RAJZ
"Lábadhoz utat rajzolok,
Hogy meg ne állj és meg nem halj!"
"Képed betűkkel rajzolom...
Szomorú fáradt homlokod
S fehérülő hajad köré
Tekinteted, mely megrogyott,
S a fénye félő ösztöné.
Szájad, mely ferdül keserűn,
Ajkad, mit fájdalom lep el.
Fájdalmad rajzolom le hűn,
Mely úgy borít be, mint lepel.
Vállad és hátad rajzolom,
Mint összeroskadt, görnyeteg,
Az élő élet törte meg,
A vágtázó, a szörnyeteg,
Pedig nem űzted hajszolón.
És a karodat rajzolom,
Amelyben meghalt az erő,
Mely úgy pihent meg sorsodon,
Mint roncs dobon a dobverő.
És kérges kezed rajzolom,
Mit nem szorított csak robot,
Mely nem fogott gyeplőt lovon,
Csak görcsös vándorlóbotot.
Kihülő lábad rajzolom,
Mely futkosott csak, meg nem állt,
Nem bokázott tavaszokon,
Kergetve lenge ideált.
Csak lépett hegyről, hegyre fel,
Merre jégeső ütlegel...
S lábadhoz utat rajzolok,
Örökbe veszőt, végtelent,
Melyre távolok kékje leng,
S nem szelik át horizonok.
Az úton illatok, dohok,
Perzselő napfény, enyhe gally.
Lábadhoz utat rajzolok,
Hogy meg ne állj és meg nem halj!" ( Falu Tamás, Rajz )
https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/teljesseg-uresseg-i.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/iii-viii-kituno-szeretett-jakab.html
"Lábadhoz utat rajzolok, Hogy meg ne állj és meg nem halj!" |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése