Ἡ σοφία υἱοὺς αὐτῆς ἀνύψωσεν. IV. ( πῦρ φλογιζόµενον ἀποσβέσει ὕδωρ ) / 4,1-10 ~ Így leszel a Magasságbeli fia, és ő jobban fog szeretni tégedet, mint tulajdon anyád.

καὶ ἔσῃ ὡς υἱὸς ὑψίστου, καὶ ἀγαπήσει σε µᾶ ον ἢ µήτηρ σου.   Fiam, a szegénytől el ne vedd kenyerét, s ne hagyd elepedni az elnyomott szemé...

2024/03/04

"Átjárja őt a fény." XIII. ~ "Álmomban hallom: lelked hangot ad."

 "Álmomban hallom: lelked hangot ad. És vele zeng enyém is."

 

 

"Oly fájó volt, hogy búsnak láttalak.
Álmomban hallom: lelked hangot ad.

És vele zeng enyém is. Mindegyik
magát dalolja: gyötrődéseit.

Aztán csak fekszem. Béke szárnya föd,
ezüstszín égben álom s nap között." ( Rainer Maria Rilke, Oly fájó volt, fordította: Fodor András )

 

"Mir war so weh. Ich sah dich blaß und bang.
Das war im Traum. Und deine Seele klang.

Ganz leise tönte meine Seele mit,
und beide Seelen sangen sich; Ich litt.

Da wurde Friede tief in mir. Ich lag
im Silberhimmel zwischen Traum und Tag." ( Rainer Maria Rilke, Mir war so weh. )

 

 


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése