3,10-12
Az istentelenek meg a lelkületük szerint bűnhődnek majd, azok, akik megvetették az igazat és elpártoltak az Úrtól. Mert boldogtalan, aki megveti a bölcsességet és a fegyelmet: hiú a reményük, hiábavaló a fáradozásuk, hasztalanok a tetteik. Esztelenek az asszonyaik, gonoszak a gyermekeik és átkozott a nemzetségük.
Van olyan felfogás is,
mindenkinek az
hite szerint adatik.
Hadd legyen hát így!
Ön nemlétbe távozik
én örömmel iszom a
létre, életre,
a serlegből, amellyé
ön koponyája változik.
Ezt itt mindenki ismeri,
csak nem halt már meg?
Még nem, királynőm.
Mit teketóriázik,
Messire, itt ezzel a
spiclivel? Az
ilyen patkány
tisztességes bánásmódot
nem érdemel.
Abadonna a báró
elé lép leveszi
szemüvegét - villanás,
a báró térdre
esik, és melléből bő
sugárban ömlik a vér.
Egészségükre,
Uraim! Igyál! Szól egy hang
a mesteré:
Ne féljen, királynő!
Ne rettenjen meg!
A vért már régesrégen
felitta a föld.
Hová kiömlött, édes
szőlőfürtök teremnek.
(Margarita iszik)
A többiek is mind-mind
a lelkületük
szerint bűnhődnek, őket
ég is föl is kiköpi
mert megvetik a
bölcsességet - fegyelmet.
Esztelen asszonyaikkal,
gonosz gyermekeket
nemzenek.
Οἱ δὲ ἀσεβεῖς καθὰ ἐλογίσαντο ἕξουσιν ἐπιτιµίαν οἱ ἀµελήσαντες τοῦ δικαίου καὶ τοῦ κυρίου ἀποστάντες· σοφίαν γὰρ καὶ παιδείαν ὁ ἐξουθενῶν ταλαίπωρος, καὶ κενὴ ἡ ἐλπὶς αὐτῶν, καὶ οἱ κόποι ἀνόνητοι, καὶ ἄχρηστα τὰ ἔργα αὐτῶν· αἱ γυναῖκες αὐτῶν ἄφρονες, καὶ πονηρὰ τὰ τέκνα αὐτῶν, ἐπικατάρατος ἡ γένεσις αὐτῶν.
Impii autem, secundum quae cogitaverunt, correptionem habebunt; qui neglexerunt iustum et a Domino recesserunt. Sapientiam enim et disciplinam qui despicit, infelix est, et vacua est spes illorum, et labores sine fructu, et inutilia opera eorum. Mulieres eorum insensatae sunt, et nequissimi filii eorum, maledicta generatio eorum.
![]() |
| καθὰ ἐλογίσαντο ἕξουσιν ἐπιτιµίαν |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése