ΣΟΦΙΑ ΣΑΛΩΜΩΝΟΣ 7,1-6 ~ Sum quidem et ego mortalis homo similis omnibus.

7,1-6

 

Halandó: Isten és a 

föld teremtménye - 

Ádám leszármazottja, 

anyám méhének 

gyümölcse, oda örömből 

foganva és örömre 

születve. 

Sum quidem et ego mortalis homo similis omnibus. 

 

De földre esve sírni 

kezdetem..., és mint 

mindenkit: majd gondok közt 

gondokra neveltek. 

Hiába vagyok király 

ettől senki sem menekedhet.

Unus autem introitus est omnibus ad vitam,
et similis exitus. 

 

Felfelé és lefelé 

egy az Utad, hát 

méltósággal kell viseld 

hogy a tisztán megóvott 

lelked gondterhelt életből 

boldog életbe emeld.

 

Én is halandó ember vagyok, mint a többi; és a föld első ivadékának utóda. Anyám méhében öltöttem testet. Tíz hónap alatt álltam össze a vérében a férfi magvából, az egyesülés gyönyörétől kísérve. Mikor megszülettem, én is a közös levegőt szívtam, és a földre estem, mint mindenki; első hangom a sírás volt, mint a többieké. Pólyában és gondok közt neveltek. Mert egyetlen király sem kezdi másképp az életét. Mindenki számára egy az út az életbe, mint ahogy a távozás is ugyanaz.

Sum quidem et ego mortalis homo similis omnibus et ex genere terreni illius, qui prior factus est, et in ventre matris figuratus sum caro; decem mensium tempore coagulatus in sanguine ex semine viri et delectamento somni conveniente. Et ego natus traxi communem aerem et decidi in terram, quae omnia similiter patitur, prima voce simili omnibus pariter plorans. In involumentis nutritus sum et curis; nullus enim rex aliud habuit nativitatis initium. Unus autem introitus est omnibus ad vitam,
et similis exitus.

 

Unus autem introitus est omnibus ad vitam,
et similis exitus.