem hamar, ahogyan mondtad: „Segíteni fogok neked." |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése