ΣΟΦΙΑ ΣΑΛΩΜΩΝΟΣ 6,12-21 ~ Ki törődik egy rabszolgával?

 

6,12-21

A bölcsesség ragyogó és hervadhatatlan, könnyen felismerik, akik szeretik, és megtalálják, akik keresik. Már előre megmutatkozik azoknak, akik vágyódnak rá. Aki korán reggel keresni kezdi, nem kell fáradnia, mert ajtajánál ülve találja. Róla elmélkedni tökéletes okosság, és aki érte virraszt, hamar megszabadul a gondtól. Hisz maga megy, s megkeresi azokat, akik méltók rá, barátságosan megjelenik nekik az utakon, és minden szándékukban találkozik velük. Mert (a bölcsesség) legbiztosabb kezdete a tanulás utáni vágy; tanulni akarni annyi, mint szeretni (a bölcsességet). A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a megtartása, a törvények megtartása a halhatatlanság biztosítása, s a halhatatlanság eljuttat az Isten közelébe. Így vezet a bölcsesség utáni vágy az uralomhoz. Ha tehát, népek fejedelmei, örömeteket lelitek a trónban és a jogarban, akkor becsüljétek a bölcsességet, hogy örökké országolhassatok!

I. 

A bölcsesség ragyogó 

hervadhatatlan, 

Azt könnyen felismerik, 

akik szeretik, 

és megtalálják, akik 

keresik, vágynak Rá 

- nekik megmutatkozik

Λαµπρὰ καὶ ἀµάραντός ἐστιν ἡ σοφία 6καὶ εὐχερῶς θεωρεῖται ὑπὸ τῶν ἀγαπώντων αὐτὴν καὶ εὑρίσκεται ὑπὸ τῶν ζητούντων αὐτήν, φθάνει τοὺς ἐπιθυµοῦντας προγνωσθῆναι.

II. 

A bölcsesség rád vár..., 

ha kész vagy mestered legyen -

hogy mester legyél: 

Ki törődik egy rabszolgával?

Ki Őt keresni kezdi, 

az ajtajánál 

várva találja. Maga 

keresi akik 

méltók rá. Megjelenik 

az útjaikon, és 

a tetteikben velük.

τὸ γὰρ ἐνθυµηθῆναι περὶ αὐτῆς φρονήσεως τελειότης, καὶ ὁ ἀγρυπνήσας δι’ αὐτὴν ταχέως ἀµέριµνος ἔσται· ὅτι τοὺς ἀξίους αὐτῆς αὐτὴ περιέρχεται ζητοῦσα καὶ ἐν ταῖς τρίβοις φαντάζεται αὐτοῖς εὐµενῶς καὶ ἐν πάσῃ ἐπινοίᾳ ὑπαντᾷ αὐτοῖς.  

Kit érdekel a szolga 

vagy tékozló fiú 

kinek gazda vagyona 

semmi: úgy tekint

örökségére mint egy 

rongyra: elfogyott és 

tönkrement majd veszek más

hitet másét - egy jobbat: 

 

- mit elherdáltál olyat

már többé nem kapsz.

 

Van ki megbecsülné, de 

nem találja: Nézd - 

Megkerültem a világot..., 

kétségbe voltam esve - 

 

"Négykézláb másztam. Álló Istenem

lenézett rám és nem emelt föl engem.

Ez a szabadság adta értenem,

hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.

 

Ugy segitett, hogy nem segithetett.

Lehetett láng, de nem lehetett hamva.

Ahány igazság, annyi szeretet.

Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.

 

Gyönge a testem: óvja félelem!

De én a párom mosolyogva várom,

mert énvelem a hűség van jelen

az üres űrben tántorgó világon."

 

ez szem

vagy születés dolga-e? 

 

 keresni küldettem és

születtem, csak nem 

hagy engem végül cserben.

Érzem: örökös -

megistenülve Égi 

erők egyike lettem.

 

"anyai szeretet" majd

 kevés lesz: Apád 

dolga felkészült lehess

kérdésekre a 

'kapukban' megfelelhess

s a harcban el ne ess.

ἀρχὴ γὰρ αὐτῆς ἡ ἀληθεστάτη παιδείας ἐπιθυµία, φροντὶς δὲ παιδείας ἀγάπη, ἀγάπη δὲ τήρησις νόµων αὐτῆς, προσοχὴ δὲ νόµων βεβαίωσις ἀφθαρσίας, ἀφθαρσία δὲ ἐ ὺς εἶναι ποιεῖ θεοῦ·  

 

 Ki törődik egy rabszolgával?

III. 

Már nem vagy szolga: örökös, 

az Úr köpenyét borítja..., hatalomba öltözött 

- hatalmát ruházza rád.

 

...s a halhatatlanság 

majd eljuttat az

Isten közelébe - Uradhoz.  

jutsz majd általa 

a teljes uralomhoz. 

 

Népek fejedelmei, 

ha még örömeteket 

lelitek a trónban,

 jogarban: 

 

ügyeljetek Rá 

s becsüljétek hogy 

hatalmatok el 

ne veszítsétek!!

ἐπιθυµία ἄρα σοφίας ἀνάγει ἐπὶ βασιλείαν. εἰ οὖν ἥδεσθε ἐπὶ θρόνοις καὶ σκήπτροις, τύραννοι λαῶν, τιµήσατε σοφίαν, ἵνα εἰς τὸν αἰῶνα βασιλεύσητε.
 

Λαµπρὰ καὶ ἀµάραντός ἐστιν ἡ σοφία 6καὶ εὐχερῶς θεωρεῖται ὑπὸ τῶν ἀγαπώντων αὐτὴν καὶ εὑρίσκεται ὑπὸ τῶν ζητούντων αὐτήν, φθάνει τοὺς ἐπιθυµοῦντας προγνωσθῆναι. ὁ ὀρθρίσας πρὸς αὐτὴν οὐ κοπιάσει· πάρεδρον γὰρ εὑρήσει τῶν πυλῶν αὐτοῦ. τὸ γὰρ ἐνθυµηθῆναι περὶ αὐτῆς φρονήσεως τελειότης, καὶ ὁ ἀγρυπνήσας δι’ αὐτὴν ταχέως ἀµέριµνος ἔσται· ὅτι τοὺς ἀξίους αὐτῆς αὐτὴ περιέρχεται ζητοῦσα καὶ ἐν ταῖς τρίβοις φαντάζεται αὐτοῖς εὐµενῶς καὶ ἐν πάσῃ ἐπινοίᾳ ὑπαντᾷ αὐτοῖς. ἀρχὴ γὰρ αὐτῆς ἡ ἀληθεστάτη παιδείας ἐπιθυµία, φροντὶς δὲ παιδείας ἀγάπη, ἀγάπη δὲ τήρησις νόµων αὐτῆς, προσοχὴ δὲ νόµων βεβαίωσις ἀφθαρσίας, ἀφθαρσία δὲ ἐ ὺς εἶναι ποιεῖ θεοῦ· ἐπιθυµία ἄρα σοφίας ἀνάγει ἐπὶ βασιλείαν. εἰ οὖν ἥδεσθε ἐπὶ θρόνοις καὶ σκήπτροις, τύραννοι λαῶν, τιµήσατε σοφίαν, ἵνα εἰς τὸν αἰῶνα βασιλεύσητε.

Clara est et, quae numquam marcescit, sapientia; et facile videtur ab his, qui diligunt eam, et invenitur ab his, qui quaerunt illam. Praeoccupat, qui eam concupiscunt, ut prior se ostendat illis. Qui de luce vigilaverit ad illam, non laborabit, assidentem enim illam foribus suis inveniet. Cogitare ergo de illa sensus est consummatio; et, qui vigilaverit propter illam, cito securus erit. Quoniam dignos se ipsa circuit quaerens et in viis ostendit se illis hilariter et in omni providentia occurrit illis. Initium enim illius verissima est disciplinae concupiscentia, cura vero disciplinae dilectio est, et dilectio custodia legum illius est, custoditio autem legum confirmatio incorruptionis est, incorruptio autem facit esse proximum Deo; concupiscentia itaque sapientiae deducit ad regnum. Si ergo delectamini sedibus et sceptris, o reges populi, colite sapientiam, ut in perpetuum regnetis.

ἐπιθυµία ἄρα σοφίας ἀνάγει ἐπὶ βασιλείαν. εἰ οὖν ἥδεσθε ἐπὶ θρόνοις καὶ σκήπτροις, τύραννοι λαῶν, τιµήσατε σοφίαν, ἵνα εἰς τὸν αἰῶνα βασιλεύσητε.