Θραύσματα Rilke V. ~ "Ily nyugodt szoborként kéne élnem..." / "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror"

"Olyan súllyal nehezedett a kötélre, mint egy templomi padlókőlap. Nem is eltemettük, hanem bepecsételtük a földbe, ahol végre azzá lett, ami, egy réteg kő a többi között." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 16 )

"Én, az építő. Én, akinek van lelke és szíve. Én, aki egyedül rendelkezem azzal a hatalommal, hogy csendre tudjam változtatni a követ." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 23 )

"A kisfiú nagyon unalmasnak tartotta, hogy egész nap nem mehet sehová sem. Igaz, rossz idő volt kint, erős szél fújt, és fölkavarta a nemrég lehullott havat. A kisfiú mégis eltökélte, hogy szülei határozott parancsa ellenére kissé körüljárja a környéket. Elszökött hazulról, s nemsokára már az utolsó házat is elhagyta, kint találta magát a tágas, havas mezőn. - Jaj, de szép itt minden! Hogy csillog a hó! – mondta halkan, csak úgy magának, mert senki sem járt arrafelé. Bandukolt tovább, s egyszer csak megpillantott egy nagy követ a hegyi patak partján. - Hát te mit csinálsz itt, te nagy kő? – kérdezte a gyerek. - Semmi különöset – válaszolt a kő - , csak fekszem a földön. És ha majd besötétedik, hová mész? – kérdezte a szökevény. - Sehová. Itt maradok. Csak fekszem a földön. - És ha esik az eső? - Nekem az sem árt. Akkor is itt maradok. - És nem fázol, ha esik a hó? Betemet úgy, hogy ki sem látszom a hóból… - Nem baj, a hó meleg bundája véd a széltől… - Gyere, szökjünk el! Nagyon unalmas lehet állandóan itt a földön feküdni, gyere velem! – biztatta a fiú. - Nem mehetek! – mondta a kő. – Nagyon jó itt nekem. Rám mindenki számíthat. Én vagyok a madarak és a bogarak védelme, általam tájékozódnak a sündisznók tavasszal. Nekem itt jó, ahol vagyok… Nem szökhetek el… A kisfiú egyedül maradt a havas mezőn. Még a varjak sem álltak vele szóba, hiába integetett nekik. Eszébe jutottak játékai, az otthoni érdekességek, a cica, amelyiknek ilyenkor szokott enni adni, meg Füles, a kutya… S nemsokára otthon lesz a mama is… Visszafordult, s egyre ütemesebb léptekkel igyekezett haza. Ahogy belépett a kiskapun, úgy látta, mintha minden megváltozott volna körülötte."

 

 "Nem mehetek! – mondta a kő. – Nagyon jó itt nekem. Rám mindenki számíthat."

 

 

"Ily nyugodt szoborként kéne élnem,

állva némán rózsáim körében, (...)" ( Rilke, Nézd, mint válnak...)

 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/tedd-konnyuve-ennekem-ezt-nehez-huseget.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/egyszeru-pszichologiai-iranyu.html

 

 

Χειρουργός / Πλήρωμα ~ Teljesség / Κένωσις II. ~ "Az Isten emberevő." / "...az hősi emberség ragyogó példája vagy." / "az Istenemben falat ugrok át"

"KONSTANTIN Halljátok? Ő szólít! Ez nem a kaszás csontváz, ez Thanatosz, a márványarcú ifjú … Szárnyas paripán közelg, nem elmúlást, de halhatatlanságot hoz nekem … Köszöntelek, te túlvilági hírnök! A héroszok szilaj mámorával köszöntelek! És hálát adok neked, férfiak istene, aki megadod nekem a szabad halált … E felséges pillanat kedvéért érdemes volt megszületnem! Ölelj meg, császárném, Isten hozzád, hű bajtárs! (Kezet fog Giovannival. Aztán kardot húz.) Előre, férfiak! Karddal utat vágunk az utolsó bizánci császárnak a hősök csarnokába! (Trombiták. Giovanni előremegy, Konstantin bal karjával magához öleli Hermát és követi. A katonák szilaj türelmetlenséggel vonulnak utánuk.) (Függöny.)" ( Herczegh Ferenc, Bizánc, II. felvonás )

"(...) ki jövőt lát, annak halált is látnia kell, de egyébtől nem fél." ( Hölderlin, Az ember, 37 ) 

"Le kell szállnod, mint a fénysugár, mint a mindent megfrissítő eső, le kell szállnod a halandóság országába. Apollónként világítanod kell s Jupiterként életet adnod, megremegtetned a földet, különben nem vagy egedre méltó." ( Hölderlin ) 

"Puhatold ki lényed mélységeit, de csak azért, hogy utána győzhetetlenebbül térj vissza a harcba, és végbevihesd, amit gondolsz." ( Hölderlin ) 

"A boldogság hozzájuk is úgy jött el, mint a szoborhoz a szépség, azért, mert nem azt keresték." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 215 ) 

"Lesznek "némelyek közülük előrehaladásukért felvétetnek az angyalok rendjébe, ők azok, akik "Istenfiaivá" vagy a "feltámadás fiaivá" lettek ( Róm 8,14; Lk 20,36 ), azok akik elhagyván a sötétséget a fény gyermekei lettek." ( Origenész, a Pricípiumokról, I. könyv, 8. Az angyalokról, 138 ) 

"Komoly munkával: "akik sanyargatván földi tagjaikat ( Kol 3,5 ) legyőzik a testi természetet, sőt, magának a léleknek bizonytalan és esendő mozgásait is."( Origenész, a Pricípiumokról, I. könyv, 8. Az angyalokról, 138 ) 

 "A boldogság nincs kívüled. Nincs benned, hanem Istenben van. És ha őt megtalálod, mindenütt rátalálsz a boldogságra." ( Pascal: Gondolatok )

"Kétségkívül egyedül ellened vétettem, mert parancsoltad, hogy önmagadért szeresselek és a teremtmények szeretetét rád vonatkoztassam; én ellenben jobban szerettem a teremtményeket, önmagukért szeretve azokat. (...) Mert aki a teremtményeket önmagukért szereti: istenné teszi azokat." ( Savonarola elmélkedései a börtönben a Miserere zsoltárról ) 

 "Jézus életét az jellemzi, hogy ,,másokkal'' él, és ,,másokért'' él." ( Nemeshegyi Péter )

 „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem!” Még Pilátus tornácától is hosszú az út idáig, még a „kereszt botrányától” is e „botrányos mondatig”. Jézusnak mégis ezt a mondatát szeretem a legjobban, mintha e mondatával egyenesen az én hitemre számított volna. Pedig „botrányos mondat”, mellyel – mintha minden eddigi szavát hiteltelenítené. Hol esik itt már szó arról, hogy „boldogok, akik sírnak” – S mégis: az egész nagy dráma épp hiteles nem lenne nélküle. Ez az egy mondat mégis hiányzott. Ezzel az egy mondattal jegyezte el magát végképp velünk. Ezzel az egy mondatával vonz bennünket örökre magához. Igen, mielőtt engesztelő áldozatát elfogadta volna, utoljára még mintha az Atya is levette volna róla tekintetét. S azóta ez a velünk örökre egybefonódott, csodálatos és édes Isten soha többé nem foghatja be fülét, ha kétségeinkben saját mondatát kiáltjuk feléje." Egy lett közülünk mindörökre." ( Pilinszky János: A mélypont ünnepélye. Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest. 187-190. – részlet )

"81. Jézus mondta: Aki gazdag lett, király lehet. Akinek hatalma van, lemondhat róla." ( Tamás evangélium, Apokrifek, 308 )

"110. Jézus mondta: Aki megtalálta a világot és gazdaggá lett, lemondhat a világról." ( Tamás evangélium, Apokrifek, 309 )

"Poimén abba így szólt: „Az ember akarata ércfal (Jer 1,18), mely közte és az Isten között magasodik, és ellenálló szikla. Ha tehát elhagyja azt az ember, ő is így szól: az Istenemben falat ugrok át (Zsolt 17,30). Ha az ember akarata összhangban van az igazságossággal, akkor halad munkájában." ( A szent öregek könyve, Poimén, 628. (54.), 254-255 )

 

„Ha vakok volnátok – felelte Jézus –, nem volna bűnötök. De azt állítjátok: Látunk. Ezért megmarad bűnötök.” ( Jn 9,41 )

 "Éljen át, aki él, szólnak az égiek, mindent, s érte erőt nyerve, tanulja meg a hálát, s oda merjen menni, merre kívánkozik." ( Hölderlin, Életút, 71 )

"Az Istenemben falat ugrok át!"

 

 

 

"Gyarló vagy s mégis szeplőtelen a te 

szemérmes hivatásodban. Szennyt és
váladékot takarítasz utánam s a többi
tehetetlen beteg után s mindezt oly
emelkedett alázattal míveled, hogy még
a bamba közömböst is ámulatba ejti
Oly ritka tünemény vagy, hogy csak lehajtott

fővel köszönthetlek téged, ki jóval és

gonosszal szemben egyaránt az hősi emberség

ragyogó példája vagy. Ha van igazi
áldozatosság: téged illet annak legdicsfényesebb

koszorúja - boldog mániákusa te az önemésztő,
soha ki nem merülő sugaras szeretetnek melynek

gazdag jegyese vagy te a halandók között." ( Berda József, Ápolónő )

 

 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/suruseg-halott-mozdulatlansaga-eleg.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/egy-lett-kozulunk-mindorokre.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lxxx-xxxvi-jertek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/o-crux-benedicta-winnerek-utja-iv-ha.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/hogy-lehetunk-ok-ek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/magikus-imadsag-vi-nemelyek-kozuluk.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/egyutterzes-mas-cipojeben-jarni.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/onmagam-megsokszorozodasa-iii-vegso.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/a-siras-jo.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/vii3-hivja-az-eget-odafent-es-foldet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/ki-megy-fel-az-ur-hegyere-sotet-nagy.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/de-profundis-hanem-az-isten-ismerete.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/i-megyek-is-fuvet-nyirni-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/ha-tehat-van-vigasztalas-krisztusban-ha.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/fonix-ii-becsvaggyal-torekszunk.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/boom-i-mint-ahogy-cikazo-villam-az-eg.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-viii-ii-onismeret-ii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-11-clausura-az-isten-emberevo.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/az-ut-felfele-es-lefele-ugyanaz-alszom.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/ez-teljes-elet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/10/kutassatok-fel-egyetlen-olyat-reggeltol.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/viii-sebesz-vi-ezer-szeme-es-ezer-keze.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/04/a-kereszteny-sziv-szutra-fakitermelesi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/06/nagyszeru-kudarc.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/ii-kolbe-12-clausura-az-isten-emberevo.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/iv-megtort-nadszalat-nem-tori-ossze.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/patmosz-iii-divinatorikus-megertes.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/teljesseg-iv-revive-pro-nobis.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/i-megyek-is-fuvet-nyirni-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/teljesseg-vii-ezert-allasz-kapuba.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/siess-segitsegere-elesett-nepednek-mely.html 

 

 

"One day, an ‘unsui’ asked me about the meaning of the Kesa. I answered him: “The Kesa is something that is not clear”.
He looked at me surprised and astonished, his expression telling me he thought I was just blabbering." ( Kodo Sawaki )

 

"l'absence de Dieu" / "Így éltek hát az illó valóságban..."

"A kíváncsiság vágya nagyon megrovásra méltó; a kíváncsiság vágyát akkor érjük tetten, mikor valaki rejtett dolgokat kíván tudni, szép dolgokat látni és ritkaságokat birtokolni." ( Bonaventura: De triplici via )

"Alakítsd ki magadban azt a szokást, hogy naponta sokszor gondold: „Isten” – s közben lassan lélegezz, nyugodtan és lazított arccal ülj, s hamarosan érezni fogod, hogyan árad érezhetően beléd Isten nagy nyugalma. Mennél inkább teret adsz önmagadban az isteninek, annál messzebb kerülsz a világtól, és mind kevesebb lesz benned a félelem. Ezen kezdet után már egyáltalán nem kell magadnak oly sokat tenned, mert most már Isten maga válik benned hatékonnyá; szelíd erőszakkal mind szebben és világosabban mutatja meg, neked, mily balga vagy, ha a világ felé fordulsz, amikor már bármikor képes vagy magadban megtapasztalni Istent.

Most már – aszerint, hogy milyen alkat vagy – vagy abban leled a kedvedet, hogy magadat és az életedből mindent odaadsz Istennek az iránta való szeretetből, vagy – ha tevékeny ember vagy – ezután már csak Istenért dolgozol, és erőidet csak a szeretet szellemében engeded működni.

Mert van szellem, melyre létünk támaszkodik..., ez méltóságunk alapja.

Ettől kezdve a világ nem fog rajtad. Mennél erősebben odaadod magadat Istennek, annál kevésbé lesz jelentősége számodra a világnak.

De amilyen mértékben ismét teret engedsz a félelemnek vagy harcosan védelmezed énedet, annál erősebben érintenek a visszaesések

; azonban ezek is mind újra elvezetnek Istenhez, míg aztán egyszer csak nem lesz több visszaesés és egészen és teljesen Istenben élsz. Ettől kezdve a tested egészséges, a szellemed mindig jókedvű és örömteli. Hivatásbeli munkád nem esik majd nehezedre és eredményes lesz." ( Swami Sivananda: Hogyan szenved vereséget a félelem? )

"Van egy fohász, amit kérünk: legyünk megőrizve a tudásban. És egyetlen védelem az, amire vágyunk, hogy ne botoljunk meg ebben a fajta életben." ( Hálaadó imádság )

"Úgy tekintette az egészet, mintha csupán valami időtöltő játék vesztese lenne." ( Hölderlin, Hüperion, 226 )  

"Mert van szellem, melyre létünk támaszkodik..."

 

 

 

A latin-amerikai irodalom nemrég jelentős regénnyel ajándékozta meg a világot: Garcia Marquez Száz év magány című művével. Egy falu népe nekivág az ismeretlen messzeségnek, vándorútra kel, majd egy mocsaraktól övezett földdarabon megtelepszik s száz évet él majdnem teljes magányban: ez a regény meséje, s a szerző ennek a szinte lombikba zárt közösség életében valójában az emberiség történelmét irányító erőket, a fenyegető veszedelmeket szemlélteti.

A regénybeli falura egyszer egy különös betegség szakad rá. Álmatlanság gyötri a lakókat, s az álmatlanság meg a vele járó lázas tevékenykedés nyomában a feledés ijesztő tünetei jelentkeznek. Hihetetlen veszedelem ez, az élet csak azért mehet tovább, mert van a falunak egy okos vezetője, s az még idejében feliratokat szerkeszt tárgyak, eszközök, háziállatok fölé: "Ez tehén. Minden reggel meg kell fejni, hogy tejet adjon, a tejet pedig fel kell forralni, majd kávét kell beletölteni, hogy tejeskávé legyen belőle." Kitűznek két nagyobb táblát is: az egyikre a falu szélén a település nevét írják föl, a másikra a falu főutcáján ezt a két szót: "Van Isten".

A különös járványtól pusztított faluban könnyen magunkra ismerünk, s az álmatlanság, a lázas - és mindinkább céljavesztett - tevékenykedés, majd a feledés szörnyű betegségében fölfedezzük századunk egyik legnagyobb veszedelmét. De az író nem elégszik meg ennyivel. A riasztó látomást ezzel a mondattal teszi távlatossá: "Így éltek hát az illó valóságban, amely egyelőre ugyan megakadt a szavak horgán, de menthetetlenül tova kellett siklania, mihelyt elfelejtik az írott szó jelentését." Igen, a föliratok csak ideig-óráig segíthetnek, s mi lesz, ha a feledés végül a szavakat is kisöpri az emberek emlékezetéből? Mi már ebben a második hullámban élünk: nemcsak a dolgok hullanak ki az ujjaink közül, hanem a szavak is üresen vagy legalábbis talányosan merednek ránk. Elfelejtettük a jelentésüket. S még fölháborodásra sincs okunk: a szó nem sokkal élheti túl a tapasztalat, az élmény evidenciáját.

Itt válik ez a regénybeli képtelen történet a mi témánk szempontjából tanulságossá. Ha egy hermeneutikai zűrzavarban a szavak értelme bizonytalanná válik, mit ér a tábla a falu - a világ - közepén: "Van Isten"? Ki az az Isten? - kérdezheti akárki. Mi köze hozzám és mi közöm hozzá? Mit jelent az, hogy van? És így tovább. Ezeket a kérdéseket ma sokan megfogalmazzák, sőt talán még többen csüggedten megoldhatatlannak hirdetik. Úgy, hogy már nem is az ateizmus korában élünk, amelyről de Lubac remek kritikája kimutatta, hogy voltaképpen ,"théologie renversée": ha kifordítva is, ha negatíve is - teológia, vagyis Istenről való beszéd; hanem egy olyan korban, amely vállrándítva elmegy az Istenre utaló föliratok, szavak, kijelentések mellett, mert nem tud mit kezdeni velük. "Isten nem látszik eléggé fontosnak ahhoz, hogy bölcseleti vizsgálódás tárgyát képezze - írta nemrég a Revue des Sciences Religieuses tanulmányírója - ... Isten tagadását az általánossá váló közömbösségben fölváltja az Istennélküliség: "l'absence de Dieu" (J. M. Ela: Dieu des philosophes? RScR 49, 1975, 269-291; idézet a 287. lapról)." ( Jelenits István, Jézus Istene, részlet )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/01/nulla.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/konnyu-kod.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/vicarious-ambarrassment-ii-ne-vigy.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/ne-vigy-minket-kisertesbe.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/hogyan-tesznek-minket-proliva.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/s-tanar-nem-lazad-fel.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/utjuk-vegen-hianyzik-kapu.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/10/vi-generation-wuss-azert-tanittatalak.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xxii-nag-hammadi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/generation-wuss-szamoca-nemzedek-ii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/generation-wuss-szamoca-nemzedek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/hat-ahhoz-mit-kell-csinalni-hogy-kalap.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/van-szellem-amire-letunk-tamaszkodik.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ettol-kezdve-vilag-nem-fog-rajtad.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-lxxxiv-xliv-halaado.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/ember-amit-szeretsz-azza-lesz-valtozasod.html

https://boatswain69.blogspot.com/2024/06/boldog-vagyok-mert-lemondtam_17.html

 

 

ἀκολούθει μοι.

"Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem." ( Gal 2,20 ) ( ζῶ δὲ οὐκέτι ἐγώ, ζῇ δὲ ἐν ἐμοὶ Χριστός · )

 

" - Már ezt is únja valaki!
legyintetek a legszebb jelenésre,
Legyek hát inkább lemaradt különb, kit
utólag vesznek észre.

Kölyökként valaha azt hittem hogy
áttetsző, ámde széttörhetetlen
gyűrűt viselek.
valaki földhöz csapta a járdán,
Csak úgy fröccsent -
s a naiv fiú kárán
rázkódva nevetett.

Azóta ezt a nevetést is
gyűrűmként hordozom.
Míg gúny, közöny, vád, kétségbevonás
szorít,
van oltalom." ( Fodor András, Gyűrű )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/boom-v_30.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/magikus-imadsag-vi-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-3-neveles-szent-lelke-iii-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-cxiii-tamasnak.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/06/nagyszeru-kudarc.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/a-lelek-gyumolcsei-ii-szolgaltunk-ix.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/ii-kolbe-12-clausura-az-isten-emberevo.html

 

 

διάβολος - κατήγορος - δαίμων - δικαιοσύνη ~ "Hajnali Szép Csillag" ~ "Kicsoda vagy tehát? Az erő része, mely örökké rosszra tör, s örökké jót művel."

 "Ez azt jelenti: elhoztad a világba a keresztség rejtélyét s ez a világ testeiben hasadást okoz, mert az ellenszellemet, a sorsot és a testet az egyik oldalra utasítja, a lelket és az erőt pedig a másik oldalra. Vagyis három kettő ellen, és kettő három ellen." ( Pistis Sophia, 116. fejezet )

„Itt van az ellenszellemetek! Mostantól nem jövök a ti helyeitekre. Elidegenedtem tőletek örökre." ( Pistis Sophia, 112. fejezet. )

"A szavak azt jelentik: aki a külső sötétségsárkány egyik nevének rejtélyét felismeri, amennyiben visszamarad a külső sötétségben és test változtatásainak fordulatait befejezte, a sárkányt nevén nevezi, akkor megmenekül, felszáll a sötétségből és felvétetik a fénykincsbe." ( Pistis Sophia, 130. fejezet )

"Az ellenzékszellem ( κατήγορος ) és a sors ( μοίρα ) követi a lelket, míg az erő visszatér a világosság Szüzéhez." ( Pistis Sophia, 111. fejezet )

 "Nem hűségedért s szíved egyenességéért leszel e népednek örököse", "hanem mert szeretett benneteket az Úr, és megtartja esküjét, amelyet atyáitoknak tett." ( Deut. 9,5 és 7,8. )" ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XIX, 27-28, 65 )

 

 

"Ki kényszeríti az embert vétkezni?"   

 "A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot."

IN HORA MORTIS

 

 

"Ismerd föl az isteni orvosság
édes balzsamát!
Minden nap észleld, ó Lélek,
a huszonnégy alattomossággal teli csapdát!

Akinek sikerül,
hogy magát Megmentőjének teljesen átadja,
azt kimenti Ő." ( Mani zsoltárai )

"Anyánk, ki rád tekint, azon
már nem fog semmi ártalom,
kín lenne elhagynia téged,
szíve örökre a tiéd lett,
s nem ujjong lelke sosem úgy,
mint mikor jóságod eszébe jut.

Ügyed szívemen viselem,
s te tudod, hogy mi kell nekem.
Anyám, légy hozzám szeretettel,
ints felém biztatóan egyszer.
Tebenned nyugszik életem;(...)" ( Novalis, Lelki énekek )

„Láthatóvá válik, hogy Mária teljesen otthonos Isten szavában ( λόγος ), ki-be jár benne”. ( XVI. Benedek: Deus caritas est enciklika 41-42. )

 

 "Egyszer egy nagyon bűnös ember élete végéhez közeledett. Szörnyű zűrzavar dúlt egész életében lelkében, de a Szent Szüzet mindig különösképpen tisztelte, és valahányszor feltámadt lelkiismerete nemesebb érzelmekre ösztönözte, így fordult Máriához: 

„Ó, Segítő Szűz, gyenge természetem és bűnös szenvedélyeim oly gyakran ragadnak súlyos vétkek elkövetésére és annyiszor látogattam már meg Sodomát és Gomorrhát, mégis fordítsd felém, bűnös gyermeked felé irgalmas tekintetedet, Ó, Bűnösök Menedéke, járj közbe érettem, ki bűneim súlya alatt nyögök, kérjed isteni Fiadat és ne hagyj el engem halálom óráján." 

Őszinte lélekkel imádkozott így, de néhány órával később már a részegítő gyönyörök valósággal elfújták áhítatos hangulatát.

Bukását mindig nagy szomorúság követte és az űzte újra meg újra a Szent Szűz lába elé.
Végtére is, mint annyi más, ő is csak szegény földi halandó volt, de szíve mélyén ott szikrázott tündökölve a Hajnali Szép Csillag.

Egyik reggel megbetegedett és oly hirtelen halt meg, hogy nem kapta meg a pap feloldozását sem. Éppen csak számbavehette, hogy az a világ, mit el kell hagynia és amelyben tengersok bűnt követett el, a csalékony örömök világa és hogy mielőtt a másik világba beléphetne, cselekedetei szerint ítélik meg őt.

Kétségbeesetten tekintett hátra, hátha akad valaki, aki megsegíthetné, de a sötétség vastag fala már elválasztotta őt az élők földjétől: egyedül volt önmagával, szemtől-szembe
bűnös és helyrehozhatatlan múltjával.

Reszketve ért az Égi Bíró elé. A Törvény lábánál már akkor ott állott a Sátán. Bizakodva, várt zsákmányára; ötven esztendeje várt rá. „Ez a lélek az enyém, – hajtogatta sem védőszentje, sem őrzőangyala nem védheti: az enyém!" S felolvasta az ember bűneinek hosszú sorát.

A megszégyenült ember meg hallgatott.

Maga a jó Isten ösztökélte, hogy védje magát.
- Megengedjük, hogy védekezz, - mondta neki.

De a szegény lélek némán állt.

Akkor az Ördög szólt:

- Több mint ötven éve enyém ez a lélek: mint a rabszolga, úgy követett engem... Tagadod-e, bűnös ember, hogy én vagyok az urad? 

De az ember erre a kérdésre sem válaszolt és a Sátán ( διάβολος, κατήγορος ) folytatta:

- Bizony mondom, valóban, az enyém ő, mert ha tett is volna néha napján valami jót, megszámlálhatatlan rossz cselekedete semmissé teszi azt.

A jó Isten végtelen irgalmasságában nem akarta tüstént elítélni a szorongó lelket. Nyolcnapi haladékot adott neki, hátha mégis tisztázni tudná magát.

Vajjon szükséges-e nyolc nap ahhoz, hogy feltaláljuk azt, ami nincs ? A szegény ember is honnan keríthetett volna újabb jócselekedeteket a rosszak ellensúlyozására?

Csak ment csüggedten egy homályos labirintus göröngyös útjain, amerre ködszerű ágai voltak a fáknak.

Akkor látta, amint egy sötétszürke üvegfal mellől szépséges, gyengéd alak közelít feléje. Fényes fehér öltöny van rajta. Az Angyal volt és kifejezhetetlen mosoly vibrált ajkain.
Megkérdezte tőle, vajjon miért szomorú. S midőn az ember
elmesélte megpróbáltatását, az Angyal így szólt hozzá:

- Ne csüggedj. Mindig vigyáztam rád és a döntő órában sem hagylak magadra.

- De hát ki vagy te? - kérdezte a bűnös ember.

Én az Igaz Angyala ( δαίμων ) vagyok.

Nem sokkal odébb másik angyallal találkozott. S ez szintén megígérte, hogy segítségére lesz és azt is megmondta, hogy hívják. Az Igazságosság ( ἀλήθεια / δικαιοσύνη ) volt.

A nyolcadik nap is elsőnek érkezett a Sátán Isten Törvényéhez. Alig fejezte be vádbeszédét, midőn az Igaz Angyal átvette a szót:

- Lehet, hogy ez az ember vétkezett, de sohasem egyezett bele a bűnbe.

S ekkor meg a démon hallgatott.

Aztán az Igazságosság Angyala válaszolt a bűnös ember másik vádlójának, aki azzal terhelte meg őt, hogy ötven évet fecsérelt el a tobzódásban és más vétkes szokásokban.

Nem múlt el egyetlen nap sem, hogy belsejében ez a lélek fel ne lázadt volna méltatlan parancsolója ellen, ki ilyen szolgaságban tartotta.

S a Sátán ezt nem tagadhatta.

De midőn rátértek a harmadik vádpontra, hogy sokkal több és súlyosabb a rossz cselekedete, mint a jó, senki sem akadt, aki megvédte volna a bűnös embert.

Akkor a jó Isten megparancsolta, hogy mérjék meg a jó cselekedeteket és a rosszakat.

S az ember rémülten látta, mint halmozódik a bal serpenyőben a rengeteg bűn és milyen csekélyke marok van a kívánatosból a jobb serpenyőben. Már az angyalok is csak azt tanácsolhatták, a bűnös embernek, hogy hívja segítségül a Szent Szüzet, az Irgalmasság Anyját.

A veszendő lélek minden erejével imádkozott és áhítatos könyörgése végül is meghatotta Mária szívét.

A Megváltó Anyja rátette akkor kezét a serpenyő szélére, melyen ott fukarkodott az a néhány jó cselekedet és minthogy hatalmasabb volt a csábító démonnál, a megtérő bűnös javára süllyesztette le a mérleget.

Nagy volt a vigalom az Égben és az ördögök szégyenkezve látták, mint foglal helyet az ember a kiválasztottak között." ( Mécs László, Ismeretlen Mária legendák, I. In hora mortis, Vigilia, 1938, október, 608-610 )

 

"S ó! Királynőm jobbját nyújtja nékem hűségemért szép dicséretül..." ( Hölderlin, Himnusz a szabadsághoz, 8 )

"Engem az istennő kegyesen fogadott, a kezébe fogta jobbom, s így szólt üdvözlő szava hozzám (...)" ( Parmenidész, Töredékek, 50 )

„Mária egészen egyedülálló módon, személyesen lépett be „Isten és ember” közötti közvetítésben, amely az ember Krisztus Jézus közvetítése."

 „…aki gyermeki módon reá hagyatkoznak. Ismeretes, hogy minél jobban kitartanak ebben a törekvésünkben, annál közelebb vezeti őket Mária „Krisztus felfoghatatlan gazdagságához.” ( II. János Pál: Redemptoris Mater enciklika 25-46. )

„Az emberi élet útonlétet jelent. De milyen cél felé? Hogyan találjuk meg az élet útját? Az élet olyannak tűnik, mint egy utazás a történelem gyakran sötét és viharos tengerén, miközben a csillagokat fürkésszük, melyek utat mutatnak nekünk, életünk igazi csillagai azok az emberek, akik helyesen tudnak élni. Ők a remény világító fényei. Kétségtelen, Jézus Krisztus maga a világosság, a Nap, aki fölkelt a történelem minden sötétsége fölé. De hogy őt megtaláljuk, szükségünk van a közeli fényekre – olyan emberekre, akik az ő fényéből világítanak és elirányítanak utazásunk közben. És ki lehetne inkább a remény csillaga, mint Mária – Ő, aki igenjével ajtót nyitott Isten számára a mi világunkba; ő, aki a szövetség élő szekrénye lett, akiben Isten testet öltött, egy lett közülünk és közöttünk sátorozott.” ( XVI. Benedek pápa Spe Salvi 49. )

"ellenszellem":

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-lxxxix-xlix.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-lxxxvii-xlvii.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-civ-lxiii-daimon-7.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii11-enyem-vilag-es-ami-betolti-ii.html

https://boatswain2.blogspot.com/2024/01/a-filozofia-korusa-111-exorcimus-ii-itt.html

https://boatswain2.blogspot.com/2024/01/a-filozofia-korusa-112-exorcimus-iii.html

https://boatswain2.blogspot.com/2024/04/blog-post.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-11-sarkanyt-neven-nevezi.html

https://boatswain2.blogspot.com/2024/01/a-filozofia-korusa-116-az-igazaktol.html

https://boatswain2.blogspot.com/2024/02/a-filozofia-korusa-130-hamis-mammon.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/ii-kolbe-16-legenyseg.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/leteznek-bizonyos-lelkes-sztelere_12.html

 

"natura mirante":

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/natura-mirante-iv-anyank-ki-rad-tekint.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/siess-segitsegere-elesett-nepednek-mely.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/nauszika.html

 

 

Θραύσματα Rilke IV. ~ "Vannak akik csak a magány pillanatától számítják magukat embernek."

 "Vannak akik csak a magány pillanatától számítják magukat embernek:(...)" ( Báthori Csaba. , Hölderlin a a toronyban, Előszó, 10 )

"I meditate upon a swallow's flight..." ( Yeats, selected poetry, Coole park, 1929, 149 )

  

"Míg gyermek voltam én,
megmentett gyakran egy isten."

 

 

"Fehér lelkek ezüst suhanása,

(...)

vonultok az élet fele félve.

(...)

Nem fognak hazudni az álmok,

ha majd fölriaszt az élet,(...)?" ( Rilke, Fehér lelkek )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/06/a-belso-lenyeget-vettem-at-iii-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/trombita-7-feherruhas-sereg-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/trombita-7-feherruhas-sereg-ii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/es-en-csapdat-allitok-ele-ugyhogy.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/trombita-7-feherruhas-sereg-ii_3.html

 

"Fehérruhás sereg (7,13-17; 21,3-6.)

Megtisztultak Bárány vérében
Nem éheznek, nem szomjaznak többé.
Isten kegyelme: nem fogyó, friss forrás.
Nincs többé könny, - csak öröm - örökké!" ( Siklós József, Szádhoz a kürtöt", 47 )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/kulonoskeppen-az-irigyseg-kinozza-ez.html

 

 

 

 

 

Θραύσματα Rilke III. ~ "Bist du noch da?" / "Itt vagy-e még?" ~ "Hilf mir." / "Jőjj, segíts." ~ Requiem II. ( Rilke ) ~ "Halottnak sok a dolga."

"Erschrick nicht, wenn ich jetzt begreife, ach,
da steigt es in mir auf: ich kann nicht anders,
ich muß begreifen, und wenn ich dran stürbe.
Begreifen, daß du hier bist. Ich begreife."

"Halottnak sok a dolga."

 

 

Halottaim vannak s úgy hagytam én
el őket, hogy csodáltam, míly nyugodt,
holt-létében mind milyen otthonos,
jártas, bár hírük más. Csak te, te térsz
vissza; hozzám érsz, körbejársz, belé-
botolsz egy tárgyba s tőled-csendülőn
elárul. Ó, ne vedd el azt, amit
már-már tudok. Mert igazam van; és
te tévedsz, hogyha benned bármi még
honvágyat kelt. Lelkünk formálja így;
e vágy nem itt él, létünkből csupán
mi tükrözzük át ismert tárgyainkba.

Azt hittem, messzebb jársz. Zavarba hoz,
hogy épp te tévelyegsz, ki annyival
többet éltél át, mint a többi nő.
Az, hogy holtodon rémületbe estünk,
vagy inkább: hogy erőszakos-sötéten
szakadt az Eddig s Ezután közé -:
ránk tartozik: mint annyi más, ez is
megértésünké, új feladatunk.
De hogy magad is megrettenve félsz
még most is ott, hol félni céltalan,
hogy öröklétedből elvesztegetsz
egy részt, s ma itt vagy, barátnőm, ahol
még születetlen minden, s aki szét-
szórtad magad a Mindenségbe már,
nem érted úgy a végtelen világok
csillagjárását, mint a tárgyak itt -
s a körforgásból, mely sodrába vont,
valami néma vonzás, nyughatatlan
erő húz le a lepergett Időbe -:
ez betörőként tör rám olykor éjjel.
S ha azt mondhatnám, jöttöd csupa kegy,
nagylelküséged, bőség telje küldött,
oly magabiztos vagy, magadba-tért,
hogy gyermekmódra jársz, nem is szorongsz
sötét helyeken, hol baj érne tán -:
de nem: te kérsz. S ez néha csontomig
hasít, fűrészként marcangolja húsom.
Ha szemrehányó szellemed lopózna
lopva mögöttem, éjszaka, midőn
zsigereimbe s tüdőmbe huzódom,
szívem legárvább végső odujába,
e kérésnél iszonyúbb nem lehetne
szemrehányásod. Mit kérsz hát, felelj.
Mondd, keljek útra? Hagytál valahol
egy tárgyat és az szenved nélküled,
utánad óhajt? Keressek olyan
országot, melyet nem láttál, noha
ikerfeled volt, szemednek rokon?

Hajózom majd folyóin, falura
megyek régi szokásokat kutatni,
beszélgetek a kapukban a nőkkel,
ha gyermeküket hívják haza: nézem.
Megfigyelem, a földek, rétek ősi
munkája közben hogy öltik magukra
ott künn a tájat; elvezettetem
királyuk elé magam, papokat
megvesztegetek, hagyjanak megállni
a legnagyobb álló-szobor előtt
és zárják rám a szentély ajtaját.
Később, mikor már sokmindent tudok,
csak állatokat nézek egyszerűen,
könnyed mozgásuk hátha izmaimba
siklik át; és iramló, kurta létet
nyerek tekintetükben, mely nyugodtan
bocsát el, lassan, s nem ítél felőlem.
A kertészekkel felsoroltatom száz
virág nevét, hogy szépséges nevükben
- név-cserépben - száz csodás illatuk
maradékát megőrizzem örökre.
S gyümölcsöket veszek, gyümölcsöket,
bennük kettőzve él a táj, egével.

Mert ezt értetted te: a telt gyümölcsöt.
Magad elé halmozva tálakon
színekkel mérted érett súlyukat.
Gyümölcsre néztél, hogyha asszonyokra,
s így néztél gyermekekre is, szived
lüktetett létük formáin belül.
S gyümölcsül nézted végül önmagad,
kifejtőztél ruhádból, a tükör
előtt, és úgy merültél el vizébe,
hogy mély nézésed mélye nagyra tágult
s nem szólt: ez vagyok én; hanem: ez ő.
Nézésed így lett végül tárgytalan,
nem is kiváncsi s oly igen szegény,
már rád sem áhított: megszentelődött.
Így őriznélek téged most, amint
tükröd mélyébe álltál, benne már
távol mindentől. Mért vagy más, ha jössz?
Mért lépsz ki onnan újra? Mért kivánod,
hogy elhiggyem: a borostyánkövekben
nyakláncodon volt valami nehéz
a súlyból még, mi nincs az odaát
elnyugvó képeken; miért mutatsz
tartásodban komor sejtelmet és
miért hogy tested körvonala mint
tenyér rajza úgy tárul ím elém,
s ha nézem, már a sorsod rajza csak?

Jőjj hát a gyertyafénybe. Holtakat
nem nézek félelemmel. És ha jönnek,
joguk van rá, hogy úgy időzzenek
tekintetükben, mint a többi tárgyak.

Jőjj hát; csituljunk néhány percre el.
Nézd e rózsát íróasztalomon;
ha rajta fény oly félénk nem remegne
mint rajtad: nem lehetne helye itt.
Maradt volna a kertben, nem vegyül
velem, vagy ott kinn szirma vész - de most
itt él: tudatomból vajon mit érez?

Ne rémülj meg, ha most megértem, ó,
dereng immár: nézd, mit tegyek, ha tán
belehalnék is: kell, hogy ezt megértsem.
Megértsem azt, hogy itt vagy. S értem is.

(...)

Itt vagy-e még? Melyik sarokba vagy?
Te minderről sokat tudtál, s erőd
oly sokra volt, elmenvén, mindeneknek
kitárulón, akár a virradó nap.
Az asszony szenved, szeretni: magány,
s a művész néha sejti munka közben:
át kell formálnunk, műbe, a szerelmet.
Te elkezdted; abban, mit most a hír,
megfosztva ettől, torzít - ez ragyog.
Ó, tőled minden hírnév távol állt.
Fénytelen éltél; szépséged szelíden
vontad be, akár zászlót ha bevonnak
ködös-szürke hétköznap-reggelen,
dolgozni vágytál, hosszan, semmi mást -
s megállt a munka, mégiscsak megállt.

Ha itt vagy még, ha ebben a homályban
akad még hely, hol szellemed a sík
hanghullámokon érzően lebeghet,
melyeket egy magányos hang az éjben
magas szoba légáramán kavar:
hallgass meg: jőjj, segíts. Lásd, így esünk,
nem tudva mikor, vissza csúcsaink
magasáról a nemvárt mélybe, hol
mint álomban, hálóba bonyolódunk,
s nincs ébredés belőle, meghalunk.
Előrébb senki sincs. Mert bárkivel,
ha vére hosszú műbe lüktet át,
megeshet, hogy már nem szökell magasba,
értéke-veszve lezuhog a vér.
Mert valahol ős-ellentét feszül
az élet és a nagy munka között.
Hogy ezt belássam s elmondjam: segíts.

Ne jőjj vissza. Légy, hogyha bírsz, halott
a holtak közt. Halottnak sok a dolga.
Segíts, de úgy, hogy lényed szét ne szórd,
szívemben segíts, mint a messzeség." ( Rilke, Egy barátnőm emlékére )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/pokol-olyasfele-falu-mint-sevilla.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/itt-csak-szakadatlan-romantika-van.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/mit-gondolsz-mi-kegyelet-jo-napot-jo.html

https://boatswain2.blogspot.com/2024/04/mit-gondolsz-mi-kegyelet-jo-napot-jo.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/ha-majd-gyertyat-gyujtani-mentek-ne.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/kifele-gyaloglok-valamibol.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/ugyis-holtake-mar-szivem-halottak-eneke.html

 

"...szívemben segíts, mint a messzeség."

"Az élet egy kis szárnyvonal csak A Semmiből- a Semmibe." ~ Requiem I. ( Falu Tamás )

 FIAMNAK

"Meg nem születve élhetsz úgy csak, ahogy én végigálmodom!"

 

Fiam, ki nem vagy, sohsem voltál,
Csókold meg anyád homlokát,
És sóhaját ajkhangfogóddal
Fogd föl és messze zsongd tovább.
Oh, ne hallgass a csábszavakra,
Ki csak álmokban vagy nekünk,
Maradj tovább álmok lakója,
Amíg mi itt lenn vérezünk.
Az élet egy kis szárnyvonal csak
A Semmiből- a Semmibe.
Vak mozdonyként száguldoz rajta
Lelkemnek hitetlen hite.
Oh, ne cseréld föl a valóval
A nemlét csipke-köntösét,
Vállad csillagos hermelinjét
Minek rántsa le a sötét!
A vét, a sár, a könnyek árja
Minek csapkodja lábadat,
Ha úr lehetsz a bús halálon,
Mért nyögnél életed alatt?
Mért jönnél te a gonderdőbe,
Ahol csak bánatkürt rian?
Én, az apád kívánom néked:
Ne is szüless meg kis fiam!
Az emberszívek kéményéből
Minek szállna be a korom...
Meg nem születve élhetsz úgy csak,
Ahogy én végigálmodom!" ( Falu Tamás, Fiamnak! )

 

"Az élet egy kis szárnyvonal csak A Semmiből- a Semmibe."

 

Θραύσματα Rilke II. ~ "És vele zeng enyém is.(...)" ~ "Barátságosság" / "Bajtársiasság"

 "Álmomban hallom : lelked hangot ad."

 

 

"(...) Álmomban hallom : lelked hangot ad.

És vele zeng enyém is.(...)" ( Rilke, Oly fájó volt )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-baratsagot-lelkunk-magaval-egbol.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lxvii-xxiv-19.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/tedd-konnyuve-ennekem-ezt-nehez-huseget.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlii-fulop.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/12/capax-dei-leg-belso-lenyeget-vettem-at.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/istent-nem-latta-soha-senki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/tegnap-fenn-voltam-az-aetnan-ii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/galukosz-varost-vedo-ferfiu-addig.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/ki-torodik-egy-rabszolgaval.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/az-orok-farosz-maga-o-nezi-vihart-s-nem.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-az-emberek-baratai-egymasnak-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/az-szep-ami-emberhez-hasonlo.html

Θραύσματα Rilke I. ~ "Talán ott megtalállak téged." / "Íme a kertek, mikben hiszek még..." ~ "Kert"

"Talán ott megtalállak téged."

 

 

"...egész a völgyig, mely alatt

(...)

vágy táruló kertként fogad.

(...)

Talán ott megtalállak téged." ( Rilke, Midőn mint szárnyveréstől )

 

"Íme a kertek, mikben hiszek még..." ( Rilke, Íme a kertek... )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2024/01/koszonom-o-egy-regi-fiatal-kert-kepet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/erzekeny-planta-kert-i-szeparany.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/ii-gnosis-viii-hit-remeny-szeretet-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-civ-lxiii-daimon-7.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xx-nag-hammadi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/o-crux-benedicta-winnerek-utja-iv-ha.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/i-gamble-for-pleasure-of-gambling-ii-ki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/what-is-love-viii-god-is-communication.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-cxiii-tamasnak.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/i-holderlin-6-jo-nap-ez-halalra.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/boom-v_30.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-vii-i-szienai-szent-katalin-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/szem-vagyok-iii-nem-kell-most-meghalnia.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/fonix-viii-lelek-szemei.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lxxvi-xxxii-mert.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/magikus-imadsag-ii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/x-esszenusok-kulonuljetek-el-iii-lam.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/fonix-v-gnosztikus-irodalom-cxix.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/erzekeny-planta-kert-iv-voltak-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-v.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-v.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xxxv-fulop.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/o-crux-benedicta-winnerek-utja-vi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/erzekeny-planta-kert-ii-szem-vagyok.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/letezz-mint-krisztusi-aldas.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/csak-kulsosegekben-ternek-el.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/06/a-megvaltas-uj-kezdet-x-eikon-avatarok.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/ii-tombolo-harci-men-vagy-fulet-logato.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/xi-esszenusok-kulonuljetek-el-iv.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/a-bolond-profeta-v-harmadik-d.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/erzekeny-planta-kert-iii-tanitsd-oromre.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/02/ime-mienk-gyermek-krisztus-iii-vilagba.html