"Akik a Kimondhatatlan és az Első Rejtély rejtélyköntöseit viselik..."
"Miután a Megváltó ezeket mondta a tanítványainak, így folytatta:
- Megértitek-e hogy mit mondok nektek?
Mária felelt és azt mondta:
- Igen, Uram, nagyon gondosan követtem a beszédedet. Ezzel kapcsolatban azt mondtad egyszer nekünk:
„Ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön."
Amikor Mária ezt mondta, így szólt a Megváltó:
- Kitűnő, Mária, te szellemmel telt! Ez az ige!
A Megváltó folytatta beszédét a tanítványoknak:
- Hirdessétek tehát minden embernek, aki megkapja a világosság rejtélyeit, és mondjátok nekik:
Vigyázzatok és ne vétkezzetek, hogy ne halmozzatok rosszat rosszra, és el ne hagyjátok a testet anélkül, hogy megtaláltátok volna a bűnbánatot, mert így örökre elidegenednétek a világosság birodalmától.
Amikor a Megváltó ezeket mondta, Mária felelt:
- Uram, nagy ezeknek a rejtélyeknek az irgalmassága, melyek a bűnöket mindig megbocsátják.
A Megváltó válaszolt, és így szólt Máriának a tanítványok körében:
- Ha manapság egy király, aki a világ embere [e világhoz tartozik], hozzá tartozó embereknek ajándékot ad, sőt gyilkosoknak, és fiúkkal közösülő férfiaknak és más halált érdemlő bűnösöknek megbocsát, ha az ilyen, aki a világ embere, teszi ezt ha úgy tetszik neki, mennyivel inkább teheti ezt a Kimondhatatlan és az Első Rejtély, akik a mindenség urai, akiknek hatalmukban áll minden dologban úgy cselekedni, ahogyan tetszik nekik, úgy, hogy mindenkinek megbocsátanak, aki ezeket a rejtélyeket kapja!
Vagy ha egy király ma egy harcost királyi palástba öltöztet és idegen országba küld, az pedig gyilkosságot és súlyos, halálos bűnöket követ el, akkor sem lehet rovására írni azokat és nem lehet ellene tenni semmit sem, mert királyi palástban van - mennyivel kevésbé lehet azok ellen tenni valamit, akik a Kimondhatatlan és az Első Rejtély rejtélyköntöseit viselik, s akik uralkodnak a magasságban lévőkön és a mélységben lévőkön." ( Pistis Sophia, 121. fejezet )
https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-ciii-lxii-daimon-5.html
"Taszkhinisz szerette a gyerekeit ( φιλότεκνος ), korán halt meg ( αωρος ), nem okozott bánatot senkinek, és immár nem bántja semmi." |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése