Imitatio Christi III./33. ~ Therefore must the eye of the intention be cleansed, that it may be single and right, and above all things which come in its way, may be directed unto Me.

 33. 

Szívünk állhatatlan, de minden igyekezetünknek mint végső célra Istenre kell irányulnia 

Fúj az állhatatlanság 

szele - sodródik 

a sok-sok roncs, 

hulladék, 

töredék,

 selejt: 

maradék 

- itt az ideje:

meg kell tisztitani a 

szándék szemét:

Quanto autem purior fuerit intentionis oculus, tanto constantius inter diversas itur procellas.

Marad még egy út-szó hogy: 

Van.

(Tévelyegnek, 

a kétfejűek - hiszik 

hogy mindenben van 

olyan fordított ösvény

Sed multis caligat oculos puræ intentionis.

- fel és el 

így sodródnak.)

Az igaz Út kettősség 

nélkül való 

és 

nyílegyenes haladó

és 

illendő jó 

illendő hogy jó végre 

is irányuljon.

Therefore must the eye of the intention be cleansed, that it may be single and right, and above all things which come in its way, may be directed unto Me.

"Mert először a kutatásnak ettől az útjától óvlak, azután még attól, amelyen a mit sem tudó halandók tévelyegnek, a kétfejűek: mert tanácstalanság kormányozza keblükben a tévelygő gondolkodást, így sodródnak, süket és vak, megigézett, különbséget tenni nem képes népség, akik a létezést és a nemlétezést ugyanannak tartják és nem ugyanannak, [akik számára] mindenben van fordított ösvény."

( Parmenídész, Töredékek )

I. 

Fiam, ne higgy érzelmi fölbuzdulásodnak, amely most van, de könnyen elváltozik. Míg élsz, ki vagy szolgáltatva a változandóságnak, ha nem tetszik is, úgyhogy néha víg, máskor szomorú vagy, néha nyugodt, máskor izgatott, néha imádságos figyelmű, máskor Isten dolgaira sehogy sem hajlandó, néha szorgalmas, máskor tunya, néha érett, máskor könnyelmű. 

II. 

De a bölcs és a lélek dolgaiban kiművelt ember fölötte áll ezeknek a változásoknak, nem tekint arra, mit érez magában, hogy fúj az állhatatlanság szele, hanem azon van, hogy minden szándéka illendő jó végre irányuljon. Mert így őrizheti meg belső azonosságát megingathatatlanul, ha annyi s annyiféle esemény közt szándékát, igyekezetét lankadatlanul felém igazítja. Minél tisztább a jószándék benned, annak előretekintő pillantását követve, annál biztonságosabban találsz utat a forgatagok között. De sokakban elhomályosul a jóra való igyekezet szeme, mert könnyen kacsintanak a fölbukkanó pillanatnyi öröm lehetőségére, s az is ritka, aki teljesen mentes volna önmaga keresésének szennyétől. Így a zsidók hajdan Mártához s Máriához nemcsak Jézus kedvéért mentek el Betániába, hanem azért is, hogy Lázárt láthassák. Meg kell hát tisztogatni a jószándék szemét, hogy kettősség nélkül való és egyenes legyen, és mindenféle közbülső cél fölött rám irányuljon. 

Cap. 33. 

De instabilitate cordis et de intentione finali ad Deum habenda.

1.

Fili, noli credere affectui tuo, qui nunc est: cito mutabitur in aliud. Quamdiu nam vixeris, mutabilitati subjectus eris, etiam nolens: ut modo lætus, modo tristis, modo pacatus, modo turbatus, nunc devotus, nunc indevotus, nunc studiosus, nunc acidiosus, nunc gravi, nunc levis inveniaris. Sed stat super hæc mutabilia sapiens et bene doctus in spiritu, non attendens quid in se sentiat nec qua parte flet ventus instabilitatis, sed ut tota intentio mentis ejus ad debitum et ad optimum proficiat finem. Nam sic poterit unus et idem inconcussus manere, simplici intentionis oculo per tot varios eventus ad me imprætermisse directo.

2. 

Quanto autem purior fuerit intentionis oculus, tanto constantius inter diversas itur procellas. Sed multis caligat oculos puræ intentionis. Respicit enim cito in aliquod delectabile quod occurrit et raro totus quis liber invenitur a nævo propriæ inquisitionis. Sic Judæi olim venerunt Bethaniam ad Martham et Mariam, non propter Jesum tantum, sed ut Lazarum viderent. Mundandus est ergo intentionis oculus, ut sit simplex et rectus atque ultra omnia varia media ad me dirigendus.

CHAPTER XXXIII

Of instability of the heart, and of directing the aim towards God

1.

“My Son, trust not thy feeling, for that which is now will be quickly changed into somewhat else. As long as thou livest thou art subject to change, howsoever unwilling; so that thou art found now joyful, now sad; now at peace, now disquieted; now devout, now indevout; now studious, now careless; now sad, now cheerful. But the wise man, and he who is truly learned in spirit, standeth above these changeable things, attentive not to what he may feel in himself, or from what quarter the wind may blow, but that the whole intent of his mind may carry him on to the due and much-desired end. For thus will he be able to remain one and the same and unshaken, the single eye of his desire being steadfastly fixed, through the manifold changes of the world, upon Me.

2. 

“But according as the eye of intention be the more pure, even so will a man make his way steadfastly through the manifold storms. But in many the eye of pure intention waxeth dim; for it quickly resteth itself upon anything pleasant which occurreth, and rarely is any man found altogether free from the blemish of self-seeking. So the Jews of old came to Bethany, to the house of Martha and Mary, that they might see not Jesus, but Lazarus, whom he had raised from the dead.(1) Therefore must the eye of the intention be cleansed, that it may be single and right, and above all things which come in its way, may be directed unto Me.”

(1) John xii. 9.

Therefore must the eye of the intention be cleansed, that it may be single and right, and above all things which come in its way, may be directed unto Me.