Imitatio Christi II./7. ~ Si autem quæris te ipsum, invenies etiam te ipsum, sed ad tuam perniciem.

 7. 

Jézust mindennél jobban kell szeretnünk

Térjenek vissza

maradjanak a porban

μὴ ἐπιστρέψατε υἱοὶ τῶν ἀνθρώπων.

száradjanak mint a virág 

- Egyiptomban a

szolgaság helyén

ὅτι χίλια ἔτη ἐν ὀφθαλμοῖς σου ὡς ἡμέρα ἡ ἐχθές, ἥτις διῆλθε, καὶ φυλακὴ ἐν νυκτί. τὰ ἐξουδενώματα αὐτῶν ἔτη ἔσονται. τὸ πρωΐ ὡσεὶ χλόη παρέλθοι, τὸ πρωΐ ἀνθήσαι καὶ παρέλθοι, τὸ ἑσπέρας ἀποπέσοι, σκληρυνθείη καὶ ξηρανθείη.

a barlang sötétjében.

Μετὰ ταῦτα δή, εἶπον, ἀπείκασον τοιούτῳ πάθει τὴν ἡμετέραν φύσιν παιδείας τε πέρι καὶ ἀπαιδευσίας. ἰδὲ γὰρ ἀνθρώπους οἷον ἐν καταγείῳ οἰκήσει σπηλαιώδει, ἀναπεπτα-μένην πρὸς τὸ φῶς τὴν εἴσοδον ἐχούσῃ μακρὰν παρὰ πᾶν τὸ σπήλαιον, ἐν ταύτῃ ἐκ παίδων ὄντας ἐν δεσμοῖς καὶ τὰ σκέλη καὶ τοὺς αὐχένας, ὥστε μένειν τε αὐτοὺς εἴς τε τὸ πρόσθεν μόνον ὁρᾶν, κύκλῳ δὲ τὰς κεφαλὰς ὑπὸ τοῦ δεσμοῦ ἀδυνάτους περιάγειν, φῶς δὲ αὐτοῖς πυρὸς ἄνωθεν καὶ πόρ-ρωθεν καόμενον ὄπισθεν αὐτῶν, μεταξὺ δὲ τοῦ πυρὸς καὶ τῶν δεσμωτῶν ἐπάνω ὁδόν, παρ’ ἣν ἰδὲ τειχίον παρῳκο-δομημένον, ὥσπερ τοῖς θαυματοποιοῖς πρὸ τῶν ἀνθρώπων πρόκειται τὰ παραφράγματα, ὑπὲρ ὧν τὰ θαύματα δεικνύασιν.

Egy sötét nagy éjjelen 

kisurrantam én:

 Oportet dilectum propter dilectum relinquere, quia Jesus vult solus super omnia amari. 

Hogy csak a szeretete

 és a kegyelem 

maradjon enyém, élek 

- és halok

más se nem kell:

Ab omnibus oportet aliquando te separari, sive velis, sive nolis.

vagyok - királyi fejéked

Egy szál virág az egész 

világ - virít majd

elszárad mint a fűszál

Non confidas, nec innitaris super calamum ventosum, quia omnis caro fœnum, et omnis gloria ejus et flos fœni cadet.

de örök ifjú:

mert csak mi változunk a

 Kert az marad.

- virág mint 

a fű elhervad - szárad

de Te soha - így

 Benned e Felelősség 

miatt én sem veszek el..., 

s eljutok Oda.

Pene totum perditum invenies, quidquid extra Jesum in hominibus posueris.

τεσσαράκοντα ἔτη προσώχθισα τῇ γενεᾷ ἐκείνῃ καὶ εἶπα· ἀεὶ πλανῶνται τῇ καρδίᾳ, αὐτοὶ δὲ οὐκ ἔγνωσαν τὰς ὁδούς μου,ὡς ὤμοσα ἐν τῇ ὀργῇ μου· εἰ εἰσελεύσονται εἰς τὴν κατάπαυσίν μου.

Quadraginta annis offensus fui generationi illi et dixi semper errant corde et isti non cognoverunt vias meas ut iuravi in ira mea si intrabunt in requiem meam!

 

"Vaksötét éjszakában, szerelem vágyától lángokban égve, én boldog messze jártam!
Nem vette senki észre, csöndes volt házam, elpihent a népe; biztosan a homályban, a titkos lépcsőn át utamra térve, én boldog, messze jártam!
Arcot, ruhát cserélve, csöndes volt házam, elpihent a népe; sötét és boldog éjjel, titokban jártam, senki meg se látott, nem láttam senkit én sem, más fény nem is világolt, egyetlen a szívemben égő láng volt.
Mutatta fényesebben a délidőben csúcson járó napnál, utamat hol keressem, hol vár, kit ismerek már, hol rejtekünk, ahol most senki sem jár.
Ó, éj, utamra vittél, ó, virradatnál is gyöngédebb éjjel, ó, éj, egyesitettél
Vőlegényt kedvesével, s lányt egyformává téve Vőlegénnyel!
Neki őriztem eddig, virágzó keblem neki odaadtam, álomba szenderült itt, én egyre símogattam, cédruslomb hűsítette lankadatlan.
Csipkés oromra surrant a szél, és sebzett gyönge kézzel engem, játszott hajával ujjam, csak őreá figyeltem, aléltan már a sebre nem ügyeltem.
Feledtem azt, ki voltam, fejem Szerelmesem vállára csuklott, megszűnt, mi volt, mi voltam, liliomágyra hullott, elmúlt a gond, és minden vele múlott."

( Keresztes Szent János ) 

"Hogy az ember tökéletesen szerethesse Őt, ne keressen sehol másutt szeretetet.
Hogy teljesen megismerje Őt, igyekezzék semmiről semmit se tudni.
Hogy teljesen birtokába vehesse Őt, ne kívánjon birtokolni semmit sem.
Hogy egészen Őhozzá hasonulhasson, ne legyen semmi semmiben.
Hogy elérje azt, amit még nem élvez, arrafelé menjen, hol semmi öröm nincsen.
Hogy elérje azt, akit még nem ismer, járjon arra, hol mit sem ismer.
Hogy eljusson ahhoz, amit még nem bír, járjon arra, hol mi sem övé.
Hogy elérje azt, ami ő még nem, arra kell mennie, hol ő semmi sem.
Mit kell tenni, hogy meg ne akadályozzuk a célhozjutást?
Ha bármiben meghátrálsz, kiteszed magad a végleges bukás veszélyének; mert hogy egyáltalában eljuthass a „minden”-hez, mindenben teljesen meg kell magadat tagadnod.
S ha eljutsz odáig, hogy Ő egészen a tiéd lesz, öleld magadhoz, anélkül, hogy bármit is kívánnál.
Mert ha egyáltalán bármit óhajtanál bírni, nem lehetne kizárólag Isten a te kincsed.” 

( Keresztes Szent János művei, I. Kötet, A Kármelhegy útja, I.Könyv, XIII. fej., 106-108 o.)

 

I. 

Boldog, aki megérti, mit jelent Jézust szeretni, s önmagunkat megvetni Jézusért. Mindent, ami kedves, el kell hagynunk a kedvesünkért, mert Jézus azt kívánja, hogy csak őt szeressük minden fölött. A teremtmény szeretete ingatag és megbízhatatlan, Jézus szeretete hűséges és állandó. Aki teremtményhez tapad, elesik az esendővel: aki Jézust öleli át, örök támaszt talál.

II. 

Őt szeresd, őt nyerd meg barátodnak, ha mindenki elhagy, akkor is veled marad, s holtodban veszni nem enged. Egyszer mindenkitől el kell szakadnod, ha tetszik, ha nem. Éltedben, holtodban Jézushoz ragaszkodj, az ő hűségére számíts, mert egyedül ő lehet segítségedre akkor, amikor minden elvész. A te kedvesed olyan természetű, hogy vetélytársat nem tűr maga mellett, egymaga akarja birtokolni szívedet, királyként elfoglalni azt saját trónusa gyanánt. Ha értenél ahhoz, hogy minden teremtménytől megüresedj, Jézus szívesen laknék veled. 

III. 

Majd mindennek vesztét láthatod, amit Jézuson kívül emberekre építesz. Ne bízz a széltől ingatott nádban, ne támaszkodjál reá, mert minden ember akár a fű, elhullik minden dicsősége, mint a mezei virág. Hamar megcsalatkozol, ha csak az emberek külső viselkedésére figyelsz. Ha csak másokban keresed vigasztalásodat, hasznodat, többször látsz kárt, mint gyarapodást. Ha mindenben Jézust keresed, bizonnyal megtalálod Jézust. Ha pedig magadat keresed, vesztedre magadat találod mindenütt. Mert az az ember, aki nem keresi Jézust, többet árt magának, mint az egész világ és minden ellensége. 

Cap. 7. 

De amore Jesu super omnia.

1. 

Beatus qui intelligit quid sit amare Jesum, et contemnere se ipsum propeter Deum? Oportet dilectum propter dilectum relinquere, quia Jesus vult solus super omnia amari. Dilectio creaturæ fallax et instabilis, dilectio Jesu felix et perseverabilis. Qui adhæret creaturæ, cadet cum labili, qui amplectitur Jesum, firmabitur in Eum. Illum dilige, et amicum tene tibi, qui omnibus recedentibus te non relinquet, nec patietur in fine perire. Ab omnibus oportet aliquando te separari, sive velis, sive nolis.

2. 

Tene te apud Jesum vivens et moriens et illius fedelitati te committe, qui omnibus deficientibus solus potestte adjuvare. Dilectus tuus talis est naturæ, ut alienum non velit admittere, sed solus vult cor tuum habere, et tanquam rex in proprio throno sedere. Si scires te ab omni creatura evacuare, Jesus libenter tecum habitaret. Pene totum perditum invenies, quidquid extra Jesum in hominibus posueris. Non confidas, nec innitaris super calamum ventosum, quia omnis caro fœnum, et omnis gloria ejus et flos fœni cadet.

3. 

Cito deciperis, si ad externam hominum apparentiam tantum aspexeris. Si autem tuum in aliis quæris solatium, et lucrum, sæpe senties detrimentum. Si quæris in omnibus Jesum, invenies utique Jesum. Si autem quæris te ipsum, invenies etiam te ipsum, sed ad tuam perniciem. Plus enim homo nocivior est sibi, si Jesum non quærit, quam totus mundus, et omnes sui adversarii.

CHAPTER VII

Of loving Jesus above all things

1. 

Blessed is he who understandeth what it is to love Jesus, and to despise himself for Jesus’ sake. He must give up all that he loveth for his Beloved, for Jesus will be loved alone above all things. The love of created things is deceiving and unstable, but the love of Jesus is faithful and lasting. He who cleaveth to created things will fall with their slipperiness; but he who embraceth Jesus will stand upright for ever. Love Him and hold Him for thy friend, for He will not forsake thee when all depart from thee, nor will he suffer thee to perish at the last. Thou must one day be separated from all, whether thou wilt or wilt not.

2. 

Cleave thou to Jesus in life and death, and commit thyself unto His faithfulness, who, when all men fail thee, is alone able to help thee. Thy Beloved is such, by nature, that He will suffer no rival, but alone will possess thy heart, and as a king will sit upon His own throne. If thou wouldst learn to put away from thee every created thing, Jesus would freely take up His abode with thee. Thou wilt find all trust little better than lost which thou hast placed in men, and not in Jesus. Trust not nor lean upon a reed shaken with the wind, because all flesh is grass, and the goodliness thereof falleth as the flower of the field.(1)

3. 

Thou wilt be quickly deceived if thou lookest only upon the outward appearance of men, for if thou seekest thy comfort and profit in others, thou shalt too often experience loss. If thou seekest Jesus in all things thou shalt verily find Jesus, but if thou seekest thyself thou shalt also find thyself, but to thine own hurt. For if a man seeketh not Jesus he is more hurtful to himself than all the world and all his adversaries.

(1) Isaiah xl. 6.

Si autem quæris te ipsum, invenies etiam te ipsum, sed ad tuam perniciem.