Imitatio Christi III./39. ~ Vigilate et orate, dicit Dominus, ut non intretis in tentationem.

 39. 

Nem szabad elkapkodni ügyes-bajos dolgainkat 

 

 Legyél résen 

Vigilate et orate ut non intretis in temptationem spiritus quidem promptus est caro autem infirma. 

 de laza, 

ösztönös 

is - sőt:

 'ad hoc'

oda én józan 

- paraszti - 

ésszel 

el 

nem juthatok.

...quia parum potest cogitatio mea proficere.  

 

Pszichém 

legjobb

 szándékkal

is hol 

erre húz 

hol arra

...sed magis de uno vel in aliud nos impellunt. 

mozdít, lendít, 

ösztönöz. 

 

Vigilate et orate ut non intretis in temptationem spiritus quidem promptus est caro autem infirma. 

( Mt 26,41 ) 

I. 

Fiam, bízd csak rám mindig a te ügyedet, én majd jól elrendezem a maga idejében. Várd meg, míg intézkedem, hasznod lesz belőle. Uram, szíves-örömest rád bízom minden ügyemet, mert saját fejtörésemmel nem sokra jutok. Bár ne fürkészném annyira a jövendőt, hanem inkább habozás nélkül tetszésedre bíznám magamat. 

II. 

Fiam, gyakran megesik, hogy valaki igen-igen munkálkodik azon, amit megkívánt, s amikor aztán eléri, mást gondol, mert ugyanazzal a dologgal kapcsolatban a kívánságok nem mindig azonosak, inkább hol erre, hol arra ösztönöznek. Nem kis teljesítmény tehát, hogy az ember bármily kicsiny ügyben is teljesen Istenre bízza magát. Az ember igazi előmenetele önmaga megvetése. Aki önmagát megtagadta, nagyon szabad és nyugodt. De az ősellenség, minden jónak ellenzője nem fárad bele abba, hogy kísértsen, éjjel, nappal veszedelmes cselvetéseivel vesz körül, hátha egy óvatlan pillanatban tőrbe ejthet. Virrasszatok és imádkozzatok, mondja az Úr, hogy kísértésbe ne essetek. 

 

Cap. 39. 

Quod non sit importunus in negociis.

 

1. 

Fili, committe mihi semper causam tuam, ego bene disponam in tempore suo. Exspecta ordinationem meam et senties exinde profectum.

2. 

Domine, satis libenter omnes res tibi committo, quia parum potest cogitatio mea proficere. Utinam non multum adhærerem futuris eventibus, sed ad beneplacitum tuum me incunctanter offerrem.

3. 

Fili mi, sæpe homo rem aliquam agitat, quam desiderat: sed cum ad eam pervenerit, aliter incipit sentire, quia affectiones circa idem non sunt durabiles, sed magis de uno vel in aliud nos impellunt. Non est ergo minimum etiam in minimis se relinquere.

4. 

Verus profectus hominis est abnegatio sui ipsius, et homo abnegatus valde liber est et securus. Sed antiquus hosti, omnibus bonis adversans, a tentatione non cessat, et die noctuque graves molitur insidias, si forte in laqueum deceptionis possit præcipitare incautum. Vigilate et orate, dicit Dominus, ut non intretis in tentationem.

CHAPTER XXXIX

That man must not be immersed in business

1.

“My Son, always commit thy cause to Me; I will dispose it aright in due time. Wait for My arrangement of it, and then thou shalt find it for thy profit.”

2. 

O Lord, right freely I commit all things to Thee; for my planning can profit but little. Oh that I did not dwell so much on future events, but could offer myself altogether to Thy pleasures without delay.

3. 

“My Son, a man often striveth vehemently after somewhat which he desireth; but when he hath obtained it he beginneth to be of another mind, because his affections towards it are not lasting, but rather rush on from one thing to another. Therefore it is not really a small thing, when in small things we resist self.”

4. 

The true progress of man lieth in self-denial, and a man who denieth himself is free and safe. But the old enemy, opposer of all good things, ceaseth not from temptation; but day and night setteth his wicked snares, if haply he may be able to entrap the unwary. Watch and pray, saith the Lord, lest ye enter into temptation.(1)

(1) Matthew xxvi. 41.

 

Vigilate et orate, dicit Dominus, ut non intretis in tentationem.