"Sikerüljön felmenni a Világosságok Világosságához a magasságok magasságaiba."
Erre az történt, hogy PISTIS SOPHIA lefelé nézett, és meglátta annak a világosságerejét a lenti körzetekben. Nem tudta, hogy ez a Háromszor-hatalmas Authádész világosságereje, hanem azt hitte, hogy abból a világosságból származik, amelyet először a magasságban pillantott meg, s amely a fénykincs függönyéből való.
És azt gondolta: leszállok oda pártársam nélkül, magamhoz veszem azt a fényt és csinálok belőle magamnak fény-eonokat, hogy azokkal sikerüljön felmenni a Világosságok Világosságához a magasságok magasságaiba.
Ezzel a gondolattal ment le a helyéről a tizenharmadik eonból a tizenkét eonhoz.
Ekkor üldözték őt az eonok archonjai és haragudtak rá, mivel dicsőségre pályázott.
Ő pedig leszállt a tizenkét eonból is egészen a káosz körzeteibe, odalépett az oroszlánfejű világosságerőhöz, hogy magához vegye.
Erre azonnal körülfogták őt Authádész anyagi lényei, és az oroszlánfejű nagy világosságerő elnyelte a SOPHIÁBAN lévő világosságerőket. Kiszűrte SOPHIA világosságát és elnyelte, anvagát pedig a káoszhoz taszították. A káoszban ebből egy oroszlánfejű archon keletkezett, melynek egyik fele tüzes, másik fele sötét: ez Jaldabaóth, akiről gyakran beszéltem nektek.
Ettől SOPHIA nagyon gyenge lett.
Ezen felül az oroszlánfejű fényerő továbbra is állandóan magához vette a fényerőt a SOPHIÁBÓL, mialatt Authádész minden anyagi ereje körülzárta SOPHIÁT és zaklatta őt." ( Pistis Sophia, 31. fejezet )
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-l-vi-xxiv-2.html
"azt hitte, hogy abból a világosságból származik, amelyet először a magasságban pillantott meg" |
Sokan gondolják ezt úgy mint PISTIS SOPHIA, próbálnak két istennek szolgálni, e világ fejedelmének és az Istennek is..., egyszerre.
Lehetetlenség.
Ezt keresztények mindig tudták - gnosztikusok és nem gnosztikusok, ugyanis ebben egy a nézetük, - mint Tamási Áron is leírta később a Tündöklő Jeromos című drámájában:
"GÁBOR: Gyanút fogva. Nem egészen értem. Mit kerülget?
JEROMOS: Én nem kerülgetem, hanem megmondom nyíltan: önnek erkölcsi tekintélye van, nekem pedig pénzem. Legyünk társak, csináljuk együtt a népmozgalmat!
GÁBOR: Elkacagja magát. Együtt?
JEROMOS: Igen. Van arról fogalma, hogy milyen nagy dolgot tudnánk csinálni mi ketten?
GÁBOR: Sáskához. No, Mihály, hát erre mit felelnél?
SÁSKA: Én már megszolgáltam az ötezret.
GÁBOR: Jól van, akkor felelek én. Ismeri, Jeromos úr, a bibliának azt a részét, amikor a sátán felvitte Krisztust a hegyre? És megkísértette őt. Jézus mit mondott akkor?
Csend.
SÁSKA: Mély, papos hangon. „Távozz tőlem, sátán!” Utána gyorsan, rendes hangján Jeromosnak. Ez ráadás volt.
GÁBOR: Úgy van. „Távozz tőlem, sátán”, mivel tiszta és nagy célokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet jutni. Elfordul, odamegy Gyulához. Hát maga mit csinál, Gyula?
GYULA: Mintázom a nagyságos urat.
GÁBOR: Mintázza?
GYULA: Igen, angyalt mintázok róla, az oltár fölé.
GÁBOR: Felemeli az egyik angyalt, nézi.
ÁGNES: Boldogan. Az a másik rólam van, Gábor!
GÁBOR: Ezt mintázta Jeromos úrról?
GYULA: Ezt.
GÁBOR: Letöri a szobor fejét, és úgy kettőben szépen az asztalra teszi.
ÁGNES: Halkan felsikolt.
JEROMOS: Sötét gyűlölettel. Rombol?!
GÁBOR: Nem. Ez a rend! Gyulához. Ágnesről kell mintázni mind a kettőt." ( Tamási Áron, Tündöklő Jeromos )
S ez még akkor is súlyos bűn, ha megtévesztés áldozatai vagyunk, mint Pistis Sophia, akit megtévesztett egy "másik fény".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése