Ομιλία ~ "Mikor a szabó megüti az asztalt, az olló kimutatja magát." / " - Dicsértessék! - szólalt meg a gazda. - Jobb ember lettem vón egész életemben, ha tudom, hogy ilyen is van a világon!"

"A beszédet azért adta nekünk a bennünket teremtő Isten, hogy feltárjuk egymás előtt szívünk szándékát, és a természet társas volta miatt mindegyikünk kapcsolatban legyen felebarátjával, hogy mint valami kincstárból, úgy húzzuk elő a szív rejtekeiből nézeteinket." ( Nagy Szent Baszileiosz: Homília arról, hogy "Ügyelj önmagadra!" )

"Teremtsetek tehát csendet a beszéd számára hallgatással! Hiszen talán valami hasznos is feltűnhet benne, amit magatokkal vihettek!" ( Nagy Szent Baszileiosz: Homília arról, hogy "Ügyelj önmagadra!" )

"(...) először a lélek kormányzó részében uralkodjék tisztaság." ( Nagy Szent Baszileiosz: Homília arról, hogy "Ügyelj önmagadra!" )

"(...) a Lélek úgy intézte, hogy tömör és rövid legyen, (...) ne burkolja homályba a dolgokat, amiket jelez, se ne legyen terjengős és véletlenül se nyaldossa feleslegesen körül őket." ( Nagy Szent Baszileiosz: Homília arról, hogy "Ügyelj önmagadra!" )  

"Maradj meg szilárdan meggyőződésednél, és a beszéded legyen egyértelmű." ( Sir 5,10 )

"Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van." (Mt 5,37 )

"Avoid pointless talk." ( Dogen )   

 

"23. Jézus mondta: Kiválasztalak majd titeket, ezerből egyet és tízezerből kettőt. S egymagatokban fogtok ott állni." ( Tamás evangélium, Apokrifek ) 

"(...) és csodáld meg, (...)" ( Nagy Szent Baszileiosz: Homília arról, hogy "Ügyelj önmagadra!" )

"Férfiak, testvérek és atyák, halljátok!" ( ApCsel 7,2 )

"Mikor a szabó megüti az asztalt, az olló kimutatja magát."

 

 

A keresztény prédikátorok oktatása
A KERESZTÉNY PRÉDIKÁTOROKHOZ INTÉS

 

 

Igazán világ prédikátorának nevezhetjük a mi Istenünket: mivel világ kezdetitűl fogva, az egek és minden teremtett állatok által, Istenségének hatalmát és bölcsességét hirdette. A Szentháromság második személye azért küldetett a világra, hogy hirdesse az evangéliomot prédikálásával. Azért mondja szükségesnek, hogy prédikáljon, mert erre küldetett.  Apostolinak is azt parancsolta, hogy minekutána tüzes nyelvet vesznek, egész világon mindenütt prédikálják az Isten igéjét. És jaj nékik, ha nem prédikálnak.

Szentséges dolog a keresztség szolgáltatása, de Szent Pál azt írja, hogy őtet Krisztus nem keresztelni, hanem prédikálni küldötte. Azért másokra bízván a keresztelést, Isten igéjének hirdetésében foglalta magát. A szegények táplálása oly kedves Istennél, hogy az utolsó ítílet sentenciáját, az irgalmasság cselekedetiben határozta. Mindazáltal az apostolok illetlennek találták, hogy a szegények segítéséért a prédikálást elhagyják: hanem másokra bízván a fogyatkozottak gondviselését, magok prédikáltak. Mert a prédikátor Isten trombitája, mennyei titkok sáfára, angyali kenyér osztogatója.

Mivel azért nemcsak böcsületes, hanem lelkek üdvösségére szükséges dologban forgódtok, valakik a prédikálószékből tanítotok: intlek és kérlek, sőt a nagy Istenre kényszerítlek, hogy szorgalmatosok legyetek hivatalotokban.

Sok munka, nagy okosság, temérdek tudomány, és mindenekfelett nagy isteni malaszt és tekéletesség kívántatik a prédikáláshoz. Híres orátor volt Cicero, mégis mindenkor rettegve kezdett a szóláshoz. Sőt mikor egy nap a Tanácsban kellene szólani, örömében szabadossá tette szolgáját, ki hírt hozott, hogy holnapra haladott a törvény. Augustus császár, valamikor a Tanácsban szólott, otthon leírta, és papírosból olvasta, amit akart mondani. Ha ezek a világi dolgokrúl ily félve beszéllettek; mentül inkább a lélek üdvösségében járó dolgokrúl rettegve kell szólani? 

Először azért szorgalmatos tanulással készüljetek a prédikáláshoz. És ha Homerus medve módon nyalogatva ékesgette verseit: ti is a prédikációt ne futófélben hanem hosszú ideig való jobbításokkal készítsétek. A bölcs parancsolatja és Szent Jeronimus tanácsa, hogy; amit tanítani akartok, azt magatok sokáig és jól tanuljátok. Mert igazán írja Plutarchus, hogy: a hirtelen szólás teljes hiúságokkal, és valaki készületlen prédikál, üti-véti a dolgot; sem elei, sem utolja szólásának, csak haboz, egybe zűr-zavar mindeneket; akármit akárhol előhoz és ki nem tud gázolni hosszan nyújtott beszédiből. Ne bízzék azért senki elméjében, mert soha jól nem prédikál, aki jól hozzá nem készül. Aki pedig jó készülettel tanít, Isten áldását veszi, és egyebeket vastagítván, maga kövéredik: mivel aki jól tanít, maga is tanul és mennyei áldomásokkal hízik lelke.

Másodszor: Azon legyetek, hogy miképpen a prédikátorok mestere, cselekedeti példájával tanított elsőben, azután nyelvével: úgy ti se legyetek csatornák, melyeken általfoly a víz, hanem teli kutak legyetek, hogy magatok bévségéből másokat is itassatok. Mert igazán írja Cyprianus mártír, hogy: haszontalan az igaz tanítás, ha a cselekedet elrontja a tekéletességet. Sőt senki nagyobb kárt nem tészen az emberek erkölcsében, mint aki különben él, hogysem tanít. 

Azért, édes atyámfiai, lelki tanítók, először magatok igyatok az élet kútjából; azután folyjanak egyebekre vizetek. Mert jaj azoknak, kik, mint Sámson oroszlánja, szájokban hordozzák a mézet, melynek ízit nem érzik; satulják a mustot és bort nem isznak. Azt a tanítót böcsüli nagyra Isten, aki cselekeszi, amit tanít, és mind nyelvét, mind pennáját szíve gyökerének téntájába mártván, úgy szól, amint szíve járása vagyon. És amaz okos pásztort követi, aki aminemű színű gyapjút kívánt juhainak, olyan példát adott eleikbe. 

Azért intlek és kérlek, prédikátorok, hogy magatok életével és példájával hitelessé tegyétek, amit tanítotok. És amint Szent Jeronimus szól: Cselekedetedet ne hazudtolja tanításod: mikor tanítasz a templomban, senki azt ne gondolhassa: Miért nem míveled, amit tanítasz? Ne mondják azt rólad: mást gyógyít, maga rühes. Aki rak, s ront, azaz: épít nyelvével, ront életével, olyan, mint aki egy kézzel Istenhez vonszon, mással visszataszít. Vagy, mint amaz anya, mely vigyázva szoptatja, aluttában megöli gyermekét. Éktelen, mikor a nyelv felségesen beszél, és a kéz hivolkodik. Tudták a Lacedaemon várasiak, hogy a szép mondás elveszti hitelét, ha feslett embertűl ered. Azért az erkölcstelen embertűl adott tanácsot mással mondatták ki, hogy a szép mondást, az ember erkölcsének rútsága meg ne mocskolná, és a község nem a szép szó után járna, hanem a jó erkölcsök példáját követné. Merő igazság, hogy az emberek többet hisznek szemeknek, hogysem fülöknek. És a tanító erkölcse inkább izgat, hogysem szava. Azért hasznosb a tanító, kit inkább csudálnak az emberek, mikor látnak, hogysem mikor hallanak. Ilyen volt Socrates a pogányok között, mert erkölcséből többet tanultak, hogysem szavából. Azért mondotta Aristides, hogy Socrates szavából semmit nem tanult, erkölcséből sokat. Ilyen volt Origenes, kinek erkölcse olyan volt, minémű tanítása. Ilyen volt Szent Basilius, kirűl olvassuk, hogy tanítása mennydörgés volt, mivel erkölcsi villámlások voltak.

Némelyek szépen és sokat szólanak, de fel nem gerjesztenek, mert magok nem égnek. Az
isteni bölcsesség édességét másnak ássák, magok nem kóstolják. Meg nem gondolják, hogy
nem szólásra, hanem tekéletes cselekedetekre tanít az igaz bölcsesség: és a Szent Jeronimus mondása szerént: az Isten szolgái tiszti nemcsak az, hogy szentül szóljanak, hanem hogy szentül éljenek. És úgy szóljanak a vétkek ellen keményen, a veszedelmek ellen szívesen, a szerencsétlenség ellen bátorságoson, a világi tisztességkívánás ellen gyalázatoson, hogy mindnyájan eszekbe vegyék, hogy azt érzik magokban amit mondanak.

Bezzeg Keresztelő János magában égett, és azért fényeskedett egyebeknek. Illyés tűz volt, azért voltak szavai lángok. Az ótörvénybéli papi fejedelmen nemcsak urím, azaz: tudomány, hanem tumim, azaz: igazság is találtatott. Mert a mennyei tanításokkal együtt fényleni kell a tekéletes erkölcsnek, mivel a Krisztus mondása szerént: Aki életében feslett, bízvást és foga natoson nem hirdetheti a jót. Annak okáért a tanítóknak erősen meghagyatott, hogy minden tekéletes erkölcsökre magok légyenek példák. Mert jaj azoknak, kik másoknak szűrnek, magok szomjúhoznak: tanítnak másokat, magokat nem tanítják, és amint Szent Dávid szól: Igazságot hirdetvén, magok feslettségben úsznak.

Úgy vagyon, a világon semmi nincs fogyatkozás nélkül. Vannak a tengernek habjai, a földnek indulási, az egeknek felhői, a holdnak és napnak fogyatkozási, a tűznek füstei. Nem lehet a rózsa tövis nélkül, a méz sonkoly nélkül, a búza polyva nélkül, a bor söprű nélkül,  sőt az arany sem terem föld nélkül. Az emberek között is minden hivatalban vannak botránkozások. Halat szálka nélkül, úgy nehéz embert találni vétek nélkül. De ha a jó pénzt örömest vesszük, noha mocskos a fizetőmester keze, ha meg nem vetjük az egészséges orvosságot, noha beteges doktortúl rendeltetik; ha a tiszta jó bort kedvesen isszuk a földedényből; ha Illyés próféta örömmel vette a kenyeret, melyet a büdös varjú nyújtott: nem okosság az igaz tanítást kedvetlenül venni azért, hogy vétek nélkül nincs, aki előnkbe terjeszti. Mert Isten ítíleti az, ki mint él magában: a keresztyén ember hivatalja, hogy az igaz lelkipásztor tanítását vegye, ha mi megvető vagyon erkölcsében, azt ne kövesse. Mert ha király levelét hozzák, nem vizsgálja, aki eszes, micsoda pennával és melyik deák írta? Hanem arra vigyáz, mi vagyon a levélben! Mi se cirkáljuk annak életét, aki szól, hanem Istentűl hálaadással vegyük, ha szamár által oktat is. És aki a tanítók erkölcsét követi inkább, hogysem tanítását, azt Szent Ágoston olyan bolondnak mondja, mintha valamely útonjáró nem akarna tovább menni, mivel útmutató kő tovább nem mégyen.

Harmadszor: Két nagy fogyatkozást tapasztaltam az ifjú prédikátorokban, melyeket igen kell kerülni az istenfélő tanítónak:

Egyikét azt, hogy a tanításban nem teszik célul a hallgatók lelki hasznát. Nem azon vannak, hogy hasznos és gyümölcsös tanításokat adjanak, hanem hogy elméjek, tudományok, ékesen szólások mutogatásával dicsekedjenek és magokat csudáltassák. Azért nem arra igyekeznek, hogy tanításokat a hallgatók értelméhez szabják, hogy a tridentomi közönséges gyölekezet rendelése szerént, azokra tanítsák a községet, amiket szükség tudni, és világos értelemmel megmutassák a bűnök veszedelmét, az örök kárhozat rettenetességét, a mennyei boldogság dücsőségét, a keresztyéni tekéletes erkölcsök böcsületességét. Nem abban fáradnak, hogy Jákobbal az juhok eleibe színes vesszőket terjesztvén, szép bárányokat neveljenek, és a sok szentek példáit előhozván, különböző jó erkölcsökre gerjesszék hallgatóikat. Hanem hegyes kérdéseket, haszontalan vizsgálásokat, fülgyönyörködtető csúfságokat vagy fabulákat, sovány és száraz gondolatokat forgatnak, és azt vadásszák, hogy a község őket csudálja, dicsírje. Az ilyen tanítórúl mondja a szentlélek, hogy házasságtöréssel fertézteti az Isten igéjét. Mert a Szent Gergely mondása szerént a házasságtörő nem magzatot, hanem gyönyörűséget keres. Valaki azért tanításban nem azon fárad, hogy Istennek fiakat szűljön,  hanem hogy maga tudományát mutogassa és abból magasztaltassék: házasságtörője az Isten igéjének.

Az igaz lelkipásztornak tekéletes dicséreti az, hogy tanításával a hallgatók szívébűl a hamis vélekedések kivagdaltassanak, a bűnök undoksága megismértessék az igaz penitenciára és a
mennyei jók kívánására a lelkek gerjedjenek és az ő tanítása után fohászkodások, töredelmes sírások, bűnből kitérések következzenek. Bezzeg az ilyen tanító szentül és mélyen általértette hivatalját és Szent Pállal azt mondhatja: hogy hallgatói közül csak az vígasztalja őtet, ki a tanításkor bűnein bánkódik. Vaj adná Isten, hogy sok olyan tanítók volnának, mint akirűl írja Seneca, hogy teli reménységgel, teli tekéletes kívánságokkal és minden világi jóknak utalásával, valaki ennek tanítását hallgatja.

Nem okos, amely tanító abban gyönyörködik, hogy a község őtet dicsíri. Mert igaz a
Plutarchus szava, hogy: gyakran azok kedvesek a községnél, kik semmirekellők a tudósoknál. Sőt amint Szent Jeronimus szól: nem abban áll a keresztyénség, hogy láttassunk, hanem hogy legyünk. És nem tudom mint esik, de látom, hogy kedvesbek a világ előtt, akik nem tetszenek Krisztusnak. 

Azért a tanító eszében tartsa, hogy Krisztus megátkozta a fát, melynek gyümölcse nem volt,
noha levele és árnyéka béven volt. És hogy az okos embernek nem a hímes szók, hanem az
erős valóságok tetszenek. A szép orcának kendőzés nem kell. Az isteni tudomány felsége cifra szók nélkül, maga szépségével kelleti magát. Arra vigyázzon tehát a lelki tanító, hogy hasznos és szükséges dolgokat hirdessen, és eszében tartsa, hogy minden haszna tanításának csak az, hogy az emberek kitérnek bűnökből és szentül élnek. Ne mondhassák azt a keresztyén tanítórúl, amit némely pogány orátorrúl, hogy elég szava vagyon, de kevés veleje. Nem ajakán nőtt, hanem szívében gyökerezett szókat mondjon.

Nem veszedelmes orvosnak tartanók-e, aki betege előtt lantot verne és éneklésével akarná
gyönyörködtetni fülét; orvosságokat pedig (mivel azoktúl a beteg iszonyodik) nem adna
nyavalyáinak gyógyítására! Ilyen ártalmasok a prédikátorok, kik csak szólásnak ékességével, vagy magok álma és elmélkedések beszélgetésével, vagy igen mély és szokatlan, de haszontalan tudományokkal viszkettetik a hallgatók fülét: a lelki gennyedtséget pedig meg sem illetik. Másik fogyatkozást tapasztaltam az ifjú tanítókban, hogy a dorgálásban gondatlanok. Az egyházi és világi fejedelmek vétkeit feddeni oly helyen, ahol efféle fejedelem nincsen, haszontalan hiúság: mert azzal senki nem jubbul, hanem csak gyűlöltetnek a fejedelmek. Annak okáért, noha nem fér az igaz tanítóhoz, hogy hallgatói fogyatkozásit fedezgesse vagy azokra hunyorítson, de ha botránkozás távoztatása különbet nem kíván, nem okosság a prédikációban nagy embereket nevezet szerént feddeni. Kiváltképpen ha félő, hogy a feddés gyűlölséget, nem jobbulást indít bennek. Hanem a bűnt kell gyalázni: annak gonoszságát, büntetését, veszedelmét kell mutogatni, mert így künnyebben és hasznosban megisméri és jobbítja vétkét az elesett ember. Azt is tanácslom, hogy mikor valamely jóságot dicsír a prédikátor vagy valamely vétket gyaláz, úgy szóljon, mint Plutarchus, hogy mivel Isten segítségéből, ezektűl a gonoszoktúl üresek a hallgatók és jóságokkal bévesek, jóban való vastagítás és a hallgatók jámborságának dicsírése, amit hallanak. Mert sokszor ártalmas azt jelenteni, hogy némely vétkek eláradtak vagy némely jóságok elfogytak a hallgatókban.

Igazán, mondották a pogány bölcsek, hogy vannak olyan emberek, mint a gyomor, melybe akármely jó szagú, drága eledelt töltsenek, büdös ganéjjá teszi: azért akármely szent és üdvösséges tanításból okot vesznek a prédikátor gyalázására. De ezekkel nem kell gondolni hanem a jóságok magasztalásában és a vétkek dorgálásában keresztyéni szabadsággal kell élni. Csak arra vigyázzon a tanító, hogy emberek nevezése nélkül dorgálja a bűnöket, és azt mondhassa, ha valaki megindul, amit Szent Jeronimus mondott: Nevezet szerént senkit nem illettem, a bűnök ellen szólottam. Valaki azért neheztel reám, magárúl vallást tészen, hogy része vagyon a bűnben. Mikor a szabó megüti az asztalt, az olló kimutatja magát; mert noha őtet nem illetik, de ottan megcserdül. Úgy akinek hol fáj, ott tapogatja, akármely gyengén illetik is.

Végezetre, hogy a bűnök gyűlölségére vagy a tekéletes jóságok szerelmére másokat felindítson a prédikátor, kívántatik, hogy: oly szent indulatot gerjesszen magában, minéműt akar oltani a hallgatók szívébe. Mivel Isten erejéből, nem a prédikátor szólásából vagyon foganatja a jó tanításnak, tartozik azzal a tanító, hogy imádkozzék elébb, hogysem tanítson. Mert zenghet az ékes szó fülünkben, de foganatos nem lehet a jóságokra, hanem ha isteni malaszttal belénk oltatik; mivel imádság nyerhet erőt a jó példának és szónak. Azért a prédikátor, egyéb reménységet félretévén, csak az Isten áldásától várja gyümölcsét tanításának. Az Isten irgalmát pedig könyörgéssel nyerje. Kívántatik, hogy célját és határos végét tanításának csak azt tegye, hogy Isten dicsírtessék, és a hallgatók lelki jóságokban öregbedjenek. Jaj, ki bolondok, akik a prédikálásból magok dicsérését keresik, akik a fülhöz és nem szűhöz szólanak, akik újságokat és haszontalan vizsgálásokat feszegetnek, melyeket gyakran magok sem értenek, és csak arra valók, hogy a tudatlan községgel csudáltassák magokat! Azt írja Szent Bernárd, hogy: akiknek Isten a prédikálásra girát adott és a magok dücsőségét keresik azzal, amivel Isten tisztességét kellene terjeszteni, olyanok, mint a bálványozó zsidók, kik az Istentűl adatott aranyból Baalt csináltak. Nem arra kell nézni a jó tanítónak, hogy őtet csudálják, hanem hogy az ő szavai tüzek légyenek, melyek jóra izgassák a késedelmeseket. Erős nyilak légyenek, melyek a szívek keménységét megszaggassák. Aki többet akar érteni a keresztyén prédikátor tisztirűl, olvassa Szent Ágostont. Én ezekkel megelégedvén, kérem Istenemet, adjon szentlelket az igaz tanítóknak, hogy oktathassák a Krisztus juhait, üdvösséges tanításokkal." ( Pázmány Péter )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/teremtsetek-tehat-csendet-beszed.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/leteznek-bizonyos-lelkes-sztelere.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/jobb-ember-lettem-von-egesz-eletemben.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/sissies-iii-v-lelek-preexisztenciaja.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/boom-ii.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/leteznek-bizonyos-lelkes-sztelere_12.html

https://boatswain69.blogspot.com/2024/05/the-mission-of-manicheism-ix-nincs.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/vii-1-jon-mi-istenunk-nem-hallgat.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/x-vii-most-en-beszelek-gyuljetek-hozzam.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/boom-ii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/10/hogy-feltarjuk-egymas-elott-szivunk.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii12-viii-azok-testvereink-akik_9.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii13-ilyeneket-csinalsz-es-en.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/vii5-one-mind-boom-gyuljetek-hozzam.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/a-fuszeres-papagaja-i-ii-imitatio.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/sissies-ii-iv.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/vii3-hivja-az-eget-odafent-es-foldet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/teged-intelek-aki-szeret-osztozik.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/hivja-az-eget-odafent-es-foldet-mert.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/isten-te-istened-vagyok-en-akinek-fule.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/teljesseg-vi-ezert-allasz-kapuba.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/sissies-i-most-egyelore-menj-alkalmas.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/ix-kozel-van-hozzad-az-ige-szadban-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii11-enyem-vilag-es-ami-betolti-ii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii10-enyem-vilag-es-ami-betolti.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/iii-viii-kituno-szeretett-jakab.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/vii4-hivja-az-eget-odafent-es-foldet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii7-hallgass-nepem-most-en-beszelek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii13-aki-halaadassal-aldozik-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/sissies-iii-v-lelek-preexisztenciaja.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii5-igazsagat-hirdesse-az-eg-mert.html