Πίστις Σοφία 54. / Corpus Hermeticum 8. ~ "Miért gyarapodott ennek a hatalmas erőnek a haragja még egyszer?" / "Világos!"

 "Mit dicsekedel gonoszságban, ó, te magabíró?

 

 

"Jézus folytatta, és így szólt tanítványaihoz: 

  - Amikor az oroszlánfejű hatalom meglátott Engem, s hogy PISTIS SOPHIÁHOZ közeledem nagy fényességgel, még jobban megharagudott, és saját magából sok hatalmas alkotást teremtett. 

Erre PISTIS SOPHIA a tizenegyedik esdeklésével válaszolt:  

1. Miért gyarapodott ennek a hatalmas erőnek a haragja még egyszer?  

2. Szüntelenül a világosságom elrablására törekszik, s szinte éles karddal vagdal el tőlem erőt.  

3. Le kívántam szállni a káoszba, ahelyett, hogy maradtam volna a tizenharmadik eon helyén, az igazságosság helyén.  

4. És ravaszul meg akartak téveszteni engem, hogy egész világosságomat elnyeljék.  

5. Ezért fogja a világosság elvenni az ő egész világosságukat, és minden anyaguk megsemmisül. Igen, a világosság elhozza tőlük a világosságát, és többé nem tűri meg őket az ő lakóhelyükön, a tizenharmadik eonban. És nevük nem található meg többé az élők helyén.  

6. És a huszonnégy kisugárzás [teremtés] látni fogja, hogy mi történt veled, ó, oroszlánfejű erő. Félni fognak, és nem lesznek engedetlenek, hanem leadják a világosságuk tisztáját. 

7. És látni fognak téged, örülni fognak a dolognak, és azt mondják: „íme egy kisugárzás [teremtés], mely fénye tisztáját nem adta le, hogy megmenttessék. Hanem dicsekedett a fényereje mennyiségével, melyet nem a saját erejéből keltett, hanem az igéjével: Elveszem PISTIS SOPHIA világosságát, hogy azt adjam le." Most az lépjen elő, akinek ereje felkelt, hogy kihirdesse PISTIS SOPHIA tizenegyedik esdeklésének magyarázatát.  

Ekkor Salomé lépett elő és mondta: 

  - Uram, ezt illetően Dávid által prófétált a te világosságerőd a 52. zsoltárban, ezt mondván:  

1. Mit dicsekedel gonoszságban, ó, te magabíró?  

2. Nyelved ártalmakon elmélkedik minden nap, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere.  

3. A gonoszt inkább szereted, hogysem a jót, és hazugságot inkább, mint igazságot szólni. 

4. Szeretsz minden ártalmas beszédet és álnok nyelvet.  

5. Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földjéről. Világos!  

6. És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta, mondván:  

7. „íme az a férfiú, aki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, s elbizakodottságában bajt csinált magának." 

8. Én pedig mint zöldellő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mindörökkön örökké.  

9. Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél velem; nevedben remélek, mert kegyes az a te szentjeidhez.  

"Ha képes vagy felfogni Istent értelmeddel, akkor majd felfogod a Szépet, a Jót, a ragyogó fényt, amit Isten világít meg felülmúlhatatlan módon, mert ez a szépség semmihez sem hasonlítható, ez a Jó utánozhatatlan, amiként maga Isten is. Tehát ahogy felfogod Istent, úgy kell felfognod a Szépet és a Jót is. Egy élőlény sem részesülhet a Szépből és Jóból, hiszen Istentől elválaszthatatlanok. Tehát ha Istent keresed, akkor egyszersmind a Szépet keresed. Csak egy út vezet a Széphez: a tudással együtt járó istenfélelem. Ezért van az, hogy a tudatlanok és azok, akik nem lépnek az istenfélelem útjára, azt merik mondani, hogy szép és jó az ember, pedig az ember még álmában sem látja meg a jót, hiszen mindenféle rosszat magához von, és a roszról hiszi azt, hogy jó, továbbá úgy él a rosszal, hogy nem telik be vele, és fél, hogy meg lesz fosztva attól, és nemcsak azért tesz meg mindent, hogy megszerezze, hanem hogy sokasítsa is a rosszat. Hát ilyen az emberi jó és szép, Aszklépiosz. Olyan dolgok, amelyek elől nem tudunk elmenekülni, és amelyeket meggyűlölni sem vagyunk képesek. Az a legfájdalmasabb, hogy szükségünk van ezekre, és nem tudunk nélkülük élni." ( Hermész Triszmegisztosz, Corpus Hermeticum VI, 78 ) 

Ez, Uram, PISTIS SOPHIA tizenegyedik esdeklő énekének jelentése. Mivel a te világosságerőd erre késztetett engem, kívánságodra megmondtam ezt a megoldást.  

Amikor Jézus ezt hallotta Salométól, így szólt:  

- Nagyon jó, Salomé! Bizony, bizony mondom nektek: a világosságbirodalom minden Rejtélyében teljessé teszlek titeket" ( Pistis Sophia, 54. fejezet ) 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lxix-xxvi-21.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/arra-valok-az-eretnekek-hogy.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lvii-xivu-9.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/p-dimenzio-torzszulottek-az-ember-maga.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/de-praedestinatione-sanctorum-ii-sokan.html

 

„íme az a férfiú, aki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, s elbizakodottságában bajt csinált magának."