Imitatio Christi I./2. ~ Quanto plus et melius scis, tanto gravius judicaberis inde nisi sancte vixeris. Noli ergo extolli de ulla arte vel scientia, sed potius time de data tibi notitia.

  2.  Az alázatosság és önmagunk igaz ismerete.   Mondj sokat. Adj sokat - ám a disznóid elé le ne szórd a sok gyöngyöd.   I. A természet re...

2023/10/26

Πίστις Σοφία 31. ~ "Ettől SOPHIA nagyon gyenge lett." / "Tiszta és nagy célokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet jutni."

"Sikerüljön felmenni a Világosságok Világosságához a magasságok magasságaiba." 

 


Erre az történt, hogy PISTIS SOPHIA lefelé nézett, és meglátta annak a világosságerejét a lenti körzetekben. Nem tudta, hogy ez a Háromszor-hatalmas Authádész világosságereje, hanem azt hitte, hogy abból a világosságból származik, amelyet először a magasságban pillantott meg, s amely a fénykincs függönyéből való. 

És azt gondolta: leszállok oda pártársam nélkül, magamhoz veszem azt a fényt és csinálok belőle magamnak fény-eonokat, hogy azokkal sikerüljön felmenni a Világosságok Világosságához a magasságok magasságaiba. 

Ezzel a gondolattal ment le a helyéről a tizenharmadik eonból a tizenkét eonhoz. 

Ekkor üldözték őt az eonok archonjai és haragudtak rá, mivel dicsőségre pályázott. 

Ő pedig leszállt a tizenkét eonból is egészen a káosz körzeteibe, odalépett az oroszlánfejű világosságerőhöz, hogy magához vegye. 

Erre azonnal körülfogták őt Authádész anyagi lényei, és az oroszlánfejű nagy világosságerő elnyelte a SOPHIÁBAN lévő világosságerőket. Kiszűrte SOPHIA  világosságát és elnyelte, anvagát pedig a káoszhoz taszították. A káoszban ebből egy oroszlánfejű archon keletkezett, melynek egyik fele tüzes, másik fele sötét: ez Jaldabaóth, akiről gyakran beszéltem nektek.

Ettől SOPHIA  nagyon gyenge lett. 

Ezen felül az oroszlánfejű fényerő továbbra is állandóan magához vette a fényerőt a SOPHIÁBÓL, mialatt  Authádész minden anyagi ereje körülzárta SOPHIÁT és zaklatta őt." ( Pistis Sophia, 31. fejezet )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-l-vi-xxiv-2.html


"azt hitte, hogy abból a világosságból származik, amelyet először a magasságban pillantott meg"


Sokan gondolják ezt úgy mint PISTIS SOPHIA, próbálnak két istennek szolgálni, e világ fejedelmének és az Istennek is..., egyszerre.

Lehetetlenség.

Ezt keresztények mindig tudták - gnosztikusok és nem gnosztikusok, ugyanis ebben egy a nézetük, - mint Tamási Áron is leírta később a Tündöklő Jeromos című drámájában: 


"GÁBOR: Gyanút fogva. Nem egészen értem. Mit kerülget?

JEROMOS: Én nem kerülgetem, hanem megmondom nyíltan: önnek erkölcsi tekintélye van, nekem pedig pénzem. Legyünk társak, csináljuk együtt a népmozgalmat!

GÁBOR: Elkacagja magát. Együtt?

JEROMOS: Igen. Van arról fogalma, hogy milyen nagy dolgot tudnánk csinálni mi ketten?

GÁBOR: Sáskához. No, Mihály, hát erre mit felelnél?

SÁSKA: Én már megszolgáltam az ötezret.

GÁBOR: Jól van, akkor felelek én. Ismeri, Jeromos úr, a bibliának azt a részét, amikor a sátán felvitte Krisztust a hegyre? És megkísértette őt. Jézus mit mondott akkor?
 

Csend.

 
SÁSKA: Mély, papos hangon. „Távozz tőlem, sátán!” Utána gyorsan, rendes hangján Jeromosnak. Ez ráadás volt.

GÁBOR: Úgy van. „Távozz tőlem, sátán”, mivel tiszta és nagy célokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet jutni. Elfordul, odamegy Gyulához. Hát maga mit csinál, Gyula?

GYULA: Mintázom a nagyságos urat.

GÁBOR: Mintázza?

GYULA: Igen, angyalt mintázok róla, az oltár fölé.

GÁBOR: Felemeli az egyik angyalt, nézi.

ÁGNES: Boldogan. Az a másik rólam van, Gábor!

GÁBOR: Ezt mintázta Jeromos úrról?

GYULA: Ezt.

GÁBOR: Letöri a szobor fejét, és úgy kettőben szépen az asztalra teszi.

ÁGNES: Halkan felsikolt.

JEROMOS: Sötét gyűlölettel. Rombol?!

GÁBOR: Nem. Ez a rend! Gyulához. Ágnesről kell mintázni mind a kettőt." ( Tamási Áron, Tündöklő Jeromos )


S ez még akkor is súlyos bűn, ha megtévesztés áldozatai vagyunk, mint Pistis Sophia, akit megtévesztett egy "másik fény".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése