ΣΟΦΙΑ ΣΑΛΩΜΩΝΟΣ 7,27-30 ~ Et, cum sit una, omnia potest.

 

7,27-30

Bár csak egy, mindent megtehet, s jóllehet magában marad, megújítja a mindenséget. Nemzedékről nemzedékre betér a szent lelkekbe, így formálja meg Isten barátait és a prófétákat. Isten csak azt szereti, aki a bölcsességgel él, mert az ékesebb a napnál és fönségesebb minden csillagképnél. Ha a világossághoz hasonlítjuk, még annál is különb, mert azt felváltja az éjszaka, a bölcsességgel szemben azonban tehetetlen a gonoszság.

Ott fogsz állni 

egyedül..., jutalmad az

( átkod is ez lesz )

egy fa hatalma.

Et, cum sit una, omnia potest.

µία δὲ οὖσα πάντα δύναται καὶ µένουσα ἐν αὑτῇ τὰ πάντα καινίζει 

µία δὲ οὖσα πάντα δύναται καὶ µένουσα ἐν αὑτῇ τὰ πάντα καινίζει καὶ κατὰ γενεὰς εἰς ψυχὰς ὁσίας µεταβαίνουσα φί ους θεοῦ καὶ προφήτας κατασκευάζει· οὐθὲν γὰρ ἀγαπᾷ ὁ θεὸς εἰ µὴ τὸν σοφίᾳ συνοικοῦντα. ἔστιν γὰρ αὕτη εὐπρεπεστέρα ἡλίου καὶ ὑπὲρ πᾶσαν ἄστρων θέσιν. φωτὶ συγκρινοµένη εὑρίσκεται προτέρα· τοῦτο µὲν γὰρ διαδέχεται νύξ, σοφίας δὲ οὐ κατισχύει κακία. 

Et, cum sit una, omnia potest; et in se permanens, omnia innovat et per generationes in animas sanctas se transferens amicos Dei et prophetas constituit. Nihil enim diligit Deus, nisi eum, qui cum sapientia inhabitat. Est enim haec speciosior sole et super omnem dispositionem stellarum; luci comparata invenitur splendidior: illi enim succedit nox, sapientiam autem non vincit malitia.

Et, cum sit una, omnia potest.