"A sikló imádkozik este, (...) most elalszik mélyen."
"Die Schleiche singt ihr Nachtgebet,
die Waldgeiß staunend vor ihr steht.
Die Waldgeiß schüttelt ihren Bart
wie ein Magister hochgelahrt.
Sie weiß nicht, was die Schleiche singt,
sie hört nur, daß es lieblich klingt.
Die Schleiche fällt in Schlaf alsbald.
Die Geiß geht sinnend durch den Wald."
"A sikló imádkozik este,
csodálkozva néz a kecske.
S, mint komoly öreg tanár a
hegyes szakállát megrázza.
Nem tudja mit dalol a sikló,
de érzi, hogy ez így szép, így jó.
A sikló most elalszik mélyen
s a kecske továbbmegy az éjben." ( Christian Morgenstren, A kecske és a sikló )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése