35.
Míg a földön élünk, a kísértéstől biztonságban nem lehetünk
Elég-e az ifjaknak
harci gyakorlat
futva pajzzsal és karddal
- erősödjenek:
Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében.
tetőtől talp páncélban?
Magukra felölthessék...
Az Úr fegyverzetét -
arma spiritualia
hatalmas erejét
Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben.
Óvja őket megtérés
páncélja, hitnek
a pajzsa, tartsa egybe
igazságnak az öve.
Vegyétek fel mindezekhez a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát.
Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját.
Nem könnyű ellenállni
gonoszság lelkei
ellen akik odafenn
a magasságban
laknak
Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.
Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok.
Ne nyugalomra készülj
hanem - leginkább
türelemre
Sarut húzva lábatokra, készen a békesség evangéliuma hirdetésére.
szüntelen
és lankadatlan.
Non ponas te ad multam requiem, sed a magnam patientiam.
Ragadj kardot a lándzsát
szorítsd
Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde.
Sisakot
húzz fejedbe...
Ne nyugalomra készülj,
hanem küzdelemre.
Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért;
és énértem is, hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát,
amelynek követe vagyok bilincsben is, hogy bátorságom legyen azt úgy hirdetni, ahogyan kell.
Sancti mei non habuerunt tales, sed multas gravitates et tentationes varia, magnasque desolationes, sed patienter sustinuerunt se in omnibus et magis confisi sunt Deo quam sibi: scientes quia non sunt condignæ passiones hujus temporis ad futuram gloriam promerendam.
De cetero fratres confortamini in Domino et in potentia virtutis eius induite vos arma Dei ut possitis stare adversus insidias diaboli quia non est nobis conluctatio adversus carnem et sanguinem sed adversus principes et potestates adversus mundi rectores tenebrarum harum contra spiritalia nequitiae in caelestibus propterea accipite armaturam Dei ut possitis resistere in die malo et omnibus perfectis stare state ergo succincti lumbos vestros in veritate et induti loricam iustitiae et calciati pedes in praeparatione evangelii pacis in omnibus sumentes scutum fidei in quo possitis omnia tela nequissimi ignea extinguere et galeam salutis adsumite et gladium Spiritus quod est verbum Dei per omnem orationem et obsecrationem orantes omni tempore in Spiritu et in ipso vigilantes in omni instantia et obsecratione pro omnibus sanctis et pro me ut detur mihi sermo in apertione oris mei cum fiducia notum facere mysterium evangelii pro quo legatione fungor in catena ita ut in ipso audeam prout oportet me loqui.
Végezetül, testvéreim, legyetek erősek az Úrban és az ő hatalmának erejében. Öltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Mert a mi küzdelmünk nem test és vér ellen folyik, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen a mennyei magasságokban. Ezért öltsétek fel Isten minden fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és miután mindent elvégeztetek, álljatok szilárdan. Álljatok szilárdan, övezve derekatokat igazsággal, felöltözve az igazság mellvértjébe, lábaitokat pedig a békesség evangéliumának készségével saruzva. Mindenben vegyétek fel a hit pajzsát, amellyel megolthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. Az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten igéje. Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozva mindenkor a Lélek által, és minden állhatatossággal és könyörgéssel virrasszatok minden szentért és értem is, hogy adatott nekem szó a szám megnyitásakor, hogy bizalommal hirdessem az evangélium titkát, amelynek követe vagyok bilincsekben, hogy bátran szólhassak róla, ahogyan kell.
I.
Fiam, amíg a földön élsz, sosem vagy biztonságban, utolsó leheletedig kezed ügyében kell tartanod a lélek fegyvereit. Ellenségeid közt forgolódol, jobbról, balról ostromot találsz. Ha a türelem pajzsa nem vesz körül, sokáig sebzetlen nem maradsz. Ha szívedet belém nem gyökerezteted, egyetlen eltökéléssel: hogy értem mindent elviselsz, bizony ki nem bírod a heves ostromot, s a szentek diadalkoszorúját el nem nyerheted. Szükséges tehát, hogy férfimódra keresztül gázolj mindenen, és kemény kézzel nyúlj ahhoz, ami utadba áll. Mert a győztes kapja a mannát, a lankadóra pedig nagy nyomorúság vár.
II.
Ha a földi életben nyugalmat keresel, hogyan juthatnál az örök nyugalomra? Ne sok nyugalomra készülj itt, inkább nagy türelemre. Ne a földön keresd az igazi békességet, hanem a mennyben, ne az emberekben meg a többi teremtményben, hanem egyedül Istenben. Isten iránt való szeretetből mindent jó kedvvel kell viselned, fáradalmakat és fájdalmakat, kísértéseket, zaklatást, aggódást, szükséget, gyöngeséget, méltatlanságot, rágalmat, szemrehányást, megaláztatást, megszégyenülést, feddést, megvettetést. Ez mind az erényre segít, ezek a próbái Krisztus növendék bajnokainak, ezek szerzik a mennyei koronát. Én örök jutalmat adok a rövid ideig tartó fáradozásért, a múló megaláztatásért olyan dicsőséget, amely véget nem ér.
III.
Azt gondolod, hogy mindig kedved szerint részesedel majd lelki vigasztalásban? Az én szentjeim nem mindig voltak bővében annak, inkább sok alkalmatlanság, sokféle kísértés közt, sok nagy elhagyatottságban kellett helyt állniuk. De mindent türelmesen viseltek, jobban bizakodtak Istenben, mint önmagukban, tudták, hogy a földi elviselni valók nincsenek arányban az eljövendő jutalommal, amelyért szolgálnak. Te rögtön birtokolni akarod azt, amit annyian sok könnyel, sok fáradozással érdemeltek ki maguknak? Várj az Úrra, cselekedj férfimódra, légy erős. Ne add föl a reményt, meg ne fuss, inkább állj ki bátran testestül, lelkestül Isten ügyéért. Én sokszorosan megfizetek neked, és veled leszek minden megpróbáltatásban.
Cap. 35.
Quod non est securitas a tentatione in hac vita.
1.
Fili, nunquam es securus in hac vita: sed quoad vixeris, semper arma spiritualia tibi sunt necessaria. Inter hostes versaris; a dextris et a sinistris impugnaris. Si ergo non uteris undique scuto patientiæ, non eris diu sine vulnere. Insuper si non ponis cor tuum fixe in me cum vera voluntate cuncta patiendi propter me, non poteris ardorem istum sustinere, nec ad palmam pertingere Beatorum. Oportet ergo te viriliter omnia pertransire, et potenti manu uti adversus objecta. Nam vincenti datur manna et torpenti relinquitur multa miseria.
2.
Si quæris in hac vita requiem: quomodo tunc pervenies ad æternam requiem? Non ponas te ad multam requiem, sed a magnam patientiam. Quære veram pacem non in terris sed in cælis, non in hominibus nec in cæteris creaturis, sed in Deo solo. Pro amore Dei debes omnia libenter subire, labores scilicet et dolores, tentationes et vexationes, anxietates, et necessitates, infirmitates, injurias, oblocutiones, reprehensiones, humiliationes, confusiones, correctiones et despectiones. Ego reddam ei æternam mercedem pro brevi labore, et infinitam gloriam pro transitoria confusione.
3.
Putas, quod semper habebis pro tua voluntate consolationes spirituales. Sancti mei non habuerunt tales, sed multas gravitates et tentationes varia, magnasque desolationes, sed patienter sustinuerunt se in omnibus et magis confisi sunt Deo quam sibi: scientes quia non sunt condignæ passiones hujus temporis ad futuram gloriam promerendam. Vis tu statim habere, quod multi post multas lacrymas et magnos labores vix obtinuerunt? Exspecta Dominum, viriliter age et confortare; noli diffidere, noli discedere, sed corpus et animam expone constanter pro gloria Dei. Ego reddam plenissime; ego tecum ero in omni tribulatione.
CHAPTER XXXV
That there is no security against temptation in this life
1.
“My Son, thou art never secure in this life, but thy spiritual armour will always be needful for thee as long as thou livest. Thou dwellest among foes, and art attacked on the right hand and on the left. If therefore thou use not on all sides the shield of patience, thou wilt not remain long unwounded. Above all, if thou keep not thy heart fixed upon Me with steadfast purpose to bear all things for My sake, thou shalt not be able to bear the fierceness of the attack, nor to attain to the victory of the blessed. Therefore must thou struggle bravely all thy life through, and put forth a strong hand against those things which oppose thee. For to him that overcometh is the hidden manna given,(1) but great misery is reserved for the slothful.
2.
“If thou seek rest in this life, how then wilt thou attain unto the rest which is eternal? Set not thyself to attain much rest, but much patience. Seek the true peace, not in earth but in heaven, not in man nor in any created thing, but in God alone. For the love of God thou must willingly undergo all things, whether labours or sorrows, temptations, vexations, anxieties, necessities, infirmities, injuries, gainsayings, rebukes, humiliations, confusions, corrections, despisings; these things help unto virtue, these things prove the scholar of Christ; these things fashion the heavenly crown. I will give thee an eternal reward for short labour, and infinite glory for transient shame.
3.
“Thinkest thou that thou shalt always have spiritual consolations at thy will? My Saints had never such, but instead thereof manifold griefs, and divers temptations, and heavy desolations. But patiently they bore themselves in all, and trusted in God more than in themselves, knowing that the sufferings of this present time are not worthy to be compared with the glory which shall be revealed in us.(2) Wouldst thou have that immediately which many have hardly attained unto after many tears and hard labours? Wait for the Lord, quit thyself like a man and be strong; be not faint-hearted, nor go aside from Me, but constantly devote thy body and soul to the glory of God. I will reward thee plenteously, I will be with thee in trouble.”(3)
(1) Revelation ii. 17. (2) Romans viii. 17. (3) Psalm xci. 15.
 |
| Non ponas te ad multam requiem, sed a magnam patientiam. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése